Elkerülhető a nagy háború kitörése? – növekvő ukrán és tajvani aggodalmak

Káncz Csaba a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje az ellenzéki előválasztáson. A szerző nem tagja szerkesztőségünknek, külsősként publikál oldalainkon.

A 2017-ben publikált, jelenleg is hatályos amerikai Nemzetbiztonsági Stratégia egy anarchikus nemzetközi arénát jelenít meg.  Az anyag Moszkvát és Pekinget revizionistának bélyegzi, amelyek veszélyeztetik az amerikai szupremáciát.  A kínai hadsereg „ki akarja szorítani az USÁ-t az Indo-csendes-óceáni térségből”, míg Moszkva „vissza akarja állítani a nagyhatalmi státuszát és befolyási övezetet akar létrehozni a határai közelében.”

A nyugati szankciók és Biden elnök, valamint külügyminiszterének a diplomáciában erősen megkérdőjelezhető nyelvezete az utóbbi időszakban még közelebb tolta egymáshoz Moszkvát és Pekinget.  Ezen a ponton feltétlenül kiemelésre méltó Lavrov külügyminiszer március 22-i pekingi látogatása, mert ezt követően Tajvan körül és az ukrán határon ugrásszerűen megnőtt Kína és Oroszország katonai aktivitása.  Március 26-án például egyetlen napon a kínai néphadsereg 20 nehézbombázója és vadászgépe sértette meg Tajvan Légvédelmi Azonosítási Körzetét (ADIZ – Air Defence Identification Zone).

A tajvani díszőrség tagjai a zászlóval Tajpejben (fotó: MTI/AP)

„Kínai-orosz együttműködésre van szükség, hogy megakadályozzuk az USA törekvését a világméretű hegemóniára” – ezzel a címmel kommentálta az orosz külügyminiszter pekingi látogatását a Global Times, amely általában hűen tükrözi a kínai vezetés álláspontját. Lavrov nem sokkal azután érkezett a kínai fővárosba, hogy az USA és Kína külügyi vezetői viharos eszmecserét folytattak Alaszkában.  Moszkva jelenleg azért lobbizik Kínánál, hogy az vegyen részt az év második felében egy belarusz hadgyakorlaton – ez lenne Peking első szimulált katonai konfrontációja a NATO-val. 

Tajvan kérdése

Az Egy Kína elv és egy jövőbeni egyesülés Tajvannal a kínai stratégiai