A német koalíciós kormány két éve folyamatos válságban van. Eközben a hétvégén a Szabad Demokraták párttagjainak csak egy rendkívül csekély többsége szavazott arra, hogy maradjanak Olaf Scholz kancellár kormánykoalíciójában. Mindennek tetejébe a júniusi EP választáson is nagy pofon néz ki a koalíció pártjainak.
Valóban, az uralkodó koalíció teljesítménye miatt komoly az elégedetlenség az országban, ezért a CDU/CSU már az előrehozott választásokon gondolkodik.
De mit akar a CDU?
Érdemes tehát körülnézni a legnagyobb ellenzéki párt háza táján. Különösen, mivel a múlt hónapban a kereszténydemokrata CDU 2007 óta először nyújtott be új alapprogram-tervezetet, amely számos ponton Friedrich Merz pártelnök álláspontját képviseli.
A 70 oldalas dokumentum kevésbé egy leendő CDU-kancellár teendőinek listája, mint inkább annak a feltárása, hogy a párt milyennek szeretné látni önmagát. Ez az új önkép egy mondatban összefoglalható: minél kevesebb maradjon a túlságosan baloldalinak tekintett merkeli vonalvezetésből.
A CDU "a centrum néppártja"
Akárcsak 2007-ben, a CDU most is "a centrum néppártjaként" tekint magára, keresztény-szociális, liberális és konzervatív gyökerekkel. Mindazonáltal a tervezet tükrözi Merz és főtitkára, Carsten Linnemann által követett átrendeződést egy világosabban felismerhető jobbközép párt irányába.
Különösen három pont emelkedik ki, amelyek többé-kevésbé egyértelmű eltérést jelentenek a Merkel kormányzása idején kialakított álláspontokhoz képest.
Iszlámpolitika: 2010-ben az akkori kereszténydemokrata szövetségi elnök, Christian Wulff egy beszédében kijelentette, hogy az iszlám is Németországhoz tartozik.
Merkel később lényegében átvette az üzenetet. Most azonban a CDU nem akarja megismételni a mondatot ebben az általánosított formában. "Azok a muszlimok, akik osztják az értékeinket, Németországhoz tartoznak" - ezentúl ez lesz a mottó.
A program-tervezet kifejezetten hadat üzen a politikai iszlámnak és kijelenti, hogy az iszlám törvénykezés (saría) nem tartozik Németországhoz. Összességében meg kell akadályozni a külföldi befolyást az iszlámra Németországban - kulcsszó: mecsetek finanszírozása, illetve imámok küldése külföldről.
A CDU ezzel csupán a közhangulat változását követi. Egy új felmérés szerint a polgárok több, mint hetven százaléka magas biztonsági kockázatnak tartja a muszlim országokból érkező emberek bevándorlását. Összehasonlításképpen: alig öt évvel ezelőtt a válaszadók több mint hetven százaléka ellenezte az iszlám országokból érkező bevándorlás leállítását.
Migrációs politika: a 2015-től kezdődő menekültválságot Merkel belső CDU/CSU-kritikusai a kontroll jelentős elvesztéseként érzékelték. A CDU most már a migráció feletti kontroll visszaszerzésére összpontosít.
"Meg akarjuk állítani az ellenőrizetlen migrációt, és a humanitárius migrációt olyan szintre akarjuk korlátozni, amely nem terheli túl Németország integrációs képességét, ugyanakkor eleget tesz humanitárius felelősségünknek" - áll a tervezetben.
Az EU külső határainak fokozott védelme mellett ezt elsősorban az EU-n kívüli, biztonságos harmadik országokban történő menekültügyi eljárások lefolytatásával kívánják elérni. A tervezet szerint mindenkit, aki Európában menedékjogot kér, biztonságos harmadik országba kell átszállítani, és ott kell lefolytatni az eljárást.
Pozitív eredmény esetén a biztonságos harmadik országnak kellene a helyszínen védelmet nyújtania a kérelmezőnek, nem pedig Németországnak. Cserébe a védelemre szoruló embereket humanitárius kvóták révén Németországba hoznák.
Energiapolitika: a japán Fukusimában történt reaktorbaleset után Merkel 2011-ben úgy döntött, hogy végleg kivonul az atomenergiából. Az utolsó német atomerőműveket tavaly áprilisban kapcsolták le a hálózatról.
A tervezet most utal az atomenergiához való visszatérésre. Ennek oka, hogy Németország "jelenleg nem nélkülözheti az atomenergia lehetőségét". A CDU a "technológiai nyitottságot támogatja az alkalmazás és a kutatás terén" a teljes energiaellátás tekintetében. A tervezet szerint ez magában foglalja a negyedik és ötödik generációs atomerőműveket, valamint a fúziós erőműveket.
"Meg akarjuk építeni a világ első fúziós reaktorát."
A beszámolók szerint ez erős ellenállásba ütközött. Különösen Andreas Jung pártelnök-helyettes, a "Fenntarthatóság" szakértői bizottság elnökeként ellenezte az atomenergia melletti egyértelműbb elkötelezettséget.
Mindenesetre a párton belüli vita résztvevői a program-tervezet létrehozását a viták elkerülését preferáló Merkel-tábor és a pártelnök Merz vezette, markánsabb irányvonal támogatói közötti kemény küzdelemként jellemezték. Állítólag még a polgári gondolkodás fogalma is vitatott volt, amely bekerült a tervezetbe. A munkavállalói szárny például attól tartott, hogy ennek kirekesztő hatása lehet.
Még lehetnek módosítások
A pártvezetés várhatóan január közepén fogadja el hivatalosan a dokumentumot. A párttagokat ezután vonják majd be. A dokumentumot a CDU májusi pártkongresszusán véglegesítik és addig még lehetnek módosítások a tervezeten.
Összességében nem minden, amit a CDU követel, tekinthető reálisnak. Például először is valakinek be kell indítania egy fúziós reaktort, mielőtt azt a CDU Németországba hozhatná. És azok az országok sem állnak éppen sorban, amelyek átvennék a CDU-tól a menekülteket. De a lényeg, hogy egy átfogó alapvetés végre megszületett.
Merz jövője
Az utóbbi időszakban CDU egyre több befolyásos embere Merz mellett szólalt fel az Unió kancellárjelöltjeként. A jövőre várható általános választásig persze még sok minden történhet, hiszen Kelet-Németországban európai parlamenti és tartományi választásokat is tartanak, ahol az AfD bizony tarolhat.
Merz számára nem igazán megnyugtató érzés, hogy Markus Söder CSU-vezér ambíciói kiszámíthatatlanok. Az észak-rajna-vesztfáliai miniszterelnök, Hendrik Wüst által mostanában tanúsított visszafogottság is inkább taktikai indíttatású lehet a tavaly nyári első támadások után.
Több korrupciós vizsgálat és botrány is érintette a spanyol kormányt. 
