Elszállhat a villanyszámla? Már elindult a matekozás

A tudósok egyetértenek abban, hogy a mesterséges intelligencia használata sok villamos energia felhasználásával jár.

Azt azonban csak találgatják, hogy pontosan mennyi ez a sok energia – írta az ezzel kapcsolatos vizsgálatokról beszámoló cikkében a Verge, főként technológiai hírekel foglalkozó amerikai szakportál. hírportál.  Vannak becslések, ám ezek részlegesek és pontatlanok.

A nagy nyelvi modellek, amelyek használata 2023-tól kezdődően gyorsan terjed az egész világon, nagyon különbözőek. Így fogyasztásuk is széles skálán mozoghat. A kérdés megválaszolását azonban nem elsősorban ez nehezíti, hanem az, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) kiterjedten használó vállalatok, a Meta, a Microsoft vagy az OpenAI nem adnak meg adatokat az MI energiafelhasználásáról. Ha kérdezik őket, akkor illetékes vezetőik csak az ismert bullshiteléssel válaszolnak arról, hogy igyekeznek minél hatékonyabbá tenni rendszereiket ebből a szempontból is. A titkolózás oka az lehet, hogy világszinten összeadva jelentős áramfogyasztás adódik, ami ennek megfelelő környezeti hatással jár.  A kriptovaluták használatának lehetővé tételével, ami szintén sok elektromos energiát fogyaszt, már magukra húzták a környezetvédők haragját a technológiai cégek.

Azért lehet matekozni az áramfogyasztásról

A kutatók azért nem adják fel a számolgatást. Az egyik fontos kiindulópont, hogy a mesterséges
intelligencia trenírozása sokkal több energiát igényel, mint a használata. Becslések szerint az olyan nagy nyelvi modellek, mint a GPT-3 felkészítésük alatt 1300 MWh elektromos áramot fogyasztottak. Ez nagyjából 130 egyesült államokbeli háztartás éves energiafelhasználásának felel meg.

Tükröt tartva ennek az látható, hogy egyórás filmnézés egy streamingcsatornán nagyjából 0,8
kWh (0,0008 MWh) fogyasztással jár. Ez azt jelenti, hogy a GPT-3 kiokosítására fordított energiával 1,625 millió órányi filmet lehet megnézni.

Sasha Luccioni, az amerikai–francia Hugging Face MI-cég szakértője és kollégái végzetek egy kiterjedt tesztet. Ebben 88 különböző MI-változatot vizsgáltak kérdéseket feltételével, tárgyak felismerésével és képek generálásával. Minden próbálkozást ezerszer elismételtek, és mérték az áramfogyasztást.

Eredményül azt kapták, hogy a legtöbb tevékenység nem jár sok energia felhasználásával. Például írott szövegek osztályozásához átlagosan csak 0,002 kWh áramot, szövegíráshoz 0,047 kWh áramot használtak a programok. A streaminghasonlattal élve ez annyi, mintha valaki kilenc másodpercig vagy 3,5 percig moziznak. A helyzet más a képgenerálással. Ez 2,907 kWh energiát igényelt 1000 kép esetén. Figyelembe véve mennyi energiát vesz fel átlagosan egy mobiltelefon egy töltéssel, ez azt jelenti, hogy egy kép generálása mesterséges intelligenciával annyit fogyaszt, mint a mobil egyszeri feltöltése.

És mit szól mindehhez a Föld?

Luccioni elismeri, hogy ebből nehéz lenne következtetni az MI használatával járó világméretű energiafelhasználásra. Ezért érdemes megnézni, mire jutott Alex de Vries amszterdami PhD-hallgató, aki a bitcoin használatának energiafogyasztását vizsgálta. Ez irányt mutathat a mesterséges intelligenciával kapcsolatban is.

Vries a Nvidia processzoraival ellátott gépek használatából indult ki – ez a cég szállítja az MI-hez szükséges chipek 95 százalékát –, mert ez a vállalat megad áramfogyasztási adatokat hardvereihez.

A kutató vizsgálatai alapján arra lyukadt ki, hogy 2027-re az MI-szektor évente világszinten 85 és
134 terawattóra közötti mennyiségű áramot használhat fel. Ez nagyjából megfelel hazája, Hollandia éves elektromosenergia-fogyasztásának. Ezzel a világ áramfelhasználásának fél százalékát nyelheti el a mesterséges intelligencia.

A Nemzetközi Energiaügynökség (International Energy Agency, IEA) a társadalmi méretekben – tehát nem vállalati szinten – használt adatközpontok fogyasztására adott becslést. E szerint ezek a létesítmények 2022-ben 460 terawattóra áramot használhattak fel világszinten, ami 2026-ra 620–1050 terawattórára mehet fel. Az alsó határ Svédország, a felső Németország éves fogyasztásának felel meg. A legnagyobb nyitott kérdés, hogy mennyire kompenzálhatja a technológia működési hatékonyságának javulása a növekvő használatot. Luccioni szerint az MI-hardverekhez és -szoftverekhez a háztartási gépek esetén ismert energiahatékonysági besorolási tájékoztatókat kellene adni. Ez rászoríthatná a felhasználókat arra, hogy ne szórakozzanak az MI-vel, hanem olyasmire használják mesterséges intelligenciát, amire valóban szükségük van.