Buldan a felszólalásában úgy fogalmazott: "történelmi felelősségünket teljesítjük az egyszemélyi vezetés ellen".
A HDP társelnöke szavaival arra utalt, hogy a lépés a legnagyobb ellenzéki pártszövetség jelöltjét, Kemal Kilicdaroglut erősíti, aki visszaállítaná az ország parlamentáris berendezkedését a jelenlegi végrehajtó elnöki rendszer helyett.
A korábbi parlamentáris berendezkedést egy 2017-es népszavazás után váltotta fel az elnöki rendszer, több jogkörrel ruházva fel az államfőt.
Kilicdaroglut - a legfőbb ellenzéki tömörülés, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) elnökét - egy másik, hatpárti ellenzéki pártszövetség jelölte Recep Tayyip Erdogan török elnök kihívójaként. Az Erdogan által vezetett kormánypárt, a konzervatív Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) immár két évtizede áll az ország élén.
A török vezetés a HDP-t, amely a harmadik legnagyobb párt a törvényhozásban, évek óta a nemzetközileg terrorszervezetnek nyilvánított Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) "politikai kirakataként" kezeli. A PKK 1984 óta folytat fegyveres felkelést a délkelet-törökországi kurd kisebbség függetlenségéért. Ankara különösen a 2016-os katonai puccskísérlet utáni tisztogatások keretében kezdett el fokozottan fellépni a kurdbarát párt társelnökei, politikusai, polgármesterei, aktivistái és támogatói ellen, miközben a kormányzat nem a HDP-t teszi felelőssé az összeesküvésért.
A párt számos tagja továbbra is előzetes letartóztatásban van, mert a legsúlyosabb vádpontokat tartalmazó perekben még nem született ítélet.
A HDP tagadja, hogy közvetlen kapcsolata lenne a PKK-val.
A Hamász egyik vezetőjét, a 2023 októberi terrortámadás egyik kitervelőjét ölhette meg egy célzott légicsapással. 
