A cikk eredetileg laptársunk oldalán, az Mfor.hu-n jelent meg.
A Fidesz-kormány alatt ahhoz kellett hozzászokniuk az időseknek, hogy a nyugdíjuk minden évben a tervezett inflációval megegyező mértékben emelkedik. Így lesz ez jövőre is: az ellátás összegétől függetlenül 3 százalékkal emelkednek a járandóságok januártól. A kormány szerint ezzel biztosítani tudják a nyugdíjak reálértékének megőrzését.
Azt már több cikkben bemutattuk, hogy ez miért nem fedi a valóságot. Részben azért, mert több évben is a tényleges infláció (amit a nyugdíjasok fogyasztói kosara szerint számolnak) meghaladta a tervezettet, ezért az év végén kompenzációra szorultak a jogosultak. Addig is azonban tulajdonképpen meghitelezték a költségvetésnek a különbözetet, az arra jutó kamatot például nem kapták meg a kiegészítéssel.
Másrészt az egyes nyugdíjasok szintjén nagyon eltérő lehet az érzékelt infláció. Akinek a fogyasztói kosarában az átlagoshoz képest nagyobb az élelmiszerek súlya, jóval nagyobb inflációval szembesül, mint akinek ettől eltérő a fogyasztása. Az élelmiszerek átlagára 7-8 százalékkal emelkedik mostanában, ami több mint duplája a teljes fogyasztásra vetített mutatónak.
Mint már jeleztük a cikkünkben, jövőre 3 százalékos emelést tervezett be a büdzsébe a kormány. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az idei és a jövő évi átlagnyugdíj között ekkora különbség lesz. A 2021-es költségvetési törvényjavaslatból ugyanis kiderül, hogy az induló nyugdíjak eltérítik ezt a mutatót. Az elmúlt évek bérrobbanása miatt nagyobb induló nyugdíjjal számolhatnak azok, akik most mennek nyugdíjba, mint azok, akik pár évvel ezelőtt léptek be a nyugdíjrendszerbe.
Olyan erős ez a hatás, hogy a kormány számításai szerint a normál nyugdíjemelésen felül további 1,5 százalékos többletet kell "cserélődési hatásként" figyelembe venni. Vagyis az idei átlagnyugdíjhoz képest a jövő évi 4,5 százalékkal lesz magasabb, amiből 3 százalékot tesz ki a rendes nyugdíjemelés, 1,5 százalékot pedig az induló nyugdíjak miatti többlet.
Mivel a 1,5 százalékot a teljes nyugdíjas táborra vetítik ki, nem is adja vissza pontosan, mennyivel léptek el az új induló nyugdíjak a korábbiaktól: a torzító hatás még jelentősebb.
A következő években egyébként a tervezett infláció mértékét meghaladóan folyamatosan emelkedik a nyugdíjkassza kiadása, úgy, hogy közben a GDP-ből való aránya csökken. Az előbbire a cserélődési hatás, valamint a 13. havi nyugdíj fokozatos visszaépítése a magyarázat, utóbbira pedig a nyugdíjkorhatár terv szerinti emelése, valamint az, hogy a kormány szerint a gazdaság 4 százalékot meghaladó ütemben tud növekedni az előttünk álló időszakban. Az állami nyugdíjkiadások a GDP-hez mérten a 2016-os 9,7 százalékról csökkennek 8,3 százalékra 2030-ra, majd akkor beáll egy fordulat, és 2040-re már 10,5 százalékot tartalmaz a kormány kivetítése.
A cserélődési hatás nyugdíjrendszert torzító hatása miatt már több kritika érte a kormányt. Ezt még tetézi, hogy eltörölték a járulékplafont, így nincs felső határa a nyugdíjmegállapításnak, ennek betudhatóan pedig vannak már milliós nyugdíjak is. Mivel a mostani nyugdíjrendszer nem használ progresszív elemeket - vagyis nem veszi figyelembe a nyugdíjak közti különbségeket - az emelések, korrekciók következtében egyre jobban tágul az olló a kisebb és nagyobb nyugdíjak között.
Új működési és irányítási modellt vezet be. 
