Jeremy Hunt pénteken kinevezett brit pénzügyminiszter bejelentésének legnagyobb horderejű eleme az, hogy a kormány az előző pénzügyminiszter, Kwasi Kwarteng szeptember végén előterjesztett, hatalmas piaci felfordulást okozó terveivel ellentétben mégsem csökkenti a személyi jövedelemadó jelenleg 20 százalékos alapkulcsát 19 százalékra a jövő áprilisban kezdődő új pénzügyi évtől.
Jeremy Hunt közölte, hogy az alsó 20 százalékos adókulcs meghatározatlan ideig érvényben marad, addig mindenképpen, amíg a gazdasági körülmények lehetővé nem teszik csökkentését.
Az új pénzügyminiszter hétfőn bejelentette azt is, hogy az eddigi tervekkel ellentétben a brit kormány nem csökkenti jövő áprilistól 1,25 százalékponttal az osztalékadót, emellett visszavonja a Nagy-Britanniába látogató külföldiek áfa-mentes vásárlási lehetőségének tervét, és nem fagyasztja be 2023 februárjától a szeszesitalokra kirótt jövedéki adót.
Hunt közölte, hogy az elődje által előterjesztett intézkedési tervek visszavonásával a költségvetés évente várhatóan 32 milliárd font (több mint 15 500 milliárd forint) többletbevételhez jut.
Az előző pénzügyminiszter, Kwasi Kwarteng által szeptember 28-án ismertetett eredeti programban szerepelt az is, hogy a kormány a korábbi tervvel ellentétben nem emeli az új pénzügyi évben 25 százalékra a jelenlegi 19 százalékról a társasági adót, és a program tartalmazta a legmagasabb személyi jövedelmek 45 százalékos adókulcsának eltörlését is.
A cselekvési terv által kavart hatalmas piaci felfordulás nyomán ezt a két elemet a brit kormány már az elmúlt napokban visszavonta, Liz Truss miniszterelnök pedig pénteken menesztette a pénzügyminiszteri posztról Kwartenget, aki alig 38 napot töltött a tárca élén.
Truss még ugyanaznap kinevezte pénzügyminiszterré Jeremy Huntot, aki a korábbi konzervatív kormányokban külügyminiszter és egészségügyi miniszter is volt.
Kwarteng miniköltségvetésként emlegetett programjának szeptember végi bejelentése után mélységi rekordokra – egyes időszakokban az árfolyamparitás közelébe – zuhant a font árfolyama a dollárral szemben, az irányadó brit állampapírok hozama jóval 4 százalék fölé emelkedett és meghaladta a görög államadósság finanszírozási költségeit, két globális hitelminősítő, az S&P Global Ratings és a Fitch Ratings pedig egyaránt leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta a korábbi stabilról a brit államadós-osztályzatok kilátását.
A szinte példátlanul heves negatív piaci reakció elsődleges oka az volt, hogy a piaci szereplők nem tartották biztosítottnak a 45 milliárd font értékű adócsökkentési program finanszírozhatóságát.
A Bank of England a piaci felfordulás csitítása végett rendkívüli államkötvény-vásárlási intervenciót jelentett be azzal az indokkal, hogy a piacok „rendellenes működésének” folytatódása érdemi kockázatot jelentene Nagy-Britannia pénzügyi stabilitására.
Jeremy Hunt hétfői bejelentése nyomán az ötéves futamidejű brit állampapírok hozama – amely az ingatlanhitelek kamatainak szempontjából is irányadó – 3,90 százalék alá csökkent, a font pedig a Kwarteng-program ismertetése után mért 1,03 dollár/font körüli mélypontok után a hétfői kereskedésben 1,14 dollár közelébe erősödött.
Jeremy Hunt még az adóintézkedések visszavonásáról szóló bejelentése előtt, a BBC közszolgálati rádió hétfői hírműsorában óvta a kormányzó Konzervatív Pártot az alig 42 napja hivatalban lévő Liz Truss miniszterelnök menesztésének kezdeményezésétől, mondván: Nagy-Britanniának most egy újabb vezetőváltási procedúra hiányzik a legkevésbé.
Egybehangzó brit médiaértesülések szerint azonban az alsóházi tory frakció a kormány piaci és politikai hitelességét alapjaiban megrendítő adópolitikai fiaskó nyomán már aktívan foglalkozik a vezetőváltás gondolatával, és a lehetséges utódok között rendre felmerül Jeremy Hunt neve is.
(MTI)
Újraválasztották Orbán Viktort a Fidesz elnökének. 
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
