A világ második legnépesebb országa az elmúlt hetekben hihetetlen ütemben vásárolta fel a nyugati szankciók miatt jó áron elérhető orosz olaj- és szénkészleteket. Május 27. és június 15. között Indiai a legfrissebb adatok szerint a tavalyi év hasonló időszakához képest 31-szer annyi orosz olajat vásárolt, a szén tekintetében pedig hatszoros a növekedés.
Az indiai vásárlók e három hétben napi átlagban 16,55 millió dollár értékű orosz szenet vettek, ez az ukrajnai háború kezdetétől számított időszakhoz képest is kétszeres mennyiség, február 24-e óta ugyanis átlag napi 7,71 millió dollárnyit vásároltak. Az indai vevők a Reuters adatai szerint 25-30 százalékos engedményeket kaptak az orosz szénárakból, de az ügyletek megkötését az is megkönnyítette, hogy az orosz eladók „nagyon engedékenyek” voltak a fizetési útvonalak tekintetében, ráadásul indiai rúpiában és emirátusi dirhamban is engedték kiegyenlíteni az áruk ellenértékét.
Ugyanebben az időszakban indiai vevők napi 110 millió dollár értékben vásároltak orosz olajat, ez a háború kezdetétől eltelt három hónap 31 milliós átlagához képest is bő háromszoros növekedést mutat.
Az uniós olaj- és szénembargók bevezetésekor az oroszok arra figyelmeztették az európai országokat, hogy a döntés hátrafele fog elsülni, mivel ők könnyen találnak majd új piacokat a szankciók alá vett termékeikre. Tegnap Vlagyimir Putyin orosz elnök is arról beszélt, hogy a nyugati vezetők saját gazdaságukat teszik tönkre az intézkedésekkel, és ennek komoly következményei lesznek az európai társadalmakra nézve is.
Ugyan az indai import még messze van attól, hogy kiváltsa az európai vásárlókat, még ilyen nyomott áron is jelentős bevételekhez juttatja az orosz költségvetést. India – részben történelmi okokból, részben mostani gazdasági és katonai érdekeit szem előtt tartva – eddig tartózkodott nemcsak az Oroszország elleni szankciókhoz való csatlakozástól, de az orosz agresszió elítélésétől is.
Az Egyesült Államok egyelőre nem helyezett különösebb nyomást Indiára, hogy álláspontját jobban közelítse a nyugati országokéhoz, de a Reuters értesülései szerint informálisan arra kérték az indiai kormányt, hogy az energiahordozók importjában „ne legyen túl gyors növekedés”. Nem tudjuk, hogy pontosan mire gondoltak, de ezek a számok inkább arra utalnak, hogy az olcsó olaj és szén csábereje nagyobbnak bizonyult, mint az amerikai diplomácia elrettentő ereje.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 0,12 pontos nyitás után csökkent hétfőn kora délutánig.
