Tavaly ősszel az Australian Broadcasting Corporation „Négy Sarok” című televíziós műsora felfedte, hogy az amerikai légierő nukleáris csapásmérő képességű B-52-es bombázók állomásoztatását tervezi Ausztráliában. A műsorban megkérdezett agytrösztök képviselői között volt Becca Wasser, a Center for a New American Security (CNAS) vezető elemzője is.
De mi az a CNAS?
Wasser kardcsörtetése Kína ellen tükrözi a védelmi iparral szorosan együttműködő CNAS orientációját a 2007-es megalapítása óta. A viszonylag kis washingtoni agytröszt jelentős szerepet játszott mind az Obama-, mind a Biden-adminisztráció vonalvezetésében, valamint az USA kül- és katonapolitikájának a nagyhatalmi konfrontáció felé történő elmozdulásában.
A CNAS-nak jelenleg csak 30 alkalmazottja van, és a költségvetése mindössze 6 millió dollár. Kis mérete azonban meghazudtolja rendkívül befolyásos szerepét.
A CNAS programjának központi eleme, hogy az USA relatív hatalma csökken, és katonailag és gazdaságilag fel kell készülnie az olyan ellenfelek legyőzésére, mint Kína és Oroszország. 2011-ben az Obama-adminisztráció és külügyminisztere, Hillary Clinton elfogadta a CNAS Kínával szembeni fellépésének politikáját. Ezt az agytröszt egyik alapítója, Kurt Campbell fejlesztett ki és "Pivot to Asia" -nak nevezett, amivel az Egyesült Államok katonai fókuszát az ázsiai-csendes-óceáni térségre helyezte át.
Ki fújja a passzátszelet a CNAS-ban?
Alapítása óta a CNAS vezető külügyminisztériumi és Pentagon-tisztviselőket vett sorai közé. De nézzük a legbefolyásosabbakat:
Michele Flournoy
Flournoy a Clinton-adminisztráció alatt elkészítette az 1997-es védelmi áttekintést, amely azzal érvelt, hogy az USA-nak "képesnek kell lennie arra, hogy szinte egyszerre két nagy hadszíntéri háborút harcoljon és nyerjen".
Ő volt az Obama-kormány alatt a Pentagon védelempolitikai helyettes államtitkára. Ebben a pozíciójában segített meggyőzni az elnököt, hogy katonailag avatkozzon be Líbiában. Annak ellenére, hogy a Kongresszus számos tagja, Joe Biden alelnök, Tom Donilon nemzetbiztonsági tanácsadó és Robert Gates védelmi miniszter ellenezte az intervenciót.
Flournoy társalapítója és ügyvezető igazgatója a WestExec Advisors tanácsadó cégnek, amely "egyedülálló geopolitikai és szakpolitikai szakértelmet kínál, hogy segítse az üzleti vezetőket a legjobb döntések meghozatalában egy összetett és ingatag nemzetközi környezetben".
Flournoy a Booz Allen Hamiltonnak is igazgatósági tagja. Ez egy több milliárd dollár forgalmú védelmi vállalkozás, amelyet a Bloomberg "a világ legjövedelmezőbb kémszervezetének" nevezett.
Kurt Campbell
Campbell az Obama-kormányzatban a kelet-ázsiai és csendes-óceáni ügyekért felelős helyettes államtitkár volt. Ezt megelőzően haditengerészeti tisztként szolgált az egyesített vezérkari főnököknél és a haditengerészeti műveletek különleges hírszerző egységének vezetőjeként.
A „Project on Government Oversight” szervezet vizsgálata szerint Campbell havi 25 ezer dolláros juttatást kap több védelmi cégtől cserébe azért, hogy évente egyszer Ausztráliába utazzon, és ott kormányzati tisztviselőkkel tárgyaljon amerikai fegyverek vásárlásáról.
Victoria Nuland
Nuland az Obama-korszak másik jelentős külpolitikai tisztviselője. A 2014-es kijevi Majdan-tüntetések során kiszivárgott a telefonhívása, amely Janukovics ukrán elnök erőszakos eltávolítására irányuló művelet megszervezésére szólított fel. Az Obama-adminisztrációban betöltött pozícióját követően Nuland 2018 és 2019 között a CNAS vezérigazgatója volt. Jelenleg a Biden-adminisztráció politikai ügyekért felelős külügyi államtitkára.
Finanszírozás és támogatás
Védelmi vállalkozók
A CNAS vezető közreműködői a védelmi iparból a Northrup Gruman, a Lockheed Martin, a Boeing és a Raytheon. 2020. október 1. és 2021. szeptember 30. között csak a Northrup Gruman több mint 500 ezer dollárt adományozott a CNAS-nak. A Raytheon 100 ezer és 250 ezer dollár között adományozott, a Lockheed Martin és a Boeing pedig egyenként 50 ezer és 100 ezer dollár között.
Csúcstechnológia
A technológiai óriások, a Microsoft, az Amazon, a Facebook és a Google egyaránt legalább 100 ezer dollárt adományoztak a CNAS-nak tavaly.
A washingtoni székhelyű „Quincy Institute for Responsible Statecraft” szervezet szavaival élve: "A CNAS intervencionista nézetei gyakran elég kényelmesen illeszkednek a nagy iparági szereplők profitorientált céljaihoz ... az Amazon, a Google és a Microsoft CNAS-hoz való hozzájárulása azt sugallja, hogy a Szilícium-völgy elismeri az "Amerikai hatalom kiterjesztésének" előnyeit.
Tajvan keze
A CNAS több százezer dollárt kapott a Tajpej Gazdasági és Kulturális Képviseleti Hivataltól, amely a tajvani kormány de facto nagykövetségeként működik azokban az országokban, amelyek hivatalos kapcsolatokat építettek ki a Kínai Népköztársasággal.
A CNAS szerepe az amerikai külpolitika irányításában
Míg a CNAS dokumentumaiban gondosan ügyel arra, hogy tartózkodjon a közvetlen háborús felhívásoktól, következetesen amellett érvelt, hogy az Egyesült Államoknak fel kell készülnie Oroszország és Kína katonai legyőzésére, mielőtt az túl késő lenne.
A CNAS alapvető irányvonalával összhangban az Obama-kormányzat óta az USA külpolitikája az Oroszországgal és Kínával való "nagyhatalmi konfliktusra" való felkészülésen alapul.
Hisz a biztosítási piac fejlődésében, és tesz is érte. 
