<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Van élet az orosz gázon és olajon túl? Tényleg lehetetlen teljesen elszakadni Moszkvától? Elzárhatja Putyin a gázcsapot?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Holoda Attila energetikai szakértővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. május 26. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A Vörös-tenger térségében már számos hatalom küzd kikötőkért és befolyásért. Érezhetően francia kezdeményezésre az EU most beszáll ebbe a játszmába, amely egyben lehetőséget nyújt a stratégiai kapcsolatok megerősítésére Indiával. Káncz Csaba jegyzete

Az EUObserver nevű lapnak sikerült megszereznie az EU külügyi szolgálatának január 19-én kelt dokumentumát, amely felvázolja az Unió tervét az Indiai-óceán északnyugati részére (NWIO) vonatkozóan, beleértve a geopolitikailag forrongó Vörös-tengert. Az anyag szerint Európa arra készül, hogy megerősítse haditengerészeti jelenlétét az NWIO térségben „a szabad navigáció fenntartása érdekében”. Itt egy óriási területről van szó, amely a Vörös-tengertől lehúzódik délre Madagaszkárig és keletre a Maldív-szigeteken át a Hormuzi-szorosig.

A francia kapcsolat

A dokumentum kiemeli, hogy az EU tagállamok megerősített haditengerészeti jelenléte egyrészt emelné az EU státuszát, mint globális tengerbiztonságot garantáló szereplő, másrészt új lehetőségeket nyitna stratégiai párbeszédre olyan kulcsszereplőkkel, mint India.

Európában kevéssé figyeltek föl arra, hogy tavaly ősszel az AUKUS szerződés okozta sokkot követően Emmanule Macron francia elnök azonnal hívta Narendra Modi indiai miniszterelnököt. Modi a beszélgetést követően „barátjának” nevezte a francia elnököt, feltárva, hogy a két fél megvitatta „India és Franciaország szorosabb együttműködését az Indo-csendes-óceáni térségben”. Hozzátette, hogy „nagyra értékeljük stratégiai partnerségünket Franciaországgal, beleértve az ENSZ Biztonsági Tanácsát”.

Narendra Modi indiai miniszterelnök figyeli Emmanuel Macron francia elnök szavait a 2021 októberi G20 csúcson. Európa szorosabbra fűzné a köteléket Indiával. Fotó: EPA / Ludovic MarinNarendra Modi indiai miniszterelnök figyeli Emmanuel Macron francia elnök szavait a 2021 októberi G20 csúcson. Európa szorosabbra fűzné a köteléket Indiával. Fotó: EPA / Ludovic Marin

Fél szemüket Kínára vetve Franciaország és India már 2018-ban megállapodott egy „Közös Stratégiai Vízió az Indiai-Óceán Régiójában” névre hallgató keretmegállapodásban, amely révén a két ország megnyitotta szárazföldi és haditengerészeti bázisait a másik ország csapatai előtt. Nemcsak az indiai hadihajók használhatják azóta az Indiai-óceáni francia bázisokat, hanem a franciák is hasonlóképpen járnak el Indiában. Párizs katonai bázisokat üzemeltet a kelet-afrikai Dzsibutiban, a Madagaszkár-közeli Réunion szigetén, az Egyesült Arab Emirátusokban, és Mozambik partjai közelében (Mayotte).

A két ország közötti egyre szorosabb katonai együttműködést jól jelzi, hogy India védelmi beszerzéseinek 4,6 százalékáért Párizs felelt az elmúlt 5 évben, miközben a megelőző 5 évben ez a mutató 0,8 százalékon állt. A kétoldalú katonai együttműködés eddigi csúcspontját jelentette, hogy a francia Dassault Aviation eddig 26 darab, 4,5 generációs Rafale vadászgépet szállítottak le Új-Delhinek a megrendelt 36 darabból. 2020 tavaszán India és Franciaország első alkalommal hajtott végre közös haditengerészeti műveleteket Réunion szigetéről, hogy erősítsék az indiai haditengerészet képességeit.

A Vörös-tenger vonzása

De térjünk vissza az EU dokumentumára, amely leszögezi: „A Vörös-tenger afrikai partján az Arab-öböl országai (Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek), Egyiptommal karöltve mérik össze erejüket Törökországgal, Kínával, Oroszországgal és Katarral kikötőkért és befolyásért”.

A térségben „számos” rakétatámadás történt Szaúd-Arábia ellen az Irán-barát jemeni húszi felkelők részéről, miközben az Egyesült Államok és Kína építik ki eszközeiket egy „haditengerészeti megmérkőzés” keretében az Arab-tengeren.

Jemen drámája

A legnagyobb dráma a térségben Rijád nyolc éve elindított jemeni hadjárata, amely katasztrofális kihatással járt a szaúdi költségvetésre és mindenekelőtt a jemeni átlagember számára. A hadjárat aláásta Rijád hagyományos szövetségi rendszerét, Pakisztán ugyanis nem volt hajlandó csapatokat küldeni a húszi lázadók leverésére. Jemen a jelen állás szerint egy krónikus bukott állammá (failed state) alakult az Arab-félszigeten. A húszik nem reagáltak konstruktívan Rijád tavaly tett békeajánlatára.

Sőt, Jemen dezintegrációja folytatódik és több forrás szerint Izrael és az Emírségek már kinézte magának a Báb el-Mandeb szorosban elhelyezkedő és Jemenhez tartozó és az UNESCO által védett Socotra szigetet. A 3650 négyzetkilométeres szigeten értesülések szerint a két ország közös katonai hírszerző állomást készül létesíteni. Az Emírségek emellett katonai bázist épít a szintén Jemenhez tartozó Majun szigeten.

Amerika és szövetségeseinek hadgyakorlata

Az „Ábrahám Egyezmények” megkötésének egyik célja volt, hogy az Emirátusok (UAE), Bahrein, Izrael és az Egyesült Államok megerősítsék regionális hadtengerészeti szövetségüket a Közel-Keleten általában, a Vörös-tengeren pedig különösképpen. A fő cél Teherán és a támogatását élvező húszik visszaszorítása a tengerek felől.

Ezzel a céllal történt tavaly novemberben öt napon keresztül a Vörös-tengeren az addig páratlan tengerészeti hadgyakorlat, amelynek keretében az amerikai haditengerészet központi parancsnoksága (NAVCENT), a UAE, Bahrein és Izrael tartott „a navigáció szabadságának és a nemzetközi kereskedelem fenntartását” szimulálva.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Véres harcok Kelet-Ukrajnában, Putyin rákos lehet - ez történt ma a háborúban
Privátbankár.hu | 2022. május 24. 18:24
Már majdnem 30 ezer orosz halt meg az ukránok szerint.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor kihirdette a háborús veszélyhelyzetet
Privátbankár.hu | 2022. május 24. 17:32
Azonnal megkezdte a munkát az új Orbán-kormány, mely ma tette le az esküjét.   
Makro / Külgazdaság Nem engedhetjük meg a felelőtlenség, a széthúzás és a gyengeség luxusát - mondta Orbán Viktor
Privátbankár.hu | 2022. május 24. 17:14
Orbán Viktor a miniszterek eskütétele után a parlamentben is bemutatta új kormányát. 
Makro / Külgazdaság Üzent Berlin az Orbán-kormánynak: fel kell adni a blokádot
Wéber Balázs | 2022. május 24. 16:54
A német alkancellár szerint figyelembe kell venni, hogy az uniós országokat különböző mértékben érintené az orosz olajembargó, ugyanakkor az Orbán-kormánynak fel kell adnia a blokádot. Robert Habeck úgy véli: az embargó fő akadálya Magyarország, de akár hazánk nélkül is elfogadhatják a szankciót. A magyar kormány továbbra is mentességet szeretne kapni a csővezetékes szállításra. Németország eközben már jelentősen csökkentette olajfüggőségét Oroszországtól.
Makro / Külgazdaság Putyin rákos lehet, szanatóriumba kerülhet és nem térhet vissza a hatalomba?
Privátbankár.hu | 2022. május 24. 16:34
Az ukrán védelmi tárca és a brit MI6 volt főnöke is megerősítette ezt.
Makro / Külgazdaság A nap képe: Orbán Viktor Dzsudzsák Balázzsal ünnepli a kormányalakítást
Privátbankár.hu | 2022. május 24. 16:23
Átvették kinevezésüket az Orbán-kormány 5.0 tagjai Novák Katalin köztársasági elnöktől a Sándor-palotában.
Makro / Külgazdaság Importvám kell, nem embargó az orosz olajra - javasolják az osztrákok
Privátbankár.hu | 2022. május 24. 16:06
Lehet, hogy ez lesz végül a megoldás?
Makro / Külgazdaság Putyin gigantikus költségvetésű háborúja - mit lépjen most Európa?
Káncz Csaba | 2022. május 24. 14:51
Az Oroszországból származó olaj- és gázimportra vonatkozó vámok alkalmazásával az EU megvédheti energiabiztonságát az átmeneti időszak alatt is, miközben megakadályozza, hogy Oroszország finanszírozza az ukrajnai háborúját. Ezt minősített többséggel lehetne elfogadni, ami azt jelentené, hogy az EU kereskedelempolitikája összhangba kerülne az EU értékeivel, érdekeivel és kötelezettségeivel. Káncz Csaba jegyzete
Makro / Külgazdaság Moszkva vagy Brüsszel az ellenségünk? Merre tovább magyar energiapolitika? - Holoda Attila a Klasszis Klub következő vendége
Privátbankár.hu | 2022. május 24. 14:31
Orbán Viktor szerint az orosz olaj elleni szankciók felérnek a magyar gazdaságra dobott atombombával. Ez a kijelentés azonban többek szerint erős csúsztatás. Holoda Attila energiapiaci Klasszis Klubunk május 26-i vendége, akivel többek között arról beszélünk, hogy kiváltható-e az orosz olaj? A második Orbán-kormányban rövidebb ideig az energetikáért felelős helyettes államtitkári posztot is betöltő szakemberrel emellett a magyar energiapolitika legfontosabb kihívásait tekintjük át.
Makro / Külgazdaság Minden harmadik ember kérne fizetésemelést
Privátbankár.hu | 2022. május 24. 11:05
A PwC globális felmérésében megkérdezett munkavállalók közül minden ötödik dolgozó nyilatkozott úgy, hogy valószínűleg munkahelyet vált a következő 12 hónapban, és több, mint egyhamraduk azt tervezi, hogy fizetésemelést kér. 
hírlevél
Ingatlantájoló