Nagyon nem tetszik az Európai Parlament (EP) képviselői egy részének, hogy egy hétfőn kiszivárgott dokumentum szerint a német uniós elnökség felpuhítaná a jogállamisági mechanizmusra, azaz a jogállamisági normák és az uniós pénzek kifizetésének összekapcsolására vonatkozó bizottsági javaslatot.
A Die Welt szerint az EP-képviselők egy része gyávaságnak és az elvek feladásának tartja a német elnökség kompromisszumos tervét.
Ezzel a javaslattal teljesen kisiklatják a jogállamisági mechanizmust
-mondta Daniel Freund, a német Zöldek EP-képviselője a lapnak.
Moritz Körner, a német liberális párt (FDP) politikusa szerint a német kormány kvázi behódol Orbán Viktor miniszterelnöknek és Jaroslaw Kaczynskinek, a vezető lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság elnökének. (Az EU soros elnökségét az idei második félévben Németország tölti be - a szerk.)
Kétharmados többség kell a szankcióhoz
A német elképzelések szerint az uniós pénzeket csak akkor lehetne visszatartani egyes esetekben, ha azt előtte minősített többséggel hagyják jóvá a tagállamok kormányfői.
Ez azt jelenti, hogy
minimum 15 olyan EU-tagállamnak kell rábólintania az adott szankcióra, amelyek együttesen kiadják az EU összlakosságának mintegy kétharmadát (65 százalékát).
A Welt szerint ez nagyon magas, nehezen átugorható küszöb, azaz valószínűtlen, hogy sikerül ekkora többséget tető alá hozni ilyen ügyekben. Tehát a problémásnak tartott államok – itt főleg Magyarországot és Lengyelországot, illetve Bulgáriát szokták emlegetni – továbbra is hozzájutnának az uniós forrásokhoz.
Az Európai Bizottság eredetileg azt javasolta, hogy a szankció elutasításához vagy módosításához (nem pedig az elfogadásához) legyen szükség minősített többségre az Európai Tanácson belül.
Daniel Freund úgy véli, a mostani német javaslat azt eredményezné, hogy a tagállamok maguk döntenének arról, kit szankcionálnak, a jogállam védelme tehát az Európai Tanácson belüli viták kérdése lenne. Szerinte ugyanakkor ez a kérdés – az uniós szerződések betartatása – az Európai Bizottság hatásköre.
Kompromisszum kényszerből
A németek azért dobták be ezt a kompromisszumos tervet, mert hamarosan véglegesíteni kell a következő hétéves uniós költségvetésről és a vírusválság okozta károk enyhítését célzó helyreállítási alapról szóló, nyáron született megállapodást.
Márpedig a lengyel és a magyar kormány jelezte, hogy blokkolhatják az egyezséget, amennyiben nem értenek egyet a jogállamisági mechanizmus végső verziójával.
Hétvégén uniós szinten újabb egyeztetések lesznek a válság enyhítését célzó pénzek elosztásáról, amelyre a legnagyobb bajban lévő, déli tagállamoknak sürgősen szükségük lenne.
Összegezve: a német uniós elnökség bizonyos fokig engedne Budapestnek és Varsónak annak érdekében, hogy ne csússzon az új uniós költségvetés és a helyreállítási alap elfogadása.
Ugyanakkor az EP még megvétózhatja a teljes megállapodást.
Felvizezett javaslat
A jogállamisági mechanizmus bevezetéséről a júliusi EU-csúcson született megegyezés a tagállami és uniós vezetők között. (Ennek részleteit akkor még nem véglegesítették.)
Bár ennek értelmében az EU a jövőben a demokratikus normák betartásához kötheti az uniós pénzek kifizetését, elemzők már akkor is megkérdőjelezték, hogy ennek érvényt lehet-e szerezni a gyakorlatban. Az eredeti javaslatot ugyanis jelentősen felvizezték, a mechanizmusra vonatkozó passzus pedig meglehetősen homályosan van megfogalmazva.
Az uniós alkut az EP első körben visszadobta.
A parlament már akkor jelezte: erős garanciákat szeretne arra, hogy a jogállamiságot megsértő tagállamok uniós forrásait csökkenteni lehessen.
Az EP elvileg csak a költségvetést vétózhatja meg, ezáltal azonban a helyreállítási alapról elért egyezséget is elutasíthatja.
Jelezte ugyanakkor azt is, hogy nem szeretné sokáig blokkolni az egyezséget, hiszen a jelenlegi válsághelyzetben ez senkinek sem érdeke.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 1 pontos nyitás után emelkedett kedden délelőtt. 
