1. Az immár 15 éves múltra visszatekintő Árkosár felmérésünk során Gáspár András és Valkai Nikoletta hónapról hónapra járják a szupermarketeket, hogy első kézből tájékozódjanak az árak alakulásáról. Az ebből születő cikkek általában komoly érdeklődésre tartanak számot – különösen így volt ez az idei, rekordinflációt hozó évben. A márciusi, közvetlenül az orosz-ukrán háború kitörése után készült felmérésünk, amelyben 13 százalékos inflációt mértünk a boltokban, az év legolvasottabb cikke lett. Pedig akkor aligha gondoltuk volna, hogy ez csak a kezdet lesz.
2. Az orosz-ukrán háború szomorú slágertéma lett az idén. Különösen nagy volt az olvasók híréhsége a vérontás első hónapjaiban – nem csak a mindennapi történésekre voltak kíváncsiak, hanem azok magyarázatára, a háttérben meghúzódó okokra is. Wéber Balázs alábbi cikke például arra kereste a választ, hogy mennyire lehetnek valósak a Putyin elmeállapotának romlására vonatkozó pletykák – végül ez lett a második legolvasottabb cikkünk az idei évben.
3. Néha apró hírek is szólhatnak nagyot. Azt mi sem értjük pontosan, hogy miért érdekelt ennyi embert a Kinder-tojások visszahívása – hacsak azért nem, mert többen vásárolnak ilyesmit, mint gondolnánk –, mindenesetre tény, hogy ez a rövidke hír lett az idei év harmadik legolvasottabb cikke. P.S.: Ebben azért a kreatív címadásnak is van némi szerepe.
4. A negyedik helyre szintén egy háborús írás futott be, amelyben nemzetközi politikai elemzőnk, Káncz Csaba azt nézte meg, hogyan próbál Lengyelország leválni az orosz energiahordozókról. A részben a háború nyomán kirobbant energiaválság egyébként szintén az idei év egyik toptémája lett.
5. A forint árfolyama az emberek többségét közvetlenül érinti – gondoljunk csak az importált termékek árára vagy a külföldi nyaralás-telelés költségeire –, emiatt nagyon is érthető, hogy miért olvassák sokan a forint árfolyamáról szóló híreket, különösen azokat, amelyek jó hírt hoznak.
A magyar fizetőeszköz összességében azonban soha nem látott mélypontokat ért el az idei évben, s bár karácsonyra a 400-as szintig visszaerősödött az euróval szemben, még így is jócskán elmarad a tavaly év végi, 370 körüli szintektől.
6. Szintén húsba vágó, mindenkit érintő kérdés az adózás. Mester Nándor az alábbi cikkben az ingatlanadózás kérdését nézte meg mélyebben számos külföldi példa alapján – avagy hogyan lehet ez az adónem hatékony és igazságos.
7. Az idei hetedik legolvasottabb cikkünk egy olyan írás lett, amely (rossz esetben) szintén nagyon sok embert érinthet közvetlenül. Tiszóczi Roland annak nézett utána, hogy mennyire van biztonságban a pénzünk – azaz fennáll-e bármilyen veszélye annak, hogy a kormány a magánnyugdíjpénztári befizetésekhez hasonlóan a lakossági megtakarításokra is szemet vet.
8. A nyolcadik helyre szintén egy forintos hír került – és ezúttal is egy olyan, amely fizetőeszközünk hirtelen és jelentős erősödését vetítette előre az uniós pénzcsapok megnyílása esetén. Ennek részleteiről, valamint az inflációról és az árstopról írt (és beszélt) Csabai Károly.
9. A legnagyobb áruházláncok neveivel relatív könnyű olvasottságot generálni – különösen akkor, ha valami újdonság kötődik hozzájuk. Ebben a cikkben például arról írtunk, hogy egyes németországi boltok már hibridhúsokat is kínálnak – hogy ezekben pontosan mi van, az kiderül az írásból!
10. Az év tizedik legolvasottabb cikke szintén egy háborús írás lett – a top 10-be tehát összesen három olyan cikk került be, amely részben vagy egészben az orosz-ukrán vérontáshoz kapcsolódik. Február végén megjelent elemzésében Káncz Csaba azt nézte meg, hogy mekkora esély van Putyin eltávolítására egy katonai kudarc esetén. Bár az orosz elnök azóta is hatalmon van, a kérdés korántsem avult el.
Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben hétfőn estére a reggeli szintekhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
