Egy évvel ezelőtt a kormány és a Magyar Nemzeti Bank számára is óriási hidegzuhany volt a második negyedéves GDP. Addig ugyanis élt az az illúzió, hogy a magyar gazdaságot nem fogja letaglózni a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés. Ezt a reményt leginkább az táplálta, hogy 2020 első negyedévében a magyar gazdaság még 2,2 százalékkal tudott bővülni. Az persze mindenki számára egyértelmű volt, hogy a tavaly márciusban életbe léptetett korlátozások miatt bezáró üzemek, leálló szolgáltatások és a turizmus kvázi megszűnése visszaköszön majd a statisztikákban. Az akkor publikált 13,6 százalékos szakadás mégis fájó hidegzuhanyként hatott.
Alacsonyra került a léc
Az azóta eltelt időszak hozott nagyon lehangoló periódusokat és erősen reményt keltőket is. Egy év elteltével még mindig nem állíthatjuk, hogy a gazdaságban minden rendbe jött volna. Továbbra is vannak olyan szektorok, amelyek komoly nehézségekkel küzdenek, legyen szó a járvány utóhatásairól vagy egyedi tényezőkről. Ugyanakkor számos olyan ág is van, amely soha nem látott jó teljesítményt nyújtva húzza előre a magyar gazdaságot.
Emellett persze arról sem szabad megfeledkezni, hogy a második negyedévben a bázishatás rendkívül fontos lesz. A turizmus teljesítménye például hiába van jócskán elmaradva a Covid előtti időkétől, az egy évvel ezelőtti lenullázódáshoz képest számottevő volt a növekedés, aminek köszönhetően pozitívan hat mindez a gazdasági bővülésre.
Az elmúlt hónapok adatai jól alakultak
Az ipar esetén még kedvezőbb képet láthatunk, hiszen ott nemcsak a tavalyi beszakadáshoz képest látunk javulást, de a szektor teljesítménye összemérhető az utolsó "békeévekével" is. Májusban az egy évvel korábbi szintet közel 40 százalékkal szárnyalta túl az ágazat teljesítménye, majd júniusban 22 százalékkal nőtt az ipar teljesítménye a bázisidőszakhoz képest. Ha csak a hatodik havi adatokat nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy a termelés volumene 13 százalékkal meghaladta a járvány előtti, 2019. júniusi szintet. Az iparon belül döntő súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 22,2 százalékkal nőtt. A legnagyobb részarányú, a feldolgozóipari termelés 25 százalékát képviselő járműgyártás az ipari átlag alatt, 13,6 százalékkal nőtt tavaly júniushoz mérve és alig 0,8 százalékkal maradt el a két évvel korábbitól. Lehetne folytatni a sort a dübörgő építőiparral, amelynek a kormányzati megrendelések, és az állami támogatásoktól hajtott magánberuházások is komoly lendületet adtak.
Pozitív az összkép a kiskereskedelemben is, hiszen tavaly az élelmiszereken kívül nagyon sok terméktípus fogyasztása – elég csak a ruházati termékekre gondolni – erősen visszaesett. Ha a felhasználási oldal számait nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy április és június között az export javára megint érezhetően javult a külkereskedelmi egyenlegünk. Hiszen, míg áprilisban még mind a kivitel, mind a behozatal nagyjából a 2020-as hasonló időszakot idézte, addig májusban már 0,6 százalékkal volt nagyobb az export növekedése, az év hatodik hónapjában pedig majd 6 százalékkal.
Mindenki optimista
A fentiek ismeretében talán nem meglepő, hogy az elemzők azt várják, hogy a magyar gazdaság jórészt eltünteti a tavalyi második negyedéves zuhanását. Mindez a gyakorlatban azt jelenhetné, hogy kétszámjegyű, vagyis 10 százalék feletti lehetett a második negyedévben a bővülés. Ez egyébként valós alapot adna arra, hogy az elemzők többsége által várt 6 százalékos, vagy azt meghaladó GDP-bővülés az idén megvalósuljon. Ez egyébként elsőre jól hangzik, hiszen egy ilyen mértékű robbanás már a lakosság számára is érzékelhető növekedést jelent.
Amennyiben ugyanis növekszik a gazdaság, úgy jellemzően emelkedik a munkaerőkereslet is, ez pedig két módon is hasznos lehet a munkavállalók számára. Egyrészt a nagyobb kereslet révén azok is könnyebben találnak munkát, akik a válság miatt elvesztették az elmúlt bő egy évben az állásukat. Van az érmének egy másik oldala is, hiszen a nagyobb munkaerőpiaci kereslet a béreket is felfelé hajtja, hiszen a vállalatok hajlandók akár többet is fizetni a megfelelően képzett embereknek. A magasabb bérek pedig elvileg magasabb életszínvonalat jelentenek.
Csak az a fránya infláció ne lenne
Azért írtuk azt, hogy elvileg, mert hiába nőnek a nominális keresetek, ha közben az árak azt meghaladó mértékben ugranak meg. Ekkor ugyanis a reálkeresetek és az emberek életszínvonala nem fog nőni. Az utóbbi hónapokban pedig sajnos ilyen irányú folyamatok zajlottak, hiszen három hónapon keresztül 5 százalék feletti volt a fogyasztói árak növekedése, és a legutóbbi statisztikai adat sem maradt el ettől jelentősen. Mindez ráadásul úgy történt, hogy az MNB határozott fellépésének következtében a történelmi mélyponthoz képest 5 százalékkal erősödött a forint.
Nem véletlenül voltak egyébként az elmúlt hónapokban villongások a jegybank és a Pénzügyminisztérium (illetve az intézmények vezetői) között. Az MNB számára ugyanis komoly teher lett a célszámot jócskán túlszárnyaló infláció, amit ráadásul a kormány is fűt a prociklikus gazdaságpolitikai lépéseivel. Az MNB elnöke, Matolcsy György emiatt azt hangsúlyozta, hogy a gazdasági növekedés stabilan beindul, felesleges komoly deficitet és növekvő adósságot felvállalni annak érdekében, hogy a GDP-t a kormány tovább hízlalja, ez ugyanis részben elveszik, mert az erőforrások (akár emberi, akár a megugró alapanyagok kapcsán fizikai források) hiánya miatt a gazdaságba pumpált százmilliárdok részben kárba vesznek, hiszen inflációban csapódnak ki. Ezzel a minisztérium persze nem ért egyet. Azon az állásponton vannak, hogy a világ jelentős részében tartják a kormányok és a jegybankok törékenynek a növekedést, és a nyugati világban általános, hogy újabb és újabb gazdasági ösztönzőprogramokról döntsenek.
Jön a választási mézesmadzag
Ennek szellemében egyébként a magyar kormány is mindent megtesz, hogy fűtse a gazdasági növekedést. Sőt tekintettel a jövő évi parlamenti választásokra, igyekeznek olyan lépéseket tenni, amely révén a választópolgárok felé történő kifizetéseket eszközölnek. Reményeik szerint ugyanis így elnyerik a voksukat, és ha a lakosság a kifizetett pénzeket elkölti, akkor az a gazdasági növekedést is támogatja.
Ráadásul van egy csavar is a történetben, hiszen a közelmúltban Orbán Viktor ledobta a jövő évi választás bombáját. Azt ígérte, hogy a gyermekes családok számára a befizetett személyi jövedelemadó (szja) erejéig, de maximum egymillió forintig visszatérítést adnak. Ezen, alapvetően egy- és kétgyermekesek, illetve a magas jövedelműek számára kecsegtető lehetőség miatt pedig nagyon nem mindegy, hogyan alakul idén a gazdasági bővülés.
A bűvös határ ebből a szempontból 5,5 százalék. Amennyiben ennél nagyobb mértékben bővül a GDP, úgy teljesül Orbán Viktor ígérete, és sok család kap választási ajándékot. Ebből a szempontból is fontos lesz a második negyedéves bővülés, illetve természetesen az év további része is. Borítékolható egyébként, hogy a kormányfő igyekezett olyan szintet belőni, amely jó eséllyel teljesíthető, hiszen annál kevés kínosabb választási ígéret van, mint amely már a voksolás előtt meghiúsul.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a mínusz 2,09 pontos nyitás után emelkedett szerdán kora délutánig.
