A nyugat-afrikai Burkina Faso és Mali arra figyelmeztet, hogy a szomszédos Nigerben történő bármilyen beavatkozás „hadüzenetnek” minősül országaik ellen, amivel egyértelműen a közelmúltbeli nigeri államcsíny vezetői mögé álltak. Hétfőn kiadott közleményében Mali és Burkina Faso kormánya megtagadta az általuk „illegális, illegitim és embertelen szankciók” végrehajtását is a nigeri néppel és hatóságokkal szemben.
Az üzenet alig egy héttel azután érkezett, hogy Mohamed Bazoum nigeri elnököt őrző katonák július 26-án őrizetbe vették a vezetőt, és kijelentették, hogy „véget vetettek” adminisztrációjának. Panaszaik között szerepelt a nigeri „biztonsági helyzet romlása”, valamint a megélhetési költségek emelkedése. A katonák elégedetlenek voltak azzal, ahogyan az elnök kezelte az al-Kaidához és az ISIS-hez köthető csoportok biztonsági fenyegetéseit. A köznép körében mind az elnök, mind a kormánypárt (PNDS) kimondottan népszerűtlen.
Bazoum megbuktatásával az elnöki gárda főnöke, Abdourahamane Tchiani televíziós beszédben nevezte ki magát vezetőnek. A puccs – amely kevesebb mint három éven belül a hetedik katonai hatalomátvételt jelenti Nyugat- és Közép-Afrikában – azonnali elítélést váltott ki az Afrikai Unió, az USA, az ENSZ, az EU és más hatalmak részéről.
A 15 államot tömörítő Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) nevű regionális blokk szankciókat vezetett be, beleértve az összes pénzügyi tranzakció leállítását és a nemzeti vagyon befagyasztását. Vasárnap azt is közölte a szervezet, hogy hét napot ad a puccsistáknak az elnök visszahelyezésére, máskülönben erőszakot alkalmazhat.
Mit tudunk Nigerről?
A nemzet a legkevésbé fejlettek közé tartozik a Földön, magas szegénységi szinttel, valamint az instabilitás és a puccsok hosszú történetével. Ám az elmúlt években viszonylag stabil erővé vált a régióban, és a Nyugat kulcsfontosságú szövetségeseként a terrorizmus és az erőszak elleni küzdelemben, amely a szomszédos Maliban 2012-ben történt puccs óta terjed. Összességében kár lenne tagadni, hogy a térség egy évtizede húzódó instabilitását a NATO líbiai beavatkozása váltotta ki.
Az orosz kártya
Nemzetközi megfigyelők attól tartanak, hogy a nigeri instabilitás lehetőséget teremthet a Wagner-csoport számára, hogy megvesse a lábát az országban. A Wagner vezetője, Jevgenyij Prigozsin helyeslően beszélt a hétvégi puccsról, mondván, a helyzet már egy ideje megérett ehhez. Oroszország az elmúlt pár évben már három francia irányítású országot ragadott el Párizs kezéből: a Közép-afrikai Köztársaságot, Malit és Burkina Fasót.
Oroszország 2017 augusztusában írt alá katonai együttműködési megállapodást a Száhel-övezet több országával, köztük Csáddal, Nigerrel és Nigériával. Guinea következett 2018 áprilisában, aztán Burkina Faso 2018 augusztusában és végül Mali 2019 júniusában.
Francia dilemmák
Az EU a hétvégén azonnali hatállyal felfüggesztett minden biztonsági együttműködést Nigerrel és leállította pénzügyi támogatását. Macron elnök elnöklete alatt szombaton ülésezett a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács, hogy megvitassák a helyzetet. Párizs ezután bejelentette, hogy felfüggeszti a Nigernek nyújtott költségvetési támogatást és az országnak nyújtott minden fejlesztési segélyt. 2022-ben Franciaország úgynevezett ODA (Official Development Assistance) kifizetése Nigernek 120 millió eurót tett ki.
Párizs kedden úgy döntött, hogy megkezdi állampolgárai kimenekítését az országból és segít az EU-s polgárok távozásában is.
Niger rendelkezik a világ egyik legnagyobb kobalt-, gyémánt-, platina- és uránkészleteivel. Kazahsztánt és Oroszországot megelőzve az EU fő uránszállítója. 1968 óta az Orano (korábban Areva) cég – amelynek 45 százaléka a francia állam tulajdona – uránt bányászik az északi sivatagi város, Arlit környékén. Az Orano bányászati koncessziója, amelyet olcsón, kötött segélyekkel vásároltak, kimerítette a régió vízkészletét – kevés helyi lakosnak van folyóvize –, több millió tonna radioaktív hulladékot termelt, és Nigert a világ vagyontáblázatának mélypontján hagyta.
Amerikai óvatosság
A Biden-adminisztráció még mindig nem áll készen arra, hogy puccsnak minősítse Niger elnökének múlt heti megbuktatását, tudva, hogy ezzel véget vethet az Egyesült Államok biztonsági támogatásának egy olyan országnak, amely kulcsfontosságú a terrorizmus elleni küzdelemben és az orosz befolyás megfékezésében Afrikában.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter Bazoum azonnali szabadon bocsátására szólított fel, és felajánlotta Washington „töretlen támogatását”. Figyelmeztetett arra, hogy veszélyben forognak az amerikai biztonsági kapcsolatok Nigerrel. Az USA Nigernek nyújtott segélyei 2012 óta mintegy 500 millió dollárt tesznek ki – beleértve az Agadeztől 5 kilométerre délkeletre fekvő, 100 millió dolláros légibázist is –, így Niger a legnagyobb amerikai segélyezett Nyugat-Afrikában.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Egészségügyi okokból távozott. 
