Donald Trump volt elnök a Hamász Izrael elleni támadását, „szégyennek” nevezte, kijelentve, hogy Izraelnek „minden joga megvan ahhoz, hogy elsöprő erővel védekezzen”. "Sajnos az amerikai adófizetők dollárjai segítettek finanszírozni ezeket a támadásokat, amelyek számos jelentés szerint a Biden-kormányzattól származtak" – tette hozzá, és az USA Iránnal kapcsolatos politikáját okolta a szombati támadásokért.
Biden defenzívában
Valóban, az Irán által támogatott Hamász véres támadása újabb külpolitikai csapás Biden elnök számára. Kormánya megpróbált összehozni egy normalizációt Izrael és Szaúd-Arábia között. Különösen kínai befolyás visszaszorítása érdekében az Arab-öbölben, Rijád széles körű biztonsági garanciákat és hozzáférést kapna a nukleáris technológiákhoz Washingtontól az Izraellel kötött megállapodásért cserébe. Tekintettel azonban a várható izraeli szárazföldi ellentámadásra - számos palesztin áldozattal -, egy ilyen izraeli-szaúdi „békemegállapodás” a ködös messzeségbe tolódott.
Izrael támogatása most Biden számára is kiemelt prioritás, ráadásul amerikai állampolgárok is vannak a Hamász által ejtett túszok között. Ezért most aligha számít, hogy Biden kapcsolata Netanjahu miniszterelnökkel erősen feszült annak rendkívül vitatott igazságügyi reformja miatt.
Nincs további azonnali segítség házelnök nélkül
Netanjahu állítólag többek között további gyorssegélyt kért Bidentől légvédelmi rakéták finanszírozására. A Washington Post szerint Izrael ezen felül precíziós siklóbombák és gépfegyver-lőszer szállítását, valamint a titkosszolgálati információk fokozott cseréjét is kérte.
Az első szállítmányok már úton is vannak Izrael felé. A Pentagon eközben elrettentésül a Gerald R. Ford repülőgép-hordozót átvezényelte a Földközi-tenger keleti részére.
Antony Blinken külügyminiszter pedig diplomáciai csatornákon figyelmeztette az Irán által is támogatott libanoni Hezbollah milíciát, hogy ne merjék megtámadni Izraelt. A Biden kormányzat kemény fellépése részben belpolitikailag motivált, hiszen nem engedhetik meg, hogy a republikánusok kihasználják az izraeli drámát a 2024-es elnökválasztás előtt.
Huzakodás a pénzek körül
Az Egyesült Államok a közelmúltban évente 3,8 milliárd dollárral támogatta Izrael hadseregét. A 2021-es gázai háború után azonban a Kongresszus további 1 milliárd dollárral megemelte ezt a segélyt, lehetővé téve Izraelnek, hogy feltöltse rakétaarzenálját az Iron Dome védelmi rendszerhez.
Amint az vasárnap Washingtonban kormányzati körökből kiszivárgott, Biden most újabb segélypénzeket akar kérni Izrael számára – az Ukrajnának már megigényelt milliárdokon felül. Miután azonban Kevin McCarthy egy héttel ezelőtt a képviselőházban csúfosan megbukott, a Kongresszus jelenleg nem hagyhat jóvá új pénzügyi támogatást, amíg meg nem választják az új házelnököt.
Ma döntés születhet
Egyhetes gondolkodási szünet után a megosztott republikánusok ma új házelnököt akarnak választani. De teljesen tisztázatlan, hogy ez sikerül-e nekik. A fontos poszt két vezető jelöltje Jim Jordan és Steve Scalise.
Jordan a Biden elnök elleni vádemelési vizsgálat egyik mozgatórugója, hevesen elutasítja az Ukrajnának szánt további segélyeket, és Trump megalkuvást nem ismerő támogatója. Kérdéses, hogy meg tudja-e győzni a mérsékeltebb republikánusokat.
Scalise, a képviselőház konzervatív frakciójának korábbi vezető-helyettese mérsékeltebbnek számít. De az ő álláspontja sem egyértelmű Ukrajna kérdésében. Ráadásul jelenleg rákkezelés alatt áll.
A közel-keleti események azonban most új pályára állíthatják a házelnök-választást. Egyrészt egyre nagyobb a nyomás a republikánusokon, hogy a lehető leggyorsabban állapodjanak meg a jelöltről. Ha nem járnak sikerrel, reálisabbá válhat a demokratákkal megválasztott kompromisszumos jelölt lehetősége. „Nem béníthatjuk meg demokráciánkat, miközben tűzfészkek lobbannak be szerte a világon” – mondta vasárnap Michael McCaul, a Külpolitikai Bizottság republikánus elnöke.
A mérsékelt republikánusok még a hétvégén is kampányoltak a menesztett McCarthy elnökké választásáért. Mások McCarthy ideiglenes helyettesítője, Patrick McHenry mellett lobbiztak. Jim Baird, Indiana konzervatív képviselője szintén bírálta a Capitoliumban uralkodó viszályt, ami gyengíti az Egyesült Államok pozícióját a világban: "Véget kell vetnünk ezeknek a politikai játszmáknak, és vezető szerepet kell vállalnunk ebben a rendkívüli nemzetközi helyzetben."
Míg a republikánusok és a demokraták egyetértenek Izrael támogatásában, ez Ukrajnára nem vonatkozik. Különösen a jobbszélen hadakozó republikánusok vádolják Biden elnököt Iránnal és Kínával szembeni megbékítő politikával – miközben ők ugyanezt teszik Oroszországgal.
Zelenszkijnek is jól jöhet
A közel-keleti erőszak talán Washingtonban is egy olyan ébresztő lehet, amely a végén Kijevet is segíti. Mitch McConnell, a szenátus republikánus kisebbségi vezetője szerint az Izraelnek és az Ukrajnának nyújtott segély ugyanannak az éremnek a két oldala. „Ha nem támogatjuk a támadás alatt álló barátainkat – Kijevben vagy Tel-Avivban –, az csak felbátorítja a terrorizmus legnagyobb állami szponzorát (Iránt) és tekintélyelvű partnereit.” Ezért McConnell most újabb, súlyos szankciók kivetését követeli Teherán ellen.
Mike Pence volt alelnök és jelenlegi elnökjelölt hasonló megjegyzéseket tett vasárnap. Mivel az USA „a visszavonulás jeleit” küldte, ez meggondolatlan inváziókhoz vezetett Ukrajnában és Izraelben. "Ez a vita arról szól, hogy búcsút mondunk-e a szabad világ vezetőiként betöltött szerepünknek, vagy aktivizáljuk-e magunkat Izrael és Kelet-Európába irányába."
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn levelet küldött az Európai Unió tagállamainak. 
