A globális elitek az utóbbi hetekben azzal tematizálják a közbeszédet, hogy a „világ hamarosan visszatérhet a normális kerékvágásba” a járvány rémálma után. Arról az eshetőségről sajnos túl kevés szó esik, hogy a tisztelt polgárokat elképesztő megpróbáltatások is várhatják a járvány első hullámának levonulta után is. De mire gondolunk?
Újra csak a gázpedál?
Nos, a globális adósságok már a járvány kitörése előtt meghaladták a 250 ezermilliárd dollárt, ami a világ teljes éves GDP-jének háromszorosa. A járvány miatt a kormányok most világszerte még feljebb tornásszák az államadósságot, hogy víz fölött tartsák a vállalkozásokat. Az amerikai FED és az európai EKB az utóbbi hetekben újabb ezermilliárd dollárokat és eurókat pumpált a rendszerbe.
De a főbb hitelminősítő intézetek, mint például a Standard & Poor's (S&P) a növekvő eladósodás miatt már sorra megkezdték vállalatok, bankok és országok leminősítését. Tobias Mock, az S&P Németországért, Ausztráért és Svájcért felelős igazgatója azzal számol, hogy azon európai vállalati kötvényeknél, amelyeket a hitelminősítő a „spekulatív” kategóriába sorolt, a csődök aránya el fogja érni az év végére a 10 százalékot, holott tavaly decemberben ez az arány még csak 2 százalékon állt.
Az európai bankok könyveiben már a járvány kitörése előtt közel 600 milliárd euró értékű nem-teljesítő hitelállomány halmozódott fel. Görögországban a rossz hitelek aránya több, mint 30 százalék a bankok portfóliójában. Olaszország esetében ez az arány 6,7 százalék.
A leminősítések veszélye természetesen azokban a szektorokban a legmagasabb, amelyeket derékba kapott a járvány, így a légiközlekedés, a turizmus, a szállodaipar és a vendéglátás. De az alacsony olajárak miatt a kőolaj- és földgázkitermelő cégek is komoly nyomás alá kerültek. Valóban, a világgazdaság leállása akkor következett be, amikor a fejlődő piacok cégei számára idén 19 ezermilliárd dollárt kitevő helyi valuta, illetve dollár hitelek és kötvények visszafizetési határideje jár le.
Az ipari államok is a leminősítés szélén
Mivel a kormányok majd a várakozások szerint meg akarják menteni legjobb cégeiket és bankjaikat, az államadósságok olyan ütemben emelkedhetnek világszerte, mint háborúk idején. Az IMF az idei évben 8 ezermilliárd dolláros megugrását várja az államadósságoknak. Csupán a fejlett ipari államok esetében az államadósság a tavalyi átlagos GDP-arányos 90 százalékról 122 százalékra emelkedhet az idei év végére. A közgazdászok figyelmeztetnek, hogy számos, eladósodott afrikai, latin-amerikai és ázsiai ország esetében drasztikus adósság-elengedés nélkül államcsődök sora következhet be.
De olyan dél-európai országok is a szakadák szélére juthatnak idén, mint Spanyolország, a maga év végére várt 116 százalékos GDP-arányos államadósságával, vagy még inkább Olaszország, ahol 159 százalékot várnak a recesszió és a járvány eredményeképpen. A Fitch már márciusban figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy hamarosan leminősítheti az országot, hiszen az idei központi költségveti hiánya a várakozások szerint eléri a GDP 13 százalékát, az államdósság pedig a 2019 végi 100 százalékról egy év alatt a GDP 115 százalékára ugrik.
A hiteminősítések közép- és hosszú távú lefutása számára döntő lesz, hogy milyen erősen, illetve gyorsan tér vissza a konjunktúra. A hitel-leminősítések hulláma komolyabb recesszió esetén tipikusnak tekinthető. Ha esetleg már a második félévben egyfajta visszatérés lesz – akár, mert addig egy koronavírus elleni hatékony oltást kifejlesztenek -, akkor a minősítések trendje is megfordulhat.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2913,21 pontos, 2,33 százalékos emelkedéssel, 127 820,56 ponton zárt szerdán. 
