Hszincsiang tartomány elhagyatott vidékén a kínai néphadsereg (PLA) ballisztikus rakétákat tesztel óriási hajómodelleken. Peking már évek óta fejleszti azokat a ballisztikus rakétáit, amelyek nagy hajókat óriási távolságokból süllyesztenének el. A kísérletek során más rakéta-rendszereket stratégiai bombázókból lőtték ki.
Az „anyahajó-gyilkos” rakéták
Az amerikai hadsereg aggodalommal figyeli a „carrier killers” tesztelését, amelyek a nagy anyahajók bevetését rizikóssá tennék, akár messze a kínai partoktól is. Peking pedig a maga részéről már három éve teszt-lövést hajtott végre az 5700 kilométer hatótávolságú, több-funkciós „Guam-gyilkos” DF-26-os rakétájával. Az amerikai Hetedik Flotta fő bázisát a japán Jokoszukában a DF-26 könnyedén eléri.
Ha ilyen ütőképes fegyverek léteznek már az anyahajók ellen, akkor bizony adódik a kérdés, hogy ezek az óriás hajók még korszerűnek tekinthetők-e? A modern amerikai anyahajók 330 méter hosszúak és 100 ezer tonna súlyúak – ezek bizony még a végtelen óceánokon is egy nagy célnak tekinthetők. A stratégiai szakértők között nem véletlenül lángol föl rendszeresen a vita ebben a témában.
A kínai terjeszkedés
De az ázsiai haditengerészetek mintha ezzel a dilemmával egyszerűen nem törődnének, hanem egyre-másra próbálják beszerezni az új anyahajókat és azokat szolgálatba vonni. Ez teljes mértékben érvényes Kínára, amelynek haditengerészete már két – eredetileg szovjet konstrukcióra épülő - anyahajót üzemelte - a „Liaoning” és a „Shadong” nevűeket. Sanghai egy óriási szárazdokkjában pedig most épül rohamtempóban a harmadik, a „Type 003” nevű.
Az amerikai „Center for Strategic and International Studies” nevű agytröszt szakértői úgy kalkulálnak, hogy a harmadik kínai anyahajót 3-6 hónapon belül vízre bocsátják. A kínai hadsereg képességeiről közzétett friss Pentagon jelentés pedig azt jelzi előre, hogy a következő anyahajó már 2024-ben hadrendbe állhat.
A dél-kínai-tengeri erőegyensúly
Valóban, Hszi elnök padlógázt nyomott a PLA mondernizációjával kapcsolatban. Az elnök 2035-re akarja befejezni a PLA modernizációs átalakítását, 2050-re pedig egy olyan haderőt akar felállítani, amely már bárhol a világon képes háborút nyerni.
Az ilyen szintű ambíciók aggodalommal töltik el nemcsak Washingtont, hanem a szomszédos országokat, beleértve Tajvant, amelyet Peking saját részének tekint és erő alkalmazását sem zárja ki az egyesülés kikényszerítésére.
Ha Kína nyeri a versenyfutást, akkor a Dél-kínai-tengeren az úgynevezett hozzáférést akadályozó (Anti-Access/Area Denial – A2/AD) rendszereit mesterséges intelligencia technológiákkal megerősítve képes lenne az amerikai haditengerészet képességei fölé nőnie, amely egyben megkérdőjelezné a térség szövetségi rendszereit.
A Felkelő Nap Országának kihívása
A távol-keleti térségben a fegyverkezési verseny már évekkel ezelőtt elkezdődött és a politikai feszültség rövid idő leforgása alatt olyan szintet ért el, hogy Sinzó Abe miniszterelnök a 2014-es Davosi Világgazdasági Fórumon a Japán és Kína közötti kétoldalú viszonyt az első világháború kitörése előtti brit és német marakodáshoz hasonlította.
Abe 2015-ben a japán közvélemény széleskörű tiltakozása ellenére elfogadtatta azt a törvényjavaslatot az ország önvédelmi erői hatáskörének megváltoztatásáról, amelynek értelmében a hadsereg immáron az ország határain kívül is részt vehet katonai műveletekben, illetve a haditengerészet hajói a Dél-kínai tengeren is járőrözhetnek. 2015 nyarán Japán vízre bocsátotta második Izumo osztályú helikopter-hordozóját, amelynek fő feladata a tengeralattjárók elleni harc és a partraszállási műveletek támogatása. Függőlegesen felszálló repülők indítására is alkalmas lehet, amelyből Japán már 17 darab V-22 Ospreys típusút hadrendbe állított.
Idén októberben aztán egy nagy nemzetközi hadgyakorlat keretében első alkalommal egy F-35B vadászgép landolt a „JS Izumo” helikopterhordozón, amelynek – nem véletlenül – 250 méter hosszú kifutópályája van. Igen, Japánnak gyakorlatilag van működőképes anyahajója – az F35B számára 200 méteres kifutópálya elég a felszálláshoz, leszállni pedig függőlegesen is képes. Tokió az F-35B ötödik generációs, lopakodó vadászgépből 42 darabot rendelt, amelyek 2024-től kerülnek leszállításra.
Az F-35B olcsóbbá teszi az anyahajókat
A „Gerald R. Ford” amerikai anyahajó mintegy 13 milliárd dollárba került, de a vadonatúj brit „HMS Queen Elizabeth” anyahajó csak 4 milliárd dollárba, mivel az kizárólag F-35B típusú vadászgépekre lett tervezve.
Dél-Korea is meg akarja építeni az évtized végére a maga anyahajóját, amelyen mintegy 20 darab F-35B teljesítene szolgálatot.
A Lukoil társalapítója, Leonid Fedun eladta részesedését a cégnek – állítják források. 
