Az 1,6 millió lakosú Philadelphiában az idei gyilkosságok száma szerdán átlépte az 500-as határt, így a város a legjobb úton van afelé, hogy 2021-ben történelmi rekordot döntsön ebben a kategóriában. A 8,9 milliós Chicagóban – az USA harmadik legnagyobb városában – október végéig 678 embert gyilkoltak meg, ami 25 éves csúcs.
A 22 nagyvárosra kiterjedő vizsgálat szerint az év első felében a gyilkosságok száma 16 százalékkal nőtt 2020 azonos időszakához képest és 42 százalékkal (!) 2019 első hat hónapjához viszonyítva.
Az FBI szeptember közzétett jelentése a tavalyi év bűnözéséről leszögezi, hogy Amerika minden bizonnyal nem egy széleskörű bűnözési hullám, hanem egy kiemelkedő erőszakhullám közepén van. Noha a gyilkosságok száma az országban tavaly történelmi léptékben, 25 százalékkal ugrott meg, a vagyon elleni bűncselekmények száma folytatta a több éve tartó hanyatlását, 8 százalékkal csökkenve.
A gyilkosságok száma a Covid kitörésekor kezdett el növekedni, aztán komoly lökést kapott a George Floyd halála utáni tüntetésekkel, végig megtámasztva a – legális és illegális – lőfegyverek folyamatos terjedésével.
A rendőrség válsága
A Covid egyes esetekben elképesztő módon járult hozzá a törvényesség eróziójához. Philadephiában tavaly a járvány februári kitörésétől kezdve április 1-jéig zárva tartottak a bíróságok a pandémia miatt, ezért a város rendőrei azt a belső utasítást kapták, hogy az elkapott nem-erőszakos (betörés, lopás, drog) elkövetőket csak regisztrálni kell, aztán visszaengedni a nép közé. El akarták kerülni ugyanis a börtönök túlzsúfolását és a járvány behurcolását.
Az oregoni Portland városában az elmúlt másfél évben több mint 200 rendőrtiszt szerelt le, a testületnél uralkodó alacsony morálra és a felettesektől érkező alacsony szintű támogatásra hivatkozva. A 2,2 milliós városban az év első 10 hónapjában 63 gyilkosságot jegyeztek föl, míg tavaly az egész évben 57-t.
Ráadásul több mint 240 rendőr halt meg idén koronavírusos fertőzésben, ami csaknem ötszöröse azoknak – 50 fő –, akik lövöldözésben vesztették életüket.
Rendőrségi erőszak
A roncstársadalom és a rendőrség közötti bizalomvesztéshez hozzájárul az utóbbi elképesztően erőszakos fellépése. Az USA-ban napi szinten három ember hal meg egy rendőr pisztolyából leadott lövés miatt, ez a szám megközelíti a teljes fejlett világban évente összesen regisztrált ilyen esetek számát. Meglepő módon a jelenséget csupán néhány éve kutatják és annak ellenére, hogy nincs konszenzus a tudósok között minden téren, az vitathatatlan, az amerikai rendőrök jelentősen többször használják a fegyverüket, mint a világ más részein szolgáló kollégáik.
Ennek vezető oka az úgynevezett „ráutaló magatartás” gyakorlata. Mivel az Egyesült Államok alkotmánya, néhány állam lakóinak kivételével minden polgárnak engedélyezi a fegyvertartást, a rendőrök kiképzésében az szerepel, hogy lőjenek, amint a gyanúsított bármilyen fegyverhez hasonló tárgyat vesz elő, vagy olyan mozdulatot tesz, amellyel ruházata alól vagy annak zsebeiből lőfegyvert tud előrántani. 2019 óta az FBI részletes nyilvántartást vezet a rendfenntartó szervekhez köthető beavatkozásról az USA területén. A kezdeményezés támogatottsága azonban egyelőre viszonylag csekély az amerikai rendőrök körében, a kapitányságok nagyjából fele szolgáltat adatot.
„Smash and grab”
A fent említett, stagnáló vagyon elleni bűncselekményi statisztikák nem jelentik azt, hogy egyes városokban ne lenne ijesztő növekedés. San Francisco központi kerületében például a lopások száma tavalyhoz képest 88 százalékkal ugrott meg, az összes bűncselekmény száma pedig 52 százalékkal. Kaliforniát az utóbbi hetekben az úgynevezett „betörni és elragadni” („smash and grab”) bűnözési hullám tartja izgalomban. Ennek során általában egy-két tucat fiatal tör be kalapácsokkal értékes árucikkeket áruló boltokba, pillanatok alatt megragadják az árut és a bolt előtt parkoló autóikkal aztán elszelelnek.
A túladagolási válság
A Covid okozta gazdasági visszaesés és pszichés problémák hozzájárultak az USA-ban ahhoz, hogy egy év alatt 30 százalékkal nőtt a kábítószer-túladagolásban meghaltak száma. 2020 áprilisa és 2021 áprilisa között 100 ezer amerikai hunyt el ennek következményeképpen – és ezzel már többen halnak meg ennek következtében az Egyesült Államokban, mint a lőfegyvereknek és a közúti baleseteknek köszönhetőn összesen.
Mexikó legbefolyásosabb drogkartellje, a Szinaloa, Chicagót tette meg az elmúlt években USA-beli logisztikai központjának, mert az óriási ország lakosságának 70 százaléka elérhető innen egy napi autós vezetéssel. Ráadásul a metropolisz egyben vasúti, légi és vízi közlekedési csomópont. Emellett jelentős hispán közösséggel rendelkezik a nagyváros, ahol az utcai bandák száma több mint 70, mintegy 100 ezres tagsággal.
A dán és grönlandi külügyminiszter szerdán találkozik Vance-szel és Rubióval. 
