Milyenek a magyar exportkilátások és hogy alakul a Matolcsy György által is annyiszor megénekelt versenyképesség? Erre keresték a választ a Portfolio.hu Budapest Economic Forumon a délutáni panelbeszélgetés résztvevői:

• Chikán Attila – Budapesti Corvinus Egyetem Versenyképesség Kutató Központ igazgatója

• Alain Nadeau, Budapesti irodavezető, Európai Beruházási Bank Csoport

• Urbán Zoltán – az Eximbank vezérigazgatója

• Virág Barnabás – az MNB monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója

Chikán Attila nem éppen optimista véleményével kezdődött a beszélgetés, amikor arról kérdezték, hogy áll majd Magyarország 3-4 év múlva a World Economic Forum versenyképességi jelentésében. A professzor szerint nemigen van már hova csúszni. Rosszul állunk, és nem is fog javulni a helyzet – mondja. Nagyobb növekedés várható a 2018-as választás előtt, de hogy mi lesz később azt nem tudni. A versenyképességet meghatározó tényezők pedig annyira masszívak, hogy nem lehet 3-4 éves rövid időtávon megváltoztatni azokat. Alain Nadeau szerint a magyar gazdaság még jól teljesít és egyelőre helyt áll az uniós gazdasági versenyben.

Urbán Zoltán, az Eximbank vezére (azért kicsit sem meglepő módon) optimista a magyar gazdaságot illetően, de mint mondta hazánk gazdasága exportfüggő, így nagy a kitettsége az európai gazdaság alakulásával szemben. Ügyfélszámban és kihelyezett hitelekben mérve úgy látja, hogy a leálló világgazdasági növekedés és a terjedő protekcionizmus nem okozott eddig gondot az exportra termelő cégeknek.

Virág Barnabás a jegybank operatív igazgatója sem aprózza el: a Portfolio leszavaztatta a közönséget, hogy hol látják 3 év múlva Magyarországot a közép-kelet-európai versenyképességi listán. Mindössze a közönség két százaléka hisz abban, hogy hazánk feljebb kúszik a ranglétrán, ebben a két százalékban pedig Virág szavazat is benne volt saját elmondása szerint. Szerinte az EU-s források, a kapacitásbővítés és a beruházások növekedési hatása pont 2018-ban fog növekedési többletet adni a gazdaságnak. Viszont, ahogy Chikán Attila is megjegyezte „közép-hosszú távú időszakra vetítve nem kérdés, hogy Magyarországnak egy versenyképességi fordulatra van szüksége.”

Fordulat, de miből?

A jegybankár a megoldás egy részét is látni véli: már az is jó, hogy a KKV-s hitelállomány 5 százalékkal tudott növekedni, ebben pedig jelentős szerepe volt a növekedési hitelprogramnak, amelyet hamarosan kivezetnek. Az MNB alapvetően a későbbiekben is hitelalapú finanszírozásban gondolkozik ám, jelentősebb lehet a jövőben a Budapesti Értéktőzsde és a kockázati tőkebefektetések szerepe.

Chikán ezzel szemben úgy véli, nem a forráshiány a baj, mert pénzből van elég. „Nincs mire hitelt felvenni. Nincs bizalom, nem lehet kiszámítani a gazdasági lépéseket, de ami még fontosabb, hogy nemigen van piac” - mondja a versenyképesség szakértője. Valóban kedvező fordulat volt az nhp, de az 5 százalékos hitelállomány-növekedés édeskedvés. „Ha dupláját mondtad volna se lennék elégedett”.

Legalább a jó alapanyaggal nincs gond: a kis, kezdeti fázisú cégekben megvan a szándék, a kapacitás a sikerhez. Ők viszont az információhiánnyal és az intézményrendszerrel küzdenek, és alig jutnak előre az exportban. Tehát „szufla van”, már csak az utat kell leegyszerűsíteni. Nadieu szerint pont ezért érdemes ezeknek a cégeknek olyan partnereke választania, amelyek képesek nem csak a finanszírozást bizotsítani, de ismerik azt a környezetet is, ahol a vállalkozásnak helyt kell állnia. Az olyan bankok mint Eximbank vagy az Európai Befektetési Bank képes áthidaló megoldást nyújtani az olyan problémákra, amelyekkel ezek a cégek szembe néznek.

A beszélgetés végén Urbán Zoltán még reagált az Eurostat és több nemzetközi elemzőház véleményére, amely szerint az Eximban úgynevezet „foglyul ejtett intézmény”, amely nem az államtól függetlenül működik, és mint ilyen, az államháztartás része (ennek fontosságáról itt írtunk bővebben). Urbán szerint az Eurostat emberei legutóbbi látogatásukkor már kész tények elé állították, nem is nagyon védekezhettek. Ugyanakkor a vezérigazgató szerint aki kicsit is megvizsgálja, hogy mi a foglyul ejtette intézmény definíciója, rájöhet, hogy nem felel meg az Eximbank captive financial institution fogalmának (például közvetítő segítségével helyezik ki a hiteleket, amelyeken nincs állami garancia). Urbán reméli, hogy az Eurostat más magyar bankokat is felkeresett, amelyek inkább megfelelnek egy ilyen definíciónak.