Ha akarná, sem tudná elgáncsolni Brüsszel a magyar gazdaságot - mondta a pénzügyminiszter az Origo című internetes lapban hétfőn megjelent interjújában. Varga Mihály szerint Brüsszelben újra politikai kérdéssé igyekeznek alakítani egy tisztán gazdasági ügyet. "Abban bízunk, hogy a józan ész végül felülkerekedik, sikerül ésszerű megoldást találni" - fogalmazott. "Konstruktívak vagyunk, együttműködünk, de fontos megjegyeznem, hogy Brüsszel szégyenteljes hozzáállása a magyar gazdaság helyzetét nem befolyásolja" - fogalmazott a miniszter.
A jelenlegi számítások azt mutatják, hogy a magyar gazdaság teljesítménye akkor is 6 százalék felett nőhet az idén, ha az Európai Uniótól egyetlen fillér sem érkezik az év végéig. Ehhez a szükséges kormányzati lépéseket előkészítették - mondta.
Varga Mihály kifejtette, a legújabb adatok arra engednek következtetni, hogy a második negyedévben 14 százaléknál is nagyobb lehet a magyar gazdaság növekedése, egész évben pedig 6,5 százalékkal bővülhet a GDP.
Jövőre újabb 5,3 százalékos növekedéssel számol a magyar kormány, vagyis a gazdaság másfél év alatt ledolgozhatja azt a veszteséget, amit a koronavírus-válság miatt szenvedett el.
A miniszter elmondta, az árak alakulásában magyar és nemzetközi tényezők is szerepet játszanak. A járvány miatti leállások után szerte a világban most indítják újra a gazdaságokat, a kínálat azonban több esetben nem tud lépést tartani a kereslettel, emiatt bizonyos árucikkekből, alapanyagokból átmeneti hiány alakul ki. Ez emeli az árakat - mondta. Hangsúlyozta, nem az áfa és nem is a kormány miatt drágulnak bizonyos termékek.
A Pénzügyminisztérium azzal számol, hogy idén 4,2 százalékos lesz az infláció, jövőre pedig 3,6 százalékos.
Mint mondta, ha a világgazdaság újraindul, a globális árfelhajtó tényezők nagyobb csoportja eltűnik. Majd kifejtette: "mivel a kormányzati hatáskörbe tartozó tételek árai nem változnak, így az infláció mérséklésének eszközei a jegybanknál rendelkezésre állnak, a Magyar Nemzeti Bank pedig úgy nyilatkozott: átmenetinek tekinti az árak emelkedését". A miniszter szerint ha a világgazdaság újraindul, a globális árfelhajtó tényezők nagyobb csoportja eltűnik. Kijelentette: biztos abban is, hogy a központi bankok minden szükséges eszközt bevetnek, hogy visszatereljék az inflációt a három százalék körüli szinthez. Ebben a kérdésben ugyanis a kormányoknak nincs sok mozgásterük, az infláció ügyében a jegybankok cselekedhetnek.
Úgy is fogalmazhatnék: a monetáris politika akcióképességén múlik, hogy mikor rendeződik idehaza az infláció ügye - közölte.
Elmondta, az év elején 3 százalékos nyugdíjemelés volt, ám az infláció nem várt módon megugrott, így a kormány - szokatlan módon - júniusban évközi nyugdíjemelést hajtott végre: a juttatásokat megemelték, a 0,6 százalékos növelést pedig az év elejére visszamenőleg egyösszegben kifizették a jogosultaknak.
"Ha az éves infláció magasabb lesz 3,6 százaléknál, és jelenleg ez a legfrissebb számítások szerint igen valószínűnek tűnik, akkor novemberben újabb nyugdíjemelés és visszamenőleges kifizetés következik"- tette hozzá. A jelenlegi számítások szerint az állam fizet az idén nyugdíjprémiumot. Varga Mihály azt mondta, az idei költségvetésben félretettek erre több mint 50 milliárd forintot.
A pénzügyminiszter kitért arra is: a kormány arra készül, hogy a befizetett személyi jövedelemadót a következő év elején a családok visszakapják. "Egymillió család másfélmillió adófizetőjének adhatjuk vissza a befizetett adóját az átlagbér szintjéig" - tette hozzá Varga Mihály.
Arra a kritikára, miszerint a kormány választási költségvetést készít, a miniszter úgy reagált, a szakértők és a baloldal között az a különbség, hogy előbbiek a tényekből indulnak ki, utóbbiakat viszont éppen csak a tények nem érdeklik, amikor véleményt mondanak valamiről.
A globális minimumadó bevezetésével kapcsolatban a pénzügyminiszter azt mondta, Magyarország nem támogat semmilyen adóemelést, különösen azt nem, amely versenyhátrányt jelentene nemcsak az országnak, hanem az itt működő külföldi cégeknek is. A tervek szerint az egységesített társasági adó mértéke 15 százalék lenne, miközben a magyar társasági adó mértéke mindössze 9 százalék. "A kérdésben csakis a magyar érdeket tudjuk képviselni, és ez akkor is így lesz, ha az amerikai elnök javaslatával kell szembe mennünk" - jegyezte meg a miniszter.
Privátbankár-vélemény
Az elmúlt időszakban tapasztalt, sok évre visszatekintve rekordnak számító drágulás megszólalásra késztette a pénzügyminisztert, aki egyértelműen a Magyar Nemzeti Bankra hárította a felelősséget az infláció kordában tartásáért. Az üzenet egyértelmű: Matolcsy Györgynek kell lépéseket tennie az árak megfékezése érdekében. Érdemes felidézni, hogy a jegybank pont a kormány fiskális politikáját, a szükségesnél nagyobb költekezést okolta az infláció idei elszabadulásáért. Vívónyelven szólva Varga parádriposzttal felelt Matolcsy támadására. Érdemes még kiemelni, hogy a pénzügyi tárca vezetője "csendben" azt is bejelentette, hogy a kormány korrigálta az idei makro-előrejelzését, a GDP-t 6,5 százalékra, az inflációt 4,2 százalékra belőve. Az idén áprilisi konvergenciaprogramban még 4,3, illetve 3,6 százalék szerepelt. A GDP-előrejelzés emelése azt is sugallja, hogy meglesz a feltétele a családok szja-visszatérítésének, amit Orbán Viktor kormányfő jelentett be pár hete. Akkori közlése szerint amennyiben eléri az 5,5 százalékot a növekedés, az idén befizetett szja-t visszakapják az érintettek. Varga Mihály nyilatkozata alapján bőven teljesülni fog ez a feltétel - ahogy arra egyébként a piac már egy ideje számít.
Óriási mozgolódás a horvát kormányban.
