Csabai Károly, az Mfor.hu és a Privátbankár.hu felelős szerkesztője a Trend FM Reggeli Monitor című műsorában pénzpiaci aktualitásokat boncolgatott.
A szokásosnál is nagyobb figyelem kíséri, mekkora előző havi inflációs adatot tesz közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Annak kapcsán, hogy a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa két hete az első negyedévben várthoz képest magasabb inflációs kockázatokra hivatkozva kamatot emelt - közel tíz év után. Egyúttal kilátásba helyezte, hogy ezzel elindult egy kamatemelési ciklus, amelynek során az MNB havonta módosít az irányadó rátáján.
A mérték az adatoktól függ. Nemcsak az előző havi fogyasztóiár-indextől, hanem az inflációs várakozásoktól, s bizonyára még olyan tényezőket is számba vesznek a Szabadság téren, mint a munkaerőpiac, a bérek, valamint a kereslet-kínálat alakulása. A jegybank egyértelművé tette, hogy a kamatemeléseket addig folytatja, amíg az infláció nem tér vissza abba a sávba, amelynek a közepe a középtávú inflációs célként meghatározott 3 százalék, amelytől mindkét irányba 1-1 százalékpontos eltérést tolerál.
A Monetáris Tanács ülése óta eltelt csaknem két hétben romolhattak a számok. Legalábbis erre enged következtetni, hogy míg a tanács közleményében még úgy fogalmazott, hogy "az infláció 2022 elején várhatóan újból a jegybanki toleraciasávba süllyed, és a monetáris politikai lépések következtében 2022 közepétől a jegybanki cél körül stabilizálódik", addig a jegybank monetáris politikáért felelős alelnöke, Virág Barnabás egy mai interjúban azt mondta, hogy az inflációt 2022 közepére próbálják visszaterelni az inflációs célnak megfelelő tartományba.
A következő, július 27-én esedékes tanácsülésen tehát a kamatemelés biztosnak tűnik, a mérték vonatkozásában pedig fontos támpontot jelenthetnek a csütörtökön megjelenő KSH-adatok.
Ezekben a napokban a Növekedési Kötvényprogram (NKP) is nagyobb figyelmet kap, annak kapcsán, hogy azt két éve indította útjára az MNB. Ennek során a megfelelő hitelminősítést megszerzett cégek legalább 1 milliárd forint értékben bocsáthattak ki kötvényeket. Ezek maximum 70 százalékát a jegybank vásárolhatja meg elsődlegesen, a papírok aukcióin, valamint másodlagosan, a piacon. Erre eleinte 300 milliárd forintos kerete volt az MNB-nek, ami a növekvő forrásbevonási igények miatt ma már 1150 milliárd. Ebből május 31-éig 720 milliárd fogyott, de az azóta megvalósult kibocsátások (Richter: 70 milliárd, KÉSZ Csoport: 22 milliárd) és a Waberer's csőben lévő 60 milliárdos akciója e keretet tovább apaszthatták, illetve apaszthatják. Amiből persze még így is bőven marad. Márpedig amíg ez a keret nem merül ki, addig nem kell tartani attól, hogy a jegybank a Növekedési Hitelprogramhoz hasonlóan az NKP-t is berekeszti.
A beszélgetést itt hallgathatja meg:
Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon, az euró és a svájci frank ellenében 0,4 százalékkal, a dollárral szemben 0,6 százalékkal. 
