Lohmus : bankunió nélkül jöhet a balkanizálódás
A világháborúk utáni válságoktól jelentősen különbözik a mostani krízis, mondta Peter Lohmus, az Európai Bizottság gazdasági tanácsadója a Portfolio.hu Budapesti Gazdasági Fórum (BEF) konferenciáján tartott előadásában. A magyar származású szakértő elmondta, hogy a válság előtti fellendülés szokatlanul hosszú volt, elhúzódó hitelezési folyamattal és eszközár-emelkedéssel járt, a pénzügyi piacok mélyebb problémáival párosult, emiatt pedig a gazdaságok folyamatos kibocsátási veszteségeket szenvedtek el, illetve a kilábalás is nagyon lassúnak látszik. A mérlegalkalmazkodással járó recesszió sajátossága, hogy az erőforrások gyenge allokációjával jár, elhúzódó adósságleépítést igényel a magán és az állami szektorban, valamint a pénzügyi szektor közvetítő funkciója sérült.
|
| Simor András és Varga Mihály a BEF-en. Fotó: Kovács Szilárd/MTI |
A kockázati paraméterek szigorítása a bankrendszerben a mérlegalkalmazkodás és a hitelezés egészséges korrekciójának eredménye. Komoly hitelkeresleti korlátok vannak a vállalati szektorban, a beruházások csökkennek, a lakosság és a vállalatok egyaránt kevesebb hitelt vesznek fel. A jövedelem csökkenésének a hitelkeresletben „nyoma van” – vélte Harmati László, az FHB üzleti vezérigazgatója. Nyilván fáj a szektornak, ha betétekből áramlik át állampapírba az ügyfelek pénze, de ez nem drámai, bár kamataikat tekintve a rövid lejáratú állampapírok kicsit alulárazottak. Harmati szerint a jelenlegi „adósmentő” csomagokat némileg át kell dolgozni, de az árfolyamgát és a Nemzeti Eszközkezelő sem teljesít rosszul. A hitelezés bővítése kínálati oldalról a jelenlegi portfólióteherrel nem megoldható.
Jelasity: megkérjük az embereket, hogy csatlakozzanak az árfolyamgáthoz
A jövő évi hitelezési aktivitás és a bevételek tervezése során a legnagyobb gondot a hitelkereslet hiánya jelenti – mondta Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója. Soha nem volt még akkora a nyomás a bankokon, hogy hitelezéssel oldják meg a gazdaság problémáját – tette hozzá. Az Erste Banknál valószínűleg megkeresik, és megkérik az ügyfeleiket, hogy csatlakozzanak az árfolyamgáthoz – mondta Jelasity. A bankvezér szerint a bankok likviditását egy állammal történő megegyezés keretében bizonyos célokra fel lehet használni.
A potenciális növekedés az amortizációt sem fedezi
Király Júlia, az MNB alelnöke szerint tartósan lelassult Magyarországon a potenciális növekedés. 2009 óta radikális beruházás-csökkenés van Magyarországon, ami már az amortizációt sem pótolja. Nincs egy jó válasz arra, miért esett vissza a hitelezés, keresleti és kínálati tényezői egyaránt vannak. A jegybank veszélyesnek tartja a magas nem teljesítő hitelarány mellett az alacsony értékvesztéssel való fedezettséget a bankrendszerben. A magyar bankrendszer érdeke, hogy helyreálljon egy egészséges, 100-110% körüli hitel/betét arány, azonban ahhoz, hogy ez helyreálljon, a betétállományt kellene növelni. Az elmúlt másfél évben nem volt lakossági betétállomány-növekedés, de kiszorítási hatást gyakorolt az állam – mondta az MNB alelnöke. Az adósok problémáját banki-állami együttműködéssel megoldó programok egy része Király Júlia szerint még előttünk áll.
Rogán: az állampapíroknak nincs kiszorító hatása
Rogán Antal, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke szerint vannak olyan hitelek a magyar bankrendszerben, amelyeket a bankok óvatlanul, felelőtlenül helyeztek ki. Emiatt is a mérlegalkalmazkodást meg kell csinálni – fogalmazott. Az osztrák bankoknak le kell vinni a hitel/betét mutatójukat 110%-ra, és a magyar bankoknak meg kell felelniük a Bázel III. követelményrendszernek is. A hitel/betét arány csökkentésének kényszere igenis nyomást jelent a külföldi tulajdonú bankokon. A kormány feladata a magyar családok és a banki ügyfelek érdekeinek a képviselete, az együttműködésre a bankszektorral van lehetőség, de ennek szabályozott körülmények között kell folynia – hangsúlyozta. A megállapodásoknak a felek érdekein kell alapulniuk. Az önkormányzatok hitelproblémája még megoldásra vár, folynak erről a tárgyalások – mondta Rogán. Az állampapírok kiszorítási hatását tanulmányaim szerint a vállalati hitelezésre gyakorolt hatás alapján kell elemezni – mondta Rogán. Addig nincs kiszorítási hatás, amíg a bankok stratégiája arról szól, hogy a hitel/betét arányt csökkentsék a bankok, és ne a vállalati hitelezést fokozzák – vélte. Rogán szerint a kormánynak és a bankoknak egyaránt tenniük kell még azért, hogy fokozzák az árfolyamgát igénybevételét.
A politikus azt mondta, nem tekinthetők sikertelennek az eddigi „adósmentő” programok nemzetközi összevetésben sem. Arra a kérdésre, hogy cél-e az állami bankok vállalati hitelezésének növelése, Rogán úgy válaszolt, ez nem ördögtől való, és vannak olyan hitelezési területek (pl. export, piacszerzés, mezőgazdaság), ahol bizonyos kockázatok miatt ez kifejezetten helyénvaló. Az állami bankok hitelezésének is felelős, piaci keretek között kell működnie azonban – mondta. A zöld projektek finanszírozására a korábbi tervekkel ellentétben egy külön bank helyett az EU-s források felhasználása hatékonyabb megoldás lehet – vélte Rogán.
Hány legény van a gáton?
A Budapest Banknál nincs szükség mérlegalkalmazkodásra, a hitel/betét arány 100% alatti, a nem teljesítő hitelek aránya a piachoz képest alacsony, a tőkeszint pedig magas – közölte Zolnai György, a bank vezérigazgatója. A piaci trenddel ellentétben kétszámjegyű összegben tudták növelni vállalati hitelállományukat. A Budapest Bank első embere szerint a bankok kommunikációjának jelentős fokozása nélkül nem reális, hogy az árfolyamgát konstrukciót az ügyfelek legalább 50%-a igénybe vegye, bár korábban ők is 70%-os aránnyal számoltak.
Nem a bankok, hanem az egész nemzetgazdaság érdeke, hogy csökkenjen a bankok állami terhe és nőjön a bankok közötti verseny - hangsúlyozta a Budapesti Gazdasági Fórumon elhangzott előadásában Simor András jegybankelnök. Rámutatott: régiós összehasonlításban nem magas a külföldi tulajdon aránya a magyar bankrendszerben, és az elmúlt évtizedben nem korántsem nálunk volt a legmagasabb a bankok megtérülése (a jegybank elnökének előadásáról lásd külön írásunkat >>>)
Varga: még mindig sokan nem fizetnek adót
Varga Mihály, tárca nélküli miniszter rövid összevetést készített a magyar és a szlovák adórendszer között és megállapította, hogy torz a magyar adórendszer és idehaza még mindig nagyon magas az adóelkerülés. Éppen emiatt mondta azt: ezért nem ért egyet azokkal, akik szerint létre kellene hozni egy magasabb személyi jövedelemadó kulcsot is, azaz ne legyen egykulcsos adórendszer. Szavai szerint „a magasabb adókulcs az adóelkerülést ösztönözné”.
A szociális támogatási rendszer célzottságára áttérve Varga úgy fogalmazott: olyan rendszerre van szükség, ami figyelembe veszi a szociális problémákat, illetve a demográfiai kihívásokat is, hiszen évente 30-40 ezerrel csökken az ország lakossága. Konkrétumot azonban nem mondott. (A miniszter beszélt az IMF-megállapodásról is, ezzel külön cikkben foglalkoztunk >>>)
