Az iráni nukleáris megállapodást (JCPOA) célzó, Bécsben zajló tárgyalásokat Teherán több mint 5 hónapig megszakította és csak október végén indultak újra. De az európai tárgyalók szerint Teherán olyan szinten és ütemben lép vissza a korábbi diplomáciai megegyezésekből – miközben gyorsítja nukleáris fejlesztési programját –, hogy a tárgyalások napokon belül összeomolhatnak.
Ez bizony aggasztó hír a törékeny térségbeli béke szempontjából, hiszen az izraeli hírszerzés (Moszad) vezetője tegnap már a CIA központjában győzködte az amerikai felet a keményebb fellépés szükségességéről Iránnal szemben.
Dinamikus enyhülési folyamat
Ezen eszkalációval éles ellentétben a muszlim országok között az utóbbi hónapokban elképesztő ütemű diplomáciai enyhülés indult meg. A Covid csapása, az Ábrahám Egyezmények és Biden elnök hatalomra kerülése pozíciójuk újragondolására késztette a muszlim vezetőket.
A Biden-adminisztráció már februárban, mandátumának kezdetén világosan jelezte, hogy a Fehér Ház kerülni fogja a jövőbeni közvetlen kapcsolatokat Mohamed bin Szalmán (MbS) szaúdi trónörökössel, akit felelősnek tart Dzsamál Hasogdzsi kormánykritikus szaúdi-amerikai újságíró 2018-as meggyilkolásáért és feldarabolásáért. De Biden nem akarja alapjaiban destabilizálni a kétoldalú kapcsolatokat azzal a kulcsfontosságú szövetségesével, amelynek területén 5 katonai bázist működtet.
A legtöbb muszlim állam mára megértette, hogy a regionális polarizáció – legyen az a török-katari tengely, a szaúdi-Emirátusok-egyiptomi-bahreini szövetség, avagy az iráni tengely – csak ártott a régió stabilitásának és negatívan befolyásolta ezen országok költségvetési helyzetét. Nem utolsósorban pedig ezek a marakodások holtpontra jutottak, legyen szó akár a jemeni, akár a líbiai proxi háborúkról.
Ezért az enyhülés útjára léptek az Arab-öbölben az idén januári Al Ula Csúcson, azt követően pedig a török-szaúdi, török-egyiptomi, iráni-Emirátusok és iráni-szaúdi kétoldalú megbeszélések során.
Az Irakban zajló titkos tárgyalások Teherán és Rijád között áprilisban szivárogtak ki. A kétoldalú kapcsolatok 5 éve omlottak össze – a viszony azután vált fagyossá, hogy a szaúdi hatóságok 2016 januárjában kivégezték a síita kisebbség egyik prominens hitszónokát, a rijádi vezetéssel szemben kritikus Nimr al-Nimr sejket. A síita többségű Iránban válaszul rendbontók felgyújtották a teheráni szaúdi nagykövetséget, mire Szaúd-Arábia megszakította a diplomáciai kapcsolatokat.
Az Arab-öböl országai mára felismerték, hogy a Fehér Ház új urának érdeklődése elfordult tőlük, ezért a korábban folytonosan egymást maró Katar, Egyesült Arab Emirátusok (UAE) és Szaúd-Arábia között látványos enyhülés indult meg. De még az arab világot is megdöbbentette az a szeptember 17-i fotó, amelyen kiváló hangulatban, lezser öltözetben látható együtt a szaúdi koronaherceg, a katari emír és a UAE nemzetbiztonsági tanácsadója, aki egyben az ország alapítójának a fia.
Tegnapi tárgyalások
Az Emirátusok nemzetbiztonsági tanácsadója, Tahnun sejk Teheránban tegnap tárgyalt iráni kollégájával, miközben a két ország külügyminisztere egy hónapon belül kétszer tárgyalt egymással telefonon.
Tahnun sejk idén már tárgyalt egy másik – korábban ellenséges – ellenséges országban is, amikor Erdogan elnök fogadta Ankarában. Ez előkészítette a múlt héten lezajlott történelmi látogatását Törökországba a UAE koronahercegének és tényleges uralkodójának, bin Zajed sejknek.
Irán katonai korlátai
Irán mind Szíriában, mind Jemenben elért katonai befolyásolási képességének határára: sem a szír diktáror, Basar el-Aszád, sem a jemeni huszik nem váltak egyszerű iráni vazallussá. Aszád egyre inkább kijátssza az irániakat az oroszok ellen és így meg tud őrizni egy bizonyos játékteret magának. S noha a huszik érdekei nagyjából egybeesnek Teheránéval, akkor sem hajlandók minden esetben úgy táncolni, ahogyan azt a perzsák elképzelik.
Irán például adott esetben már képtelen lenne békére kényszeríteni a huszikat Rijáddal. Szaúd-Arábia tavasszal megtette az első fontos lépést, és egy béketervezetet állított össze és küldött meg a husziknak.
A tervezet értelmében részlegesen újranyitnák a Sanaa Nemzetközi Repülőteret és a kikötőt, valamint egy közös központi bank számlájára küldenék az északon és délen begyűjtött adóbevételeket az állam működtetése érdekében. A békével ezen felül országos tűzszünetet rendelnének el, valamint a politikai párbeszéd folytatását.
Az orosz Sputnik hírügynökség viszont arról számolt be, hogy erre mintegy válaszul a huszik dróntámadást indítottak Szaúd-Arábia déli részén található egyik repülőtér ellen.
