Kiderült, mitől tartanak a legjobban az oroszok

• Az ukrán katonai hírszerzés tagadja, hogy a zaporizzsjei atomerőműben becsapódott drónt az ukrán hadsereg indította volna. Az állítják, hogy orosz provokáció történt. Megjegyzik, hogy az orosz hadsereg aknákat telepített az erőmű területén, fegyvereket és katonákat tart a létesítményben. A provokáció haszna az lehetne, hogy szembe fordítsa a nyugati közvéleményt Ukrajnával.

• Az orosz hadsereg erőteljes próbálkozásokkal igyekszik elfoglalni Csasziv Jar települést Bahmuttól nyugatra. Eközben a légierő időnként saját csapatait bombázza.
• Ukrán katonák beszámolója szerint az új orosz siklóbombáktól tartanak a legjobban – derült ki a Times helyszínen jár tudósítójának beszámolójából. Ezekre hajtóművet szereltek és GPS-navigációval igyekeznek nagyjából pontosan célba juttatni őket. Így már 90 kilométeres távolságból indíthatók repülőgépről. Robbanóerejük nagyon nagy krátereket képes ütni.

Szemben számos szakértő véleményével továbbra sem látja értelmét annak, miért folytatná a háborút a Kreml Ukrajna esetleges megszerzése után a NATO ellen – mondta Mark Galeotti brit történész, Kelet- Európa-szakértő. Az orosz tankok a 2008-as Georgia (Grúzia) elleni háborúban Tbiliszibe is bemasírozhattak volna, de nem tették, mert nem az ország elfoglalása volt a cél, hanem Abházia leválasztása róla. Ha feltételezzük, hogy 2030-ra vissza tudják állítani az orosz hadsereg 2022-es színvonalát, akkor sem lenne pariban a NATO-val. Akkor lenne esélye, ha a katonai szövetség szétesne és az európai országokkal egyenként kerülnének szembe az oroszok. A szakértő nem ért egyet azokkal sem, akik szerint Emmanuel Macron francia államfő megjegyzése arról, hogy Franciaország csapatokat küldhet háttérfeladatok ellátására Ukrajnába jó, mert bizonytalanságot kelt az orosz vezetésben a háború további lehetséges következményeivel kapcsolatban. Galeotti szerint a Kreml csak akkor venné komolyan ezt a fenyegetést, ha erős, elszánt ellenfelet látna Macronban és a franciákban. Annyiban hasznos a francia elnök fellépése, hogy vitát indít arról, mit tenne a Nyugat, ha az ukrán hadsereg megroppanna. Ezzel együtt a szakértő szerint Macron a saját politikai céljait követi Ukrajna-politikájában is. Galeotti reméli, hogy eljön az idő, amikor az oroszok belátják, hogy országuk már nem meghatározó hatalom a világon. Úgy, ahogy a britek az 1956-os szuezi válság, a franciák Algéria elvesztése után kénytelenek voltak ezt tudomásul venni. Ehhez azonban időre van szükség. Az ukránokkal évtizedek múlva rendezhetik a viszonyukat, amikor a háború a realitásból történelemmé válik.

• Putyinnak van egy terve 2007 óta, amikor müncheni biztonsági konferencián kijelentette, hogy úgy látja, Oroszország konfrontatív viszonyban van a Nyugattal – mondta Robert Fox brit katonai szakkommentátor. A szakíró egyetért azokkal a kollégáival, akik szerint ami most folyik, nem mehet így tovább, mert az ukránok kifutnak a munícióból és nincs elég emberük a fronton. Újra kell gondolni a nyugati terveket, ami óhatatlanul egy minimális célokat kitűző stratégiához (azaz a területért békét elv érvényesítéséhez) vezethet. Vlagyimir Putyin orosz államfő közben átmeneti részleges de facto tűzszünetre készülhet, hogy újraszervezzék az orosz erőket.
• Finnország meghatározatlan időre meghosszabbította Oroszországgal közös határa lezárását. Ezt az intézkedést az elmúlt évben azt követően hozták, hogy kulturálatlanul viselkedő szomszédjuk bevándorlókat kezdett szállítani a határra azzal a céllal, hogy áttuszkolja őket az EU-tagország területére.
• Az ukrán hadsereg kitüntette a magukat etikus hekkernek tartó informatikusokból álló One Fist nevű csoportot, amely kibertámadásokat hajtott végre oroszországi célpontok ellen. Egyebek mellett orosz katonai vállalatoktól loptak adatokat és meghekkeltek térfigyelő kamerákat, ami lehetővé tette egyes orosz csapatok mozgásának nyomon követését.
• Olekszandr Zincsenko, az Arsenal 27 éves ukrán futballistája azt nyilatkozta a BBC-nek, hogy visszatérne hazájába katonai szolgálatra, ha behívnák. A háború kitörése óta egymillió fonttal támogatta rászoruló honfitársait. Ukrajnában várhatóan 27 évről 25-re csökkentik a sorozási korhatárt.
• A Lengyelországban élő ukrán iskolásoknak, akiket eddig nem írattak be valamelyik iskolába, szeptembertől kötelező lesz iskolába járniuk. Becslések szerint több tíz ezer ilyen helyzetben lévő gyermek tartózkodhat lengyel földön. Az ügyben egyeztet egymással a varsói és a kijevi oktatási minisztérium.
• Átadták Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezér és helyettese, Dmitrij Utkin szobrát a Krasznodari régióban lévő Gorjacsin Klocs városában. Az emlékművön Prigozsin katonai dzsekiben látható kezében egy adóvevővel, amivel nyilván utasíthatja zsoldosait. Utkin egy gépkarabélyt tart a kezében.

Források: BBC, Guardian, Moscow Times, Times Radio, Notes from Poland