Három év után ismét új miniszterelnöke van az Egyesült Királyságnak: a héten Liz Truss vette át a posztot a saját kormánya által megbuktatott Boris Johnsontól. (Trusst II. Erzsébet bízta meg hivatalosan a kormányalakítással kedden. A királynő tegnap 96 éves korában elhunyt.)
Ezzel sorozatban ő lett a negyedik konzervatív kormányfő David Cameron, Theresa May és Boris Johnson után – a szigetországot 2010 májusa óta a Konzervatív Párt kormányozza.
Truss már számos miniszteri pozíciót betöltött a May- és a Johnson-kormányban, a kormány főtárgyalója is volt uniós ügyekben, azaz szerteágazó tapasztalatokat szerzett a kormányzati munkában.
Gazdasági szempontból libertariánusnak tekinthető (pártolja például az alacsony adókat és a kis államot), amúgy pedig – mint a Politico megjegyzi – pragmatikus átváltozóművésznek bizonyult karrierje során: 2016 előtt például még az EU-tagság mellett érvelt, később már támogatta a kilépést, és kimaradt a Johnson elleni konzervatív puccsból is – nem kritizálta őt nyíltan, ugyanakkor sikerült elkerülnie, hogy szoros szövetségesének tűnjön.
Külügyminiszterként pedig"héjának" számított, azaz keményvonalas álláspontot képviselt Kínával kapcsolatban, valamint Oroszországgal szemben is az orosz-ukrán háborúban (csakúgy mint Boris Johnson).
Marad a johnsoni vonal
De milyen változást hoz Truss – ha hoz – a brit-magyar kapcsolatokban, és mire számíthatnak tőle a Nagy-Britanniában dolgozó vagy oda készülő magyarok?
"Truss alapvetően a kontinuitást fogja hozni, már amennyiben ez a jelenlegi konzervatív-johnsoni hagyományra értelmezhető jelző” – mondta lapunknak Feledy Botond.
A külpolitikai elemző szerint az új kormányfőnek belpolitikai tűzoltásra kell majd koncentrálnia a következő hónapokban, aminek jelentős részében inkább a szomszédos országok játszhatnak majd szerepet, például az energia-ellátás terén. (Truss máris bejelentette, hogy októbertől 2500 fonton befagyasztja majd a háztartások éves energiaszámláit.)
A külpolitikában pedig valószínűleg megmarad az a távolság a brit és magyar kormány között, ami például az orosz-ukrán háborúval összefüggésben eddig is megvolt.
"Valószínűsíthető, hogy Johnson külügyminisztereként is nagyon aktív, pro-ukrán politikát képviselő Truss miniszterelnökként is továbbviszi ezt a vonalat, amelyben a magyar külpolitika nem osztozik" – fogalmazott a szakértő.
Ami a gazdasági kapcsolatokat illeti, "arra az esetleges adópolitikai változások lehetnek hatással, erről egyelőre nem árult el részleteket Truss".
Nagy-Britannia egyébként sem az exportot, sem az importot tekintve nincs a 10 legfontosabb kereskedelmi partnerünk között a KSH legfrissebb adatai szerint.
A legfontosabb partnerek többsége uniós tagállam, Kínát, az Egyesült Államokat, Oroszországot és Dél-Koreát leszámítva.
A szigetországgal folytatott kereskedelmünk értéke tavaly mintegy 400 milliárd forintra csökkent a 2020-as 520 milliárdról. A Nagy-Britanniából érkező import a teljes importnak mindössze 0,96 százaléka volt tavaly forintban számítva (2020-ban még 1,39, 2019-ben pedig 1,5 százalék volt ez az arány). Az oda irányuló export pedig (dollárban számolva) a teljes export 2,2 százaléka 2020-as adatok szerint (2019-ben még 2,4 százalék volt).
Persze még így sem szabad lebecsülni a brit-magyar gazdasági kapcsolatokat: 2020-as adatok szerint több mint 800 brit vállalat (köztük például a Tesco és a Vodafone) több mint 54 ezer főt foglalkoztatnak Magyarországon, míg az Egyesült Királyságban jelen van például a Mol, a Richter, a WizzAir és a Waberer’s is.
Véget ért szövetség
Visszatérve a politikára, míg a Brexit előtt a két ország kvázi egy csapatban játszott, hiszen rendszeresen szembement Brüsszellel és az EU többségével, addig a britek kiválása után a magyar kormány (és néha Varsó) maradt a feketebárány.
"Uniós tagsága idején London nagy segítség volt a magyar szuverenista politikának a brüsszeli döntéshozatalban a két kormányzat által túlterjeszkedőnek vélt javaslatokkal szemben. Ennek a Brexit véget vetett”, mondja Feledy Botond.
Szerinte ugyanakkor a Brexit-tárgyalások alatt Londonnak nem sikerült a 27-es uniós tagságot megosztania, így a magyar kormányzat is a közös vonalat követte a legfontosabb kérdésekben.
Bár Orbán Viktor és Boris Johnson többször is egyeztetett személyesen – tavaly májusban a brit kormányfő fogadta a magyar miniszterelnököt a Downing Streeten, idén márciusban pedig a V4 keretében találkoztak –, túlzás lenne azt állítani, hogy jóban lettek volna.
A tavalyi találkozón a brit miniszterelnök például "kifejezte komoly aggodalmait a magyarországi emberi jogok helyzetével kapcsolatban, beleértve a nemek közötti egyenlőséget, az LMBT-jogokat és a sajtószabadságot" – írta anno a Downing Street.
Pécs a szigetországban
Ami pedig a bevándorlók és ezen belül a Nagy-Britanniában élő vagy oda tartó magyarok helyzetét illeti: a Brexittel megszűnt a szabad mozgás az EU és a szigetország között, London a korábbiaknál szigorúbb, pontalapú bevándorlási rendszert vezetett be, azaz a letelepedési kérelmeket főleg szakképzettség és angol nyelvtudás alapján bírálja el.
Azok az uniós polgárok ugyanakkor, akik 2020 végéig törvényesen és életvitelszerűen letelepedtek az országban, továbbra is maradhatnak megszerzett összes jogosultságuk megtartásával.
A jövőt tekintve sok függ attól, hogy mennyire lesz hosszúéletű a Truss-kormány.
"Nem minden politikai elemző optimista a Truss-kormány mandátumidejét illetően: máshogy fogalmazva, többen számolnak azzal, hogy a konzervatív kormány következő bukása esetén már előrehozott választásokra kerülhet sor, amelyet a baloldal megnyerhet. Ez esetben a bevándorlási szabályok megint érdemben, elvi szinteken változhatnak", hívja fel a figyelmet Feledy Botond.
Hozzátette: a brit gazdasági kilátások negatívak, és nem fognak javulni a következő hónapokban, sőt, az a kérdés, hogy az energiaválság és az ebből adódó társadalmi feszültségek milyen további negatív módon befolyásolják majd a sziget munkaerővonzó-képességét.
"Középtávon a magyar kivándorló munkaerő számára az Egyesült Királyság vonzerejének további csökkenése valószínűsíthető, ahogy néhány szektorban már ez látszik a Brexit óta is" – véli a külpolitikai elemző.
Az uniós állampolgárok tartós letelepedési kérelmének benyújtására kijelölt határidőig, 2021 június végéig egyébként 140 ezer magyar kért kért letelepedési engedélyt Nagy-Britanniában – ez egy magyar nagyváros, Pécs lakosságának felel meg.
Cikkünket a helyi magyarokról itt olvashatják:
