A tegnap este megjelent Magyar Közlönyből számos, a csütörtöki Kormányinfón bejelentett energiaügyi intézkedés részletei kiderültek.

Jöhet a spórolás

Az állami intézmények, költségvetési szervek számára előírt 25 százalékos gázspórolást a kormány „a központi költségvetési szervek földgáz-beszerzésével összefüggő további kötelezettségvállalásairól” című határozatában rögzítették. Ennek értelmében a kormány

„engedélyezi, hogy az 1. mellékletben meghatározott, a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó központi költségvetési szervek vezetői a földgáz-beszerzések tekintetében a 2022. és 2023. évre, a központi költségvetési szerv részére megállapított, illetve a 2022. évet érintően a módosított működési célú kiadási előirányzatai felett további kötelezettséget vállaljanak, az 1. mellékletben foglaltak szerint. Az évenkénti többlet kötelezettségvállalás összege nem haladhatja meg a földgáz-beszerzés árváltozásából adódó igazolt mértéket.”

A mellékletből az derül ki, hogy a rendelkezés „egészségügyi intézmények, bentlakásos ellátást nyújtó szociális és gyermekvédelmi intézmények” kivételével minden intézményre és ágazatra 75 százalékos értéket határoz meg.

Ez tehát azt jelenti, hogy az érintett szervek a 2021-es gázfogyasztásuk 75 százalékára kapnak csak költségvetési forrást, és ez még a jövő évre is vonatkozik (nyilván azért, mert a fűtési szezon a jövő évre is áthúzódik). A határozatban viszont nem esik szó a 18 fokos korlátozásról, de elképzelhető, hogy ezt majd az egyes miniszterek írják elő a saját irányításuk alá tartozó intézményekben.

Szénexport csak engedéllyel

Megtörtént a Gulyás Gergely által szintén bejelentett, a szénre vonatkozó exportkorlátozás előkészítése is. A „Magyarország energiabiztonsága szempontjából stratégiai jelentőségű nyersanyagok és termékek kivitelével kapcsolatos regisztrációs eljárásról és egyéb intézkedésekről” című rendelet értelmében bizonyos nyersanyagokat csak az energiapolitikáért felelős miniszter, tehát Palkovics László felé történő bejelentés, és az ezt követő engedély után lehet külföldre értékesíteni, amennyiben a minisztérium nem dönt elővásárlási jog alkalmazásáról.

A mellékletből kiderül, milyen termékekre vonatkozik ez a korlátozás jelenleg:

Egyszerűbb társasházi élet

Mint arról laptársunk, az mfor.hu külön cikkben is foglalkozott, a kormány könnyítéseket vezetett be a „családi fogyasztói közösségekre” vonatkozóan, egy másik rendeletben pedig megkönnyítették a társasházzá alakulást egyes tulajdonközösségek számára. Ez szintén különösen fontos lehet a rezsicsökkentett átlagfogyasztás figyelembe vételéhez. A rendelet megkönnyíti és meggyorsítja azt a folyamatot, amellyel közös tulajdonban álló ingatlanok egy-egy tulajdonos ellenállása vagy elérhetetlensége miatt peres úton társhasházzá alakulhatnak.

A vonakodó társasházi lakosok megkerülését szolgálja a „veszélyhelyzet ideje alatt a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvénnyel kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló 293/2022. (VIII. 9.) Korm. rendeletnek a napkollektorok és napelemes rendszerek társasházi felhelyezésének további egyszerűsítésével összefüggő módosításáról” szóló rendelet is. Ennek értelmében

„a napkollektor, napelemes rendszer telepítését és üzemeltetését a közgyűlés, illetve a megismételt közgyűlés a jelen lévő tulajdonostársak tulajdoni hányada több mint felének szavazatával megtilthatja.”

Tehát nem lesz szükség minden tulajdonos beleegyezésére e rendszerek telepítésére, ezzel megkönnyítve az ezt tervező társasházak dolgát.

Vállalkozások energiaellátása

Gulyás Gergely beszélt arról is a Kormányinfón, hogy valamilyen formában segítenek az energiaárak emelkedése miatt nehéz helyzetbe került vállalkozásokon is, ezt egyelőre a „a veszélyhelyzet ideje alatt a vállalkozások folyamatos energiaellátásának biztosítása érdekében szükséges intézkedésekről” című rendelet formájában tette meg a kormány.

„A villamosenergia- és földgáz kereskedelmi engedélyes társaságok a gazdasági társaságok részére történő ajánlatadás során a vállalkozások folyamatos energiaellátása érdekében tekintettel kell, hogy legyenek a kockázatkezelési szempontokon túl a gazdasági társaságok korlátos biztosítéknyújtási képességére abban az esetben is, ha ezzel a fogyasztók gazdasági erejét (hitelképességét) és biztosítéknyújtási képességét meghaladó mértékben vállalnak fel nemfizetési kockázatot”

- szól a rendelet érdemi része, de hogy ez a gyakorlatban mit fog jelenteni, azt egyelőre nehéz lenne megmondani.