”Ez az ülés nem a válságkezelésre összpontosított, hanem a növekedésre és a munkahelyteremtésre” – közölte a csúcs első napját záró sajtótájékoztatón a Bruxinfo beszámolója szerint José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke.
A lap értesülései szerint az Európai Tanács a pénteken elfogadandó záróközleményben lényegesnek nevezi a költségvetési konszolidációt a gyorsabb növekedés és a nagyobb foglalkoztatás elérése érdekében. Hangsúlyozzák, hogy a konszolidációnak ugyanakkor differenciáltnak kell lennie, igazodva a tagállamok sajátosságaihoz. Leszögezik, hogy valamennyi tagállamnak továbbra is tiszteletben kell tartania kötelezettségvállalásait a stabilitási és növekedési paktum szabályaival összhangban, ami lehetőséget ad az automatikus stabilizátorok működtetésére a strukturális költségvetési kiigazítás adta keretek között, miközben biztosítják a közpénzügyek hosszú távú fenntarthatóságát.
A támogatási program alanyainak számító országoknak tartaniuk kell magukat a programban lefektetett célokhoz és szerkezeti reformokhoz. A piacok által szorongatott tagállamoknak is tartaniuk kell magukat a költségvetési célokhoz és szükség esetén késznek kell további konszolidációt szolgáló intézkedések meghozatalára. A szöveg azt is egyértelművé teszi, hogy a konszolidációs erőfeszítések során olyan kiadásoknak kell elsőbbséget élvezniük, amelyek a jövőbeni növekedésbe való befektetésnek minősülnek, különös hangsúllyal az oktatásra, a kutatásra és az innovációra.
Az állam- és kormányfők röviden azért a valutaövezet helyzetét is áttekintették, üdvözölve a második görög mentőcsomag és az ezzel kapcsolatos program terén elért előrelépést - írja a Bruxinfo. Az Eurócsoport közvetlenül a csúcs előtt áttekintette a görög kormánytól elvárt két tucat prioritási akció végrehajtásának állását és elégedetten nyugtázta, hogy a feltételek túlnyomórészt határidőn belül teljesültek, Görögország hozzájuthat az újabb, 130 milliárd eurós nemzetközi pénzügyi támogatási csomaghoz. Az első kifizetések már március 20. előtt megérkezhetnek.
Langsam, bitte - a tűzfalról csak később beszélnek
Elhangzott az is, hogy még ebben a hónapban döntenek arról, mekkora kerettel rendelkezzen az övezet állandó pénzügyi stabilitási mechanizmusa (ESM). Ezt Herman Van Rompuy, az európai uniós, illetve az euróövezeti országok kormányfői tanácsának elnöke jelentette be a tanács csütörtök esti brüsszeli találkozóját követően. Ezzel megerősítette azt is, hogy a pénteken befejeződő kétnapos ülésen erről a témáról nem születik döntés.
Az eredeti tervek szerint az állam- és kormányfők most határoztak volna a jelenleg 500 milliárd euróban meghatározott keret végleges nagyságáról, de Németországnak több idő kell ahhoz, hogy el tudja fogadni az értékhatár emelését. Az uniós illetékes leszögezte azt is: a jóváhagyáshoz miniszteri szint is elég, nem feltétlenül jelent újabb csúcstalálkozót.
Az mindenesetre biztató, hogy csütörtöki sajtóértesülések szerint várhatóan feladja az euróövezeti válságkezelő alap bővítését ellenző álláspontját a berlini vezetés, így hamarosan 500 milliárd euró helyett 750 milliárd eurót megmozgatni képes rendszer alakulhat ki a válságok leküzdésére. Részletek >>
A csúcstalálkozó keretében, pénteken a 27 tagállam közül 25 - köztük Magyarország - vezetői aláírják a fiskális paktum néven is emlegetett új uniós szerződést, amely nagyobb költségvetési fegyelmet igyekszik garantálni a dokumentumhoz csatlakozó országokban.
Kína és az Egyesült Államok sem akar háborút az indiai- és csendes-óceáni térségben – hangoztatta az Egyesült Államok hírszerzésének elnöke. 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
Trump visszatért – és vele jött a piaci felfordulás is
