A Költségvetési Tanács elnöke, Horváth Gábor a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfornak adott interjúban arról beszélt: bár a tavalyi hiány meghaladta a célt, a teljes kép kettős: „Magyarország az eddigi adatok szerint az Európai Unió harmadik legjelentősebb hiánycsökkentését valósította meg 2024-ben.” Ugyanakkor az államadósság újra növekedett, ez pedig hosszabb távon ronthatja a megítélést.
„A jelenlegi bizonytalan környezetben és Magyarország államadósság-szintje mellett szűk a mozgástér, ami mentén haladhat a gazdasági és a költségvetési politika” – fogalmazott Horváth Gábor.
A 2025-re tervezett 3,7 százalékos hiánycél szerinte csak akkor tartható, ha a gazdasági növekedés elindul, különösen Németország kedvező kilátásai esetén. A hiánycél 60 százaléka március végére teljesült, de Horváth szerint „a költségvetés lefutása nem tér el az eddig megszokott mintától.”
Óva intette a gazdaságpolitikát attól, hogy német mintára indítson élénkítő programot, mivel Magyarország lehetőségei korlátozottabbak: „Precedens lehet, de hogy követendő példa-e? Óva inteném a német példa követésétől a magyarokat” – mondta.
Az államadósság devizaarányának növelését sem tartaná jó ötletnek, szerinte a jelenlegi felső határ helyes, érdemes megtartani.
A költségvetési politika lényegét abban látja, hogy egyszerre kell törekedni az egyensúly fenntartására és a tartalékok képzésére. Mint mondta: „A monitoringot a költségvetési politikához képest tágabban értelmezem… Érdemes lehetőségként tekinteni az átalakulás folyamatára is” – fogalmazott Horváth, aki szerint a gazdaságpolitika jelenleg hiteles, kiszámítható és jól reagál a nemzetközi környezet kihívásaira. A teljes beszélgetést itt olvashatja el.
Mivel az ünnepnapnak számító nagypéntek miatt idehaza zárva tartott a bankközi devizapiac, alacsonyabb forgalomban ugyan, de a forint külföldön hasított. 
