A vállalatok helyzetének romlása beindítja a főnököknél a riasztót, hogy elveszíthetik az állásukat, ha nem csökkentik a költségeket, és ennek legjobb módja, ha inkább mások veszítik el a munkájukat.
Miközben a szociológusok a négynapos munkahét áldásairól beszélnek, az utóbbi időben valójában sok helyen hatnaposra nőtt a munkaidő. Világszerte egyre több tényező utal arra, hogy szigorúbbak lesznek a munkafeltételek.
- Görögországban a termelékenység javulását a 48 órás munkahét elfogadásától várják.
- Dél-Koreában az olyan cégek, mint a Samsung, azt várja a vezető beosztású alkalmazottaitól, hogy szombaton vagy vasárnap is a fedélzeten legyenek.
- Az Egyesült Államokban a gyenge júliusi foglalkoztatási adat nyomán a tőzsdéken megjelentek a recessziós félelmek, ami nem jó hír azoknak, akik arról álmodnak, hogy a jövőben kevesebbet kell dolgozniuk. A vezérigazgatók továbbra is meg akarnak felelni a részvényeseknek és cégük igazgatóságának, ami azzal járhat, hogy „rátámadnak” az alkalmazottakra. Végül is a költségcsökkentés – és ezzel a profitráta tartásának – legjobb módja, hogy kirúgnak pár száz vagy ezer embert - sorolta a példákat összefoglaló cikkében a Business Insider.
Egyenlőtlen meccset vívnak a munkaadók és a munkavállalók
A rövidebb munkahetet és részben a távmunkát is el lehet felejteni, mert a főnökök barátságtalanabbak lesznek a bajban. Peter Cappelli menedzsmenttel foglalkozó egyetemi professzor szerint van egy olyan érzés szakmai körökben, hogy a vezetők már korában is arra használták fel a kirúgásokat, hogy visszakényszerítsék az alkalmazottakat az irodákba. Cappelli úgy látja, hogy bár a beosztottak az elmúlt években felszedtek magukra némi izmot a vezetőikkel szemben vívott szkanderezésben, alapvetően továbbra is a munkaadók vannak fölényben.
Ez alól ritka kivétel volt a koronavírus-járvány időszaka, amikor a kiskereskedelemben dolgozók a lezárások idején átmenetileg erős alkupozícióba kerültek a főnökeikkel szemben.
Fotó: Depositphotos
Mindennek hátterében bizonyos értelemben a munkavállalók, mint vásárlók állnak. A Starbucks például nemrégiben panaszkodott arra, hogy az infláció miatt kevesebben ülnek be a kávézóiba, főként olyanok, akik csak alkalmilag fogyasztanak náluk valamit. Ez azzal jár, hogy csökken a forgalom, és ha nem jön a bevétel, akkor kevesebb jut bérre, így ki kell rúgni pár embert.
Ha baj van, a komfortzónájukba húzódoznak a vezetők
Amikor az üzleti környezet romlásával kapcsolatban aggódni kezdenek a cégvezetők, hajlamosak visszatérni a régi, jól bevált megoldásaikhoz – mondta Brigid Schulte, az egyebek mellett életmód-tanácsadással is foglalkozó Better Life Lap at New America civil szervezet igazgatója.
Ezzel azokba az időkbe révednek, amikor jól mentek a dolgok. Schulte szerint rövidlátóak azok a vállalatok, amelyek egyszerűen elvitetik a nehezebb helyzetből fakadó balhét az alkalmazottaikkal. Kutatások támasztják alá, hogy az elbocsátások hosszabb távon kárt okoznak a cégeknek. A munkaidő megnyújtása a termelékenység csökkenésével és az emberek kiégésével jár.
A történet vége az lehet, hogy a vállalat szervezetében lévők körében meginog a cégvezetésbe vetett bizalom és a munkavállalók hangulata keserűvé válik. Ekkor jöhet el az a pillanat, amikor eszébe juthat a menedzsereknek az a mondás, miszerint a vezetők csak annyira jók, mint a kezük alatt dolgozó emberek.
Magyar szál
A fenti tendenciák elsősorban az amerikai kockázatokat mutatják, de ahogy a cikk elején felsorolt példákból látszik, más országokban is számolni lehet ezekkel a változásokkal. Magyarországon feszített volt a munkaerőpiac, azaz lényegében hiány volt alkalmazottakból. Ez több ágazatban különösen erősen volt jelen, például a kiskereskedelemben. Ezen a téren még nem történt jelentősebb változás, ám a magyar munkaerőpiaci adatok szerint a munkanélküliségi ráta 4,3 százalékos volt júniusban, ami javulást jelent az előző két hónapban feljegyzett 4,4 és 4,7 százalékhoz képest, de 0,4 százalékpontos emelkedésnek felel meg tavaly júniushoz viszonyítva. Azaz tavaly többeknek volt munkája.
Másik oldalról, amennyiben nem kerül emelkedőre a fogyasztás Magyarországon és a cégek jövedelmezősége is visszafogott lesz, az leépítési kockázatot jelenthet.
Itt a negyedéves gyorsjelentés.
