|
| Meglódítják a növekedés motorjait - az MNB Szabadság téri épülete. |
Késve, de megjelent az MNB Növekedési Hitel Programjának (NHP) első két pillérének termékleírása. A program első pillérében a jegybank zéró kamattal ad hitelt a pénzintézeteknek, melyet azok 2,5 százalékos garanciadíjjal terhelt kamattal adhatnak tovább, így a hitellel már rendelkező kisvállalkozások finanszírozási költsége csökkenhet. A program másik lába a devizában eladósodott kkv-knak segít, a jegybank szerint ezeknek a cégeknek nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így erősen ki vannak téve az árfolyamváltozás hatásainak. Az MNB szerint a program abban is segít, hogy ne romoljanak tovább, sőt inkább javuljanak a banki hitelportfóliók, ami szintén hozzájárulhat a hitelezés beindulásához.
Hogy osztják le az ingyen pénzt?
| A hitelintézetek zéró kamattal kapják a forrást, de maximum 2,5 százalékos kamattal (ami a garanciadíjat is tartalmazza) helyezhetik ki a cégekhez. A plafonba azonban nem számítanak bele az egyéb, harmadik fél számára fizetendő tételek, így például a közjegyzői díjat vagy az értékbecslést díját a bankok a cégekre terheljetik. A program hitelei után érdeklődő cégeknek érdemes lesz majd megnéznie pontosan a hitelek termékleírását, hogy ezeket a tételeket nekik kell-e fizetniük, így könnyen spórolhatnak. |
Az MNB az NHP I. és II. pillérének keretében 0 százalékos kamatozású, legfeljebb 10 éves futamidejű refinanszírozási hitelt nyújt a programban részt vevő hitelintézetek számára.A forgatókönyv a következő: az MNB "ingyen" forrást biztosít a kereskedelmi bankoknak, azok pedig az MNB-től kapott keretet kihelyezik a cégekhez, akik vagy beruházást finanszíroznak az így kapott nagyon olcsó hitelből, vagy forinthitelre váltják át meglévő devizatartozásukat. A jegybanknak a programra kétszer 250 milliárd forintos keret áll rendelkezésre, erre jelentkezhetnek be a különböző hitelintézetek. Az igényeket péntekig kell jeleznie a pénzintézeteknek, akik a programban részt akarnak venni. De hogy osztják szét a 250 milliárdos keretet?
A termékleírás szerint a kártyaleosztás elve alapján 1 millió forintonként osztják szét a pénzt. Vagyis az MNB fokozatosan, ugyanakkora összegekkel tölti fel az egyes hitelintézetek keretét, így a nagyobb igényt jelző hitelintézetek csak akkor kaphatnak másoknál magasabb összeget, ha a kisebb igénnyel rendelkező hitelintézeteknek már nincs kielégítetlen hitelkeret igénye. A takarékszövetkezetek az ernyőbankjukon keresztül is részt vehetnek amúgy a programban, ami úgy tűnik, a kisebb takarékokat hozhatja helyzetbe a hitelezési piacon. Az ernyőbankok amúgy ugyanígy, a kártyaleosztás elve szerint allokálhatják a nekik megítélt hitelkeretet.
A ki nem helyezett pénzekért büntet az MNB
Péntekig a hitelintézetek jelzik forrásigényüket, jövő hét kedden pedig az MNB már eredményt is hirdet. A csúszás egyik oka amúgy az volt, mint azt a Privátbankárnak korábban a jegybank sajtóosztályán elmondták, hogy a vártnál jóval több pénzintézet érdeklődött a program iránt, a jegybanki stáb pedig igyekezett minél több, a pénzügyi szektorból érkező javaslatot beépíteni a programba. Így például az új beruházásokra adott hiteleknél a program kifutásának augusztus 31-ei határideje csak a "hitelkeret rendelkezésre tartásának határideje", az így igényelt összegeket elég jövő év februárjáig kiutalni. A szerződéseket azonban augusztus 29-éig itt is meg kell kötni, a hitel 30%-át pedig a hónap utolsó napjáig ki kell utalni (a cégek által igényelt hiteleket lehet több részletben is folyósítani). Forgóeszköz-finanszírozásnál a meghosszabított időkerettel már nem lehet élni. A devizahitelek kiváltásánál csak egy összegben folyósítható a hitel, és ennek legkésőbb szeptember 3-áig meg is kell történnie.
Mi lesz azokkal a pénzekkel, amikor a bankok nem tudnak cégekhez kihelyezni? A terméktájékoztató szerint ezekre az MNB büntető járulékot ró ki: az I. pillér esetében fix (nem évesített) 2 százalékos, a II. pillér esetében fix (nem évesített) 1 százalékos rendelkezésre tartási jutalékot számít fel a jegybank.
|
Kin segít az MNB és kin nem?
A program első pillérének forrásai beruházási hitelekre, forgóeszköz-hitelekre, EU-s önrészre vagy projekt előfinanszírozására költhetőek, vagy régebbi, e célra felvett hitelek megújítására. Ez utóbbival a cégek tulajdonképpen olcsóbb hitelre cserélhetik a meglévőt. A jegybankban ettől várják, hogy a hitelezési piacon megélénkül majd a verseny. Az I. pillér másik nagy "feladata", hogy lökést adjon a gazdaságnak. A Szabadság téren is úgy számolnak, hogy a 250 milliárdos keret nem teljes egészében megy majd új beruházásokra, ha ez így lenne, akkor 0,7 százalékkal toldaná meg idén a nemzeti összterméket (GDP).
Hitelkiváltásra azok a cégek jelentkezhetnek, akik március 31-ig deviza- illetve devizaalapú hitel vagy pénzügyi lízingszerződést kötöttek - a jegybank itt is figyelembe vette a pénzintézetek javaslatát, a körbe ugyanis a lízingszerződések is bekerültek. A március 31-jét követően átstrukturált, vagy 90 napon túl nem teljesítő hitel kiváltására egyik pillér esetében sincs lehetőség. A bankok lízinget nem nyújthatnak a jegybanki forrásból, az csak hitelezésre vagy hitelkiváltásra használható fel.
Büntetések és szigorú feltételek
| Mindkét esetben a hitelintézetnek annak arányában kell a refinanszírozási hitelt az MNB-nek visszafizetnie, amilyen arányban (elő)törleszt az adott kkv. |
A hitelintézetnek kötelességük ellenőrizni, hogy a kihelyezett hitelek a program céljának megfelelően kerülnek-e felhasználásra. Az MNB is ellenőrizhet, ha a felhasználás nem megfelelő, ha ilyet talál a bankoknak az alapkamat dupláját kell visszafizetnie a hitelt a jegybanknak, de ugyanilyen büntetés jár az érintett cégnek is.
Amennyiben a hitelintézet a keretszerződés szerint átstrukturálja, megújítja a kkv-kölcsönt vagy a kkv 90 napot meghaladó késedelembe esik, akkor a hitelintézetnek az ahhoz kapcsolódó refinanszírozási hitelét haladéktalanul vissza kell fizetnie az MNB részére - ez igencsak kemény feltétel.
Jól jár a váltással a jegybank
A devizahiteleseket segítő II. pillér keretében az MNB - ha bankváltás nélkül megy végbe a hitelkiváltás - eurót vált az aznapi jegybanki árfolyamon a banknak, de csak a forintösszegnek megfelelő mennyiségben. Az MNB ezzel az ügylettel amúgy még a mostani, erősebb euró forintkurzus mellet is jól jár, hiszen a devizatartalék bekerülési költsége ennél alacsonyabb volt. Az ügylet feltétele ugyanakkor, hogy a kapott deviza összegének megfelelő mértékben a bankoknak csökkenteniük kell rövid külső forrásukat. Ez tulajdonképpen már a program korábban bejelentett, de még ki nem dolgozott III. pilléréhez kapcsolódik, melynek keretében az MNB a kéthetes körvényállományát akarja csökkenteni.
Ki fizet majd kinek?
A gyakorlatban a program úgy fog kinézni, hogy a jegybank azon nyomban fizet a hirelprogramban részt vevő bankoknak, amint azok hitelösszeget helyeztek ki, de előfinanszírozást nem nyújt az MNB.
A hitelintézet tehát választása szerinti ütemezésben jelenti be az MNB-hez a program keretében refinanszíroztatni kívánt, a feltételeknek megfelelő kkv-kölcsönöket. "T" napon a hitelintézetnek a legkésőbb "T" napig folyósított kkv-kölcsönök összállománya alapján nyílik meg a joga az MNB-től a refinanszírozási hitelt lehívni, azzal, hogy a "T" napi lehívásnál az MNB a "T" nap 12:00-ig beérkezett adatokat veszi figyelembe.
|
| Forrás: MNB |
Az első pillér esetében a jegybank még aznap elutalja a hitelösszeget, ha a bank időben jelzi igényét, a II. pillér esetében a devizaváltás miatt két nap lesz az átfutási idő.
Üzembe helyezte első nagy mesterségesintelligencia-központját Münchenben a Deutsche Telekom – jelentette be a vállalat szerdán. 
