(Fotó: Wikimedia Commons)

„Putyin csendes reménykedése Európa széthullásában” a címe a Die Welt cikkének, amiben azt írja, hogy a britek kilépése az EU-ből rendkívüli módon erősíti Oroszország helyzetét. Bár Putyin maga visszafogott, pörög a propagandagépezete, médiavezére, Dmitrij Kiszeljov például nemrég egy óriási „Széthullik az EU” felirat előtt mondta be a híreket.

„A britek bátor nép, ők lépnek ki először, de már sorakoznak mögöttük a többiek” – folytatta, mintha legalábbis a Szovjetunió széthullásáról lett volna szó – írja a német lap. A médiafőnök és műsorvezető évek óta hétről hétre megénekli Európa halálát, migráns hordákról, a keresztény értékektől való elfordulásról, a homoszexuálisok házasságáról és államilag kötelezően előírt toleranciáról, az EU totalitárius allűrjeiről beszél. Most pedig beigazolódva láthatja mindezt, szerinte a gyűlölt Európának vége.

Kiválóan tereli a figyelmet

Putyin visszafogott volt a Brexit kérdésében, talán korábban azért is, nehogy a bennmaradók táborát erősítse hozzászólásaival, de azért pozitívnak értékelte azt. Valójában nagyobb ajándékot alig kaphatott volna, hiszen Nagy-Britannia eddig az Oroszország elleni erős vonal híve volt, például a Krím-félsziget vagy Kelet-Ukrajna elszakítása kapcsán.

A lap szerint Moszkvában azt remélik, hogy Nagy-Britannia nélkül legközelebb még nehezebb lesz az ellenük alkalmazott szankciók meghosszabbítása. Ráadásul a Brexit miatt most az európai politikusok fokozottabban saját országuk problémáival lesznek elfoglalva, nem például Kelet-Ukrajnával.

Durva törvényt hoztak

Ennek máris megvan a hozadéka a moszkoviták számára: az orosz parlament pénteken, a Brexit napján elfogadott egy új, minden korábbinál keményebb terrorizmus-elleni törvényt, amely lényegében a tömeges megfigyelést teszi lehetővé az országban. Korábban ezért komoly kritikákat kapott volna, most azonban Európa mással foglalkozott – írja a Die Welt.

További hozadék Putyin számára, hogy a Brexittel lekerült a napirendről az EU további bővítése, például olyan területekkel, amelyeket ő természetes befolyási övezetének tekint, mint Ukrajna, Moldova vagy Grúzia.

Szemétben játszó szlovák gyerekek

Az EU nem csak a jólétről, hanem a demokráciáról és az emberi jogokról is szól, olyasmiről, ami Putyin Oroszországában nem igazán létezik – írják. Felsorolják azokat a rágalmakat is, amelyeket az állami orosz televízióban összehordtak. Cameron eszerint vért onttatott volna a Brexit elleni titkos kampányában (célzás arra, hogy Jo Cox képviselőt kevéssel a népszavazás előtt meggyilkolták), vagy a közvélemény-kutatások manipulásával vádolta meg a briteket.

A Nagy-Britanniáról szóló orosz riportfilmek szemétben játszó bevándorló-gyerekeket és a hazáját visszakövetelő brit halászt ábrázolnak, és hősként állítják be a brit kisembert, aki elutasította a migránsáradatot és a brüsszeli diktátumokat. Putyinnak persze sokkal inkább ínyére volna, ha a Marine Le Penhez hasonló nacionalista politikusok irányítanák a széttagolt nemzetállamokat, mint az egységes EU.

Kína a másik nyertes

Ki nyer a Brexiten? Kína – írta viszont a Bloomberg kommentátora. Bár Kína rövid távon sokat veszíthet gazdaságilag, ha második legfontosabb kereskedelmi partnerénél, az EU-nál gazdasági problémák, káosz, visszaesés történik, hosszú távon a Brexit megfelel a gazdasági és politikai érdekeinek.

Még egy teljesen egységes, de adósság-, bürokrácia- és versenyképességi problémákkal küzdő Európa is nehezen tudott versenyezni Kínával. Egy csonka Európának még kevésbé sikerülhet ellensúlyoznia Kína felemelkedését – írják. Az EU-ban egyesült országok annak idején megértették, hogy együtt sokkal erősebbek, mint széttagoltan. Közös piaccal, közös intézményekkel és közös devizával több az esélyük, mint ha külön-külön versenyeznének.

Egységben lenne az erő

Kínának már eddig is volt, hogy sikerült megosztania az európai államokat, mint tavaly, amikor David Cameron és Angela Merkel külön-külön kilincseltek ott gazdasági előnyökért. Ez a jövőben még gyakoribbá válhat – írja az amerikai híroldal. Pedig sokkal nagyobb lenne az esélye az EU-nak, hogy a belföldiekkel megegyező feltételekkel indulhassanak Kínában a cégei, ha együtt lépne fel.