Kibermegállapodás tervezete az asztalon
Alig egy fél éve volt, hogy Obama és Hszi megegyezett egy átfogó klímavédelmi megállapodásban. Washingtoni értesülések szerint ez alkalommal – a világon elsőként – megállapodnának abban, hogy békeidőben nem indítanak kibertámadást egymás létfontosságú infrastruktúrája ellen. Eszerint a közművek, áramhálózatok, erőművek, a bankrendszer, a mobiltelefonos hálózatok és az egészségügyi intézmények hálózatai védettséget kapnának.
A Fehér Házban a kibertámadások korlátozásának terveit már John F. Kennedy 1963-as nukleáris megállapodásához hasonlítják, amelynek keretében a Szovjetunióval megegyezés született a légköri nukleáris kísérletek betiltásáról.
Mindenesetre komoly diplomáciai visszafogottságra volt szükség, hogy az elmúlt hónapok incidensei után asztalra került egy ilyen magállapodás-tervezet. Az amerikai kormány július elején arról számolt be, hogy júniusban két internetes behatolás során jelenlegi és volt szövetségi alkalmazottak adatait törték fel. Mindkét adatlopás a Személyzeti Menedzsment Hivatalának számítógépes rendszerét érintette. Mivel a két támadás során ellopott adatok között voltak átfedések, összesen 22,1 millió embert, azaz az Egyesült Államok lakosságának közel 7 százalékát érintette az adatlopás. Amerikai szakérők Kínára vezetik vissza a támadást.
A Pentagon nem ennyire kompromisszumkész
A tervezett kétoldalú szerződés nem érintené a fegyveres erők által indított ipari kémkedéseket. Mindazonáltal ez lenne ez első eset az újkori történelemben, hogy a kibertámadást éppen olyan katonai képességnek ismernék el, mint a nukleáris, vegyi, vagy a biológiai fegyverek esetében.
A Pentagon áprilisi ’kiberstratégiája’ már kemény válaszcsapást helyez kilátásba támadás esetén. Eszerint az elrettentés során meg kell győzni a potenciális ellenfelet, hogy elfogadhatatlan költségekkel szembesül, ha támadást intéz az Egyesült Államok ellen.
Nincsen elmozdulás a vitatott szigetcsoportok ügyében, az agresszív lépések folytatódnak
Eközben Peking a Dél-kínai tenger forró geopolitikai témájában nem mutat kompromisszumkészséget. Vang Ji külügyminiszter egy nemrég tartott beszédében újonnan kiemelte, hogy a Dél-kínai tengeren fekvő, vitatott hova-tartozású Spratly-szigetek (a miniszter itt szándékosan a kínai nevét, a Nansa-szigeteket használta) történelmileg és jogszerűen Kínához tartoznak.
A kínai külügyminiszter mindenesetre hozzátette, hogy a nemzetközi kereskedelem számára fontos tengeri útvonalak minden ország számára nyitva állnak, ha betartják a törvényeket. Felettébb kétséges, hogy ezek a kijelentések megnyugtatják az Egyesült Államokat és térségbeli szövetségeseit. Washingtonban rendszeresen lábra kap az a szóbeszéd, hogy az USA hadihajókat fog küldeni a térségbe, hogy letesztelje Peking válaszát.
Ez már csak azért is valószínű, mert bár a külügyminiszter augusztus 5-én a Dél-kínai-tengeren folytatott mesterséges sziget-építések felfüggesztését jelentette be, ez porhintésnek bizonyult. Szeptemberi műholdfelvételek bizonyítják, hogy Kína tovább folytatja a Spratly-szigetek két korallzátonyának (Subi Reef és Mischief Reef) a feltöltését, hogy ott katonai bázisokat alakítson ki.
A szintén vitatott hovatartozású Fiery Cross Reef-en már 3000 méter hosszú kifutópályát, helikopter-leszállót, radar-állomást és műholdas-kommunikációs állomást épített ki Peking az utóbbi hónapokban.
Káncz Csaba jegyzete
Irán lezárta a kulcsfontosságú útvonalat.
