Jól sikerült a kínai és az indiai külügyminiszterek közötti találkozó Moszkvában. De a szavak már csak szavak maradnak, miközben indiai kormányforrások szerint csupán az elmúlt egy hétben 10 ezer katonát vezényelt át Peking a himalájai vitatott határszakaszra. Így becslések szerint Kína 52 ezer katonát és 150 vadászgépet állomásoztat a a 4057 kilométeres himalájai (Ladakh) határszakaszon.
Elterelő hadművelet
A kínai pártsajtó szerint Peking túlságosan el volt foglalva India méltóságával, és ezzel az indiai nacionalisták visszaéltek. „Elfelejtették, hogy ők kicsodák valójában… és abnormális magabiztossággal konfrontálódnak Kínával. Ha Indiát túszul ejtik a szélsőjobboldali erők, akkor azért nagy árat fog fizetni az ország”.
Ebben bizony van igazság. A hindu szupremáciát hirdető Modi kormánya most otthon gazdasági depresszióval (a második negyedéves GDP -23,9 százalék lett) és már ellenőrizhetetlen COVID-járvánnyal (tegnap 61 899 új fertőzöttet diagnosztizáltak) küszködik, így a beszorult rezsim folyamatosan tüzeli Kína ellen a lakosságot. A hisztéria már olyan szintet ért el, hogy a vezető Times of India napilap szerkesztőségi cikkében figyelmezteti a kormányt: „A határán vagyunk egy veszélyes eszkalációs mátrixnak, amely teljes körű háborúhoz vezethet. Ha ez bekövetkezik, az katasztrófa lenne”.
Valószínűleg Új-Delhi is érzi, hogy a katonai erőviszonyok tekintetében komoly hátrányban van, mert az utóbbi napokban kiszivárogtatta egy különleges egység csodálatos képességeit. A forrófejűek szerint bizonyára ez lesz az a csodafegyver, amely komoly csapást vihet be a kínai erők ellen a Himalájában.
A csodafegyver igézetében
Itt azokról az eredetileg tibeti menekültekből, 1962-ben felállított különleges erőkről (SFF) van szó, amelyet a kínai vonalak mögötti szabotázsakciókra képeznek ki. Az SFF nem is a védelmi minisztérium, hanem a külső hírszerzés felügyelete alatt működik, saját tréning infrastruktúrával. Etnikailag tibetiek és nepáli gurkák szolgálnak a soraikban.
Az indiai kormány olyan komolyan veszi az SFF ütőképességét, hogy amikor a múlt héten az egyik katonájuk temetése volt (aki a vitatott határon egy felrobbant akna miatt vesztette életét), akkor a ceremónián megjelent Modi elnök egy befolyásos tanácsadója is. A temetési ceremónia során a független Tibet zászlaja lengedezett a helyszínen.
Shyam Saran volt indiai külügyminiszter szerint Új-Delhi csak önmagát csapja be az SFF és a Tibet kártya lobogtatásával, attól Peking a legkevésbé sem fog megijedni. Szerinte ez csak egy bizarr fantáziálás, amely egyébként is hatalmába kerítette Indiát mostanában, és amely csak növeli a bizalmatlanságot és az ellenséges érzelmeket Pekingben.
Saran szerint az indiai kormány most úgy manipulálja a külpolitikáját, hogy az megfeleljen belpolitikai céljainak, márpedig az drága mulatság lesz. India egy súlyos hitelességi válság felé sodródik, zárja sorait a volt külügyminiszter.
Az anyavállalatnak nem fizetnek osztalékot. 
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
