Másfél hónapja ezeken a hasábokon számoltunk be az Irán és Izrael között kirobbant kiber-csatározásról. Nos, az elmúlt két hétben ez az ütközet új szintre eszkalálódott és ebben a fejezetben kizárólag Irán kapja az ütéseket. Az izraeli külügyminiszter nem is tagadta, hogy országa állna a támadások mögött, csupán annyit jegyzett meg: „Hosszú távú politikánk…hogy nem engedjük Iránt nukleáris képességeket fejleszteni”.
De nézzük az incidenseket időrendi sorrendben:
Június 26: Robbanás a Teherántól 30 kilométerre fekvő parcsini katonai bázison, ahol szilárd hajtóanyagot gyártanak a Fadzs-rakéták, a cirkálórakéták és a 2000-4500 kilométeres hatótávolságú Szeddzsil közép hatótávolságú ballisztikus rakéta-család számára. A kuvaiti al-Dzsarida napilap értesülése szerint a robbanást egy izraeli 5. generációs lopakodó F-35-ös vadászgép légicsapása okozta.
Pár órával később, ezer kilométerre délre, Siráz városában elment az áram. Sirázban egy fontos légikikötő található, valamint itt van a központja az 55. Ejtőernyős Dandárnak.
Június 30: Teherán központjában egy orvosi klinikán történt robbanásnak 19 halálos áldozata lett. Egyes értesülések szerint a klinika valójában csak fedést biztosított egy parancsnoki központ számára.
Július 2: Robbanás a Natanz nukleáris létesítményben. Közel-keleti hírszerzői források szerint kétségtelen, hogy Izrael áll a robbanás mögött. A fent említett kuvaiti lap szerint ebben az esetben kibertámadás okozta a robbanást. A létesítményt 10 éve már érte kibertámadás: mégpedig a valószínűleg amerikai-izraeli-holland közös fejlesztésű “Stuxnet” nevű számítógépes vírus. A kártevő megfertőzte a telep gépeit és mintegy 1000 urándúsító centrifugát tett tönkre azzal, hogy észrevétlenül túlpörgette azokat.
Július 3: Újra Siráz városa, ezúttal egy óriási tűz üt ki.
Július 4: A dél-iráni Ahwaz város erőművében tűz üt ki.
Politikai, katonai és pénzügyi örvényben
Irán számára ezek a csapások politikailag egyre kezelhetetlenebbek. Az állami médiák (ISNA, Fars News, Tasnim) nem tárgyalják ki ezeket az incidenseket és nem vádolnak senkit. Az Arab-öböl országai visszafojtott lélegzettel figyelik a fejleményeket, a kuvaiti média a kezdeti beszámolók után befejezte a híradást. De az iráni törvényhozók már felelősöket követelnek, és a hétvégén sértegették és kifütyülték a külügyminisztert a parlamentben.
Mint arról már két hete ezeken a hasábokon beszámoltunk, az iráni riál szabadesésben van – ahogyan a két szoros szövetséges, Szíria és Libanon devizája is. A Forradalmi Gárdánál is fejetlenség uralkodik Szulejmáni tábornok januári kilövése óta. Az új vezető, Iszmáil Gáni korábban Afganisztánnal és Pakisztánnal foglalkozott, Izraelhez és az arab világhoz viszont egyáltalán nem ért.
Szerzői oldal: https://www.facebook.com/kancz.geopolitika/
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
