A világ vezető katonaságainál az utóbbi időszakban sorra értékelik fel és erősítik meg a kiberegységeket. Valóban, az információs háború korában élünk, amelyben a geopolitikai csatározások központi elemei a kritikus infrastruktúrák megbénítása, a dezinformáció terjesztése, az ellenfelek lejáratása, a közvélemény megnyerése, avagy éppen elbizonytalanítása.
Bár az USA Kiber Parancsnokságát már több mint egy évtizede létrehozták, az országot ért sorozatos támadások miatt 2018 tavaszán a parancsnokságot felhatalmazták az eddiginél jóval agresszívabb, megelőző csapásokat is magában foglaló lépésekre.
Az Egyesült Királyság 2015-ben alkotta meg a ’77-es Dandár’-t az új típusú hadviselésre.
Fizikai választ adtak
Izraelben a hadsereg ’8200-as Egysége’ főként terrorista támadások elhárításával foglalkozik a kibertérben, Kínában pedig – jellemző módon – a néphadsereg egy sanghaji irodaházban működtetett, úgynevezett 61398-as Egysége főként amerikai kereskedelmi- és technológiai titkok begyűjtését végzi.
Tavaly májusban – a világon elsőként fizikai választ adva – az izraeli légierő lebombázta Gázában a Hamasz kiberközpontját, miután a palesztin fél kibertámadást indított Izrael ellen.
Szakértők között ezek után vita kezdődött a bombázás jogszerűségéről, de mivel bizonyítottnak tekinthető, hogy a palesztin kiberszakértők is részt vettek egy rakétatámadás koordinálásában pár órával korábban, így a nemzetközi jog szerint legitim katonai célponttá váltak.
Az amerikai kiberparancsnokság – kihasználva új mandátumát – szintén jóval agresszívabb lett az elmúlt időszakban, és tavaly tavasszal csapást mért az Iráni Forradalmi Gárdához köthető kiber hírszerző csoportokra, amelyek a Hormuzi-szorosban érdeklődtek túlságosan az amerikai hadihajók iránt.
Káosz a kikötőben
Irán azonban nyughatatlan, és április 24-én éjjel kibertámadást intézett izraeli ivó- és szennyvíz létesítmények ellen, behatolva több regionális vízmű hálózatába, rövid ideig lebénítva működésüket.
Két hét múlva aztán jött a válaszcsapás, mégpedig Irán legnagyobb kikötőjére, a Bandar Abbaszi terminálra. A perzsa állam kereskedelmének 60 százaléka itt halad át, ráadásul itt található az ország legfontosabb hadikikötője is.
Nos, a kiszivárgott információk szerint a kikötő legalább három napra teljesen lebénult a támadás következtében, számítógépei elsötétültek, a kapuk előtt feltorlódtak a teherautók, ahogyan a kikötőben veszteglő hajók is elzárták az utat a tenger felé.
Izrael hivatalosan nem vállalt felelősséget a támadásért, de május 19-én Aviv Kochavi vezérkari főnök leszögezte, hogy hazája a legkülönbözőbb katonai eszközökkel és módszerekkel fog küzdeni az ellenséggel szemben.
Szakértők szerint Tel-Aviv világosan értésére akarta adni Teheránnak jelenlegi kiber-képességeit és a jelek szerint sikerrel járt.
Újabb incidens
Ezek az események egyedi betekintést engednek az Irán és Izrael között folyó kiber háborúba.
A kikötő lebénításához képest már szinte bulvárszámba ment aztán a múlt csütörtöki incidens, amikor több száz izraeli weboldal tartalma módosult, miután az ’uPress’ webhelyszolgáltató szervereit feltörték.
A szokásos tartalom helyett a webhelyeken videók jelentek meg „Izrael elpusztítását” bemutatva. A közösségi médiában megosztott videókon és képernyőfotókon héber és angol nyelven a „Készüljetek egy nagy meglepetésre” és „Izrael elpusztításának visszaszámlálása már régen elkezdődött” szövegek szerepeltek. A videón robbanások voltak láthatók Tel-Avivban, Netanjahu miniszterelnök pedig véres sebekkel borítva úszott ki egy égő városból.
A Nemzeti Kiberbiztonsági Igazgatóság szerint az izraeli webhelyek elleni támadás „felületes” volt, állami infrastruktúrát nem érintett, és egyetlen szervercégre korlátozódott, amelyet számos magánszervezet használ.
Alig változott a főbb devizákkal szemben a forint árfolyama kedden a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon. 
