A világ vezető katonaságainál az utóbbi időszakban sorra értékelik fel és erősítik meg a kiberegységeket. Valóban, az információs háború korában élünk, amelyben a geopolitikai csatározások központi elemei a kritikus infrastruktúrák megbénítása, a dezinformáció terjesztése, az ellenfelek lejáratása, a közvélemény megnyerése, avagy éppen elbizonytalanítása.
Bár az USA Kiber Parancsnokságát már több mint egy évtizede létrehozták, az országot ért sorozatos támadások miatt 2018 tavaszán a parancsnokságot felhatalmazták az eddiginél jóval agresszívabb, megelőző csapásokat is magában foglaló lépésekre.
Az Egyesült Királyság 2015-ben alkotta meg a ’77-es Dandár’-t az új típusú hadviselésre.
Fizikai választ adtak
Izraelben a hadsereg ’8200-as Egysége’ főként terrorista támadások elhárításával foglalkozik a kibertérben, Kínában pedig – jellemző módon – a néphadsereg egy sanghaji irodaházban működtetett, úgynevezett 61398-as Egysége főként amerikai kereskedelmi- és technológiai titkok begyűjtését végzi.
Tavaly májusban – a világon elsőként fizikai választ adva – az izraeli légierő lebombázta Gázában a Hamasz kiberközpontját, miután a palesztin fél kibertámadást indított Izrael ellen.
Szakértők között ezek után vita kezdődött a bombázás jogszerűségéről, de mivel bizonyítottnak tekinthető, hogy a palesztin kiberszakértők is részt vettek egy rakétatámadás koordinálásában pár órával korábban, így a nemzetközi jog szerint legitim katonai célponttá váltak.
Az amerikai kiberparancsnokság – kihasználva új mandátumát – szintén jóval agresszívabb lett az elmúlt időszakban, és tavaly tavasszal csapást mért az Iráni Forradalmi Gárdához köthető kiber hírszerző csoportokra, amelyek a Hormuzi-szorosban érdeklődtek túlságosan az amerikai hadihajók iránt.
Káosz a kikötőben
Irán azonban nyughatatlan, és április 24-én éjjel kibertámadást intézett izraeli ivó- és szennyvíz létesítmények ellen, behatolva több regionális vízmű hálózatába, rövid ideig lebénítva működésüket.
Két hét múlva aztán jött a válaszcsapás, mégpedig Irán legnagyobb kikötőjére, a Bandar Abbaszi terminálra. A perzsa állam kereskedelmének 60 százaléka itt halad át, ráadásul itt található az ország legfontosabb hadikikötője is.
Nos, a kiszivárgott információk szerint a kikötő legalább három napra teljesen lebénult a támadás következtében, számítógépei elsötétültek, a kapuk előtt feltorlódtak a teherautók, ahogyan a kikötőben veszteglő hajók is elzárták az utat a tenger felé.
Izrael hivatalosan nem vállalt felelősséget a támadásért, de május 19-én Aviv Kochavi vezérkari főnök leszögezte, hogy hazája a legkülönbözőbb katonai eszközökkel és módszerekkel fog küzdeni az ellenséggel szemben.
Szakértők szerint Tel-Aviv világosan értésére akarta adni Teheránnak jelenlegi kiber-képességeit és a jelek szerint sikerrel járt.
Újabb incidens
Ezek az események egyedi betekintést engednek az Irán és Izrael között folyó kiber háborúba.
A kikötő lebénításához képest már szinte bulvárszámba ment aztán a múlt csütörtöki incidens, amikor több száz izraeli weboldal tartalma módosult, miután az ’uPress’ webhelyszolgáltató szervereit feltörték.
A szokásos tartalom helyett a webhelyeken videók jelentek meg „Izrael elpusztítását” bemutatva. A közösségi médiában megosztott videókon és képernyőfotókon héber és angol nyelven a „Készüljetek egy nagy meglepetésre” és „Izrael elpusztításának visszaszámlálása már régen elkezdődött” szövegek szerepeltek. A videón robbanások voltak láthatók Tel-Avivban, Netanjahu miniszterelnök pedig véres sebekkel borítva úszott ki egy égő városból.
A Nemzeti Kiberbiztonsági Igazgatóság szerint az izraeli webhelyek elleni támadás „felületes” volt, állami infrastruktúrát nem érintett, és egyetlen szervercégre korlátozódott, amelyet számos magánszervezet használ.
Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.
Terrortámadást terveznek Daniel Noboa ellen – vagy ezzel akarja megúszni, hogy elcsalta a választást? 
