6p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A Fehér Ház bejelentette: a NATO döntése lesz, hogy életbe lépteti-e az 5. cikkelyt az Albánia elleni iráni kibertámadásokra válaszul. Az amerikai neokonzervatívok számára a MEK fegyveres- és kiberharcosai kitűnő bázist szolgáltatnak az iráni rezsim destabilizációjához. Káncz Csaba jegyzete.

Albánia szerdán megszakította diplomáciai kapcsolatait Iránnal, miután Teherán július 15-n kibertámadásokat indított a NATO-szövetséges ország ellen.  A nagykövetség diplomatáinak 24 órán belül el kellett hagyniuk az országot.

Az USA azonnal nyilatkozott

Edi Rama albán miniszterelnök azt állította, hogy Irán négy hackercsoportot bérelt fel az ország közszolgálati rendszereinek megtámadására és kormányzati adatok ellopására.

Az Egyesült Államok elítélte a támadásokat, és azt állította, hogy lépéseket tesz Irán felelősségre vonása érdekében. Fehér Ház pedig bejelentette: a NATO döntése lesz, hogy életbe lépteti-e az 5. cikkelyt az Albánia elleni iráni kibertámadásokra válaszul.

Adrienne Watson, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője leszögezte: „Irán magatartása figyelmen kívül hagyja az állam felelős békeidőbeli viselkedésének normáit a kibertérben, amely magában foglalja a lakosságnak szolgáltatásokat nyújtó kritikus infrastruktúra károsításától való tartózkodás normáját”.

Egyre komolyabban veszi az USA a kibertámadásokat. Fotó: Depositphotos
Egyre komolyabban veszi az USA a kibertámadásokat. Fotó: Depositphotos

Teherán idegesen hárít

Az iráni külügyi szóvivő „alaptalannak” minősítette a vádakat, mondván, Teheránnak „elvi pozíciói” vannak a kibertér területén, és maga az ország is kibertámadások „célpontja”. Az albán hatóságok által Irán ellen felhozott vádakat „harmadik feleknek” tulajdonította, közvetve az Egyesült Államokra és Izraelre hivatkozva. A szóvivő szerint az Egyesült Államok azonnali nyilatkozata és annak az izraeli médiában való tudósítása azt mutatja, hogy „egy előre kidolgozott terv létezik az Irán elleni politikai légkör megteremtésére”.

Régen parázsló feszültség

A július 15-i kibertámadások a július 23-24-n megtartott „Szabad Irán Világcsúcs” előtt történtek Albániában, amely kapcsolatban állt egy iráni ellenzéki csoporttal. A támadások egybeesnek azzal, hogy Irán és Izrael továbbra is támadó kibertámadásokkal veszi célba egymást.

A Washington és Irán között eszkalálódó geopolitikai feszültség közepette a NATO-tag és EU-tagjelölt Albánia már 2020 januárjában az iszlám köztársaság célkeresztjébe került. Történt ugyanis, hogy Tirana akkor hivatalosan is üdvözölte a Szulejmáni tábornok elleni merényletet és egyben ugyanazzal a lendülettel ki is utasított két iráni diplomatát – miután finom nyelvezettel kémkedéssel vádolta őket.

Az iráni diplomaták egyébként is gyorsan cserélődtek az utóbbi években albán fővárosban, legutóbb 2018 decemberében utasították ki a nagykövetet és egy másik diplomatát – amely lépést Washington nyíltan dicsérettel illette.

De miért pont Albánia?

De Európában miért pont Albánia kerül folyamatosan az iráni-amerikai kereszttűzbe? Nos, 2013 és 2016 között Washington 2900 iráni mudzsahedin (Mojehedin-e Khalq / MEK) szélsőségest küldött az országba Irakból, akiket Bagdad már 2003 óta ki akart utasítani. A MEK a legnagyobb és legmilitánsabb emigráns baloldali csoport, amely küzd a jelenlegi iszlamista iráni rezsim ellen. A Mudzsahedineket az amerikai külügyminisztérium korábban terrorcsoportként tartotta nyilván, de 2012-ben törölték őket a feketelistáról. 

Pár szó a MEK-ről

A MEK bázisa Durres városa mellett található, 30 kilométerre Tiranától.  Az „Asraf 3” kiképzőtábor öt méter magas, perzsa oroszlános, zászlókkal díszített főkapujánál szigorú az ellenőrzés: ez a tábor a MEK főhadiszállása. Egy olyan politikai-katonai formációé, amelyet egészen a közelmúltig a legtöbb nyugati ország a terrorszervezetek listáján szerepeltetett. Most pedig egy NATO-tagállamban van a központjuk.

A MEK nemcsak Albániában van jelen, szimpatizánsai megtalálhatóak Franciaországban és az Egyesült Államokban is, ahol előszeretettel kampányoltak az utóbbi években Irán ellen.

A MEK szervezet kezdetei 1965-re datálódnak, amikor baloldali (egyúttal Amerika-ellenes) fiatalok létrehozták Reza Pahlavi iráni sah rendszere ellen.

A MEK fegyveres harcot indított, s részt vett az 1979-es iráni forradalomban is. A forradalom azonban Iránban is felfalta a saját gyermekeit: a hatalomra jutó Khomeini ajatollah először a politikából szorította ki a középosztályban amúgy nagy népszerűségnek örvendő szervezetet, majd több véres merénylet után pedig az országból is.

A MEK így külföldre tette át székhelyét, s némi franciaországi kitérő után végül Irakban, az asrafi táborban talált menedéket, ahol megszervezték magukat Maszud Radzsavi irányítása alatt.

A MEK és a neokonok

Az albán kormány eredetileg csak azzal az amerikai ígérettel fogadta be a MEK szélsőségeseit, hogy Washington létrehoz egy deradikalizációs központot az országban, amely segíteni fogja a radikálisok reintegrációját a társadalomba. Ez az intézet nem jött létre, sőt az iráni rezsim megdöntésére törekvő Trump-kormányzat tanácsadóinak (John Bolton, Rudy Giuliani) 2017-es bejövetelével a MEK megerősítette kiképzőbázisát Albániában. Teherán sem tétlenkedett, és 2019 októberében az albán rendőrség letartóztatott egy iráni sejtet, amely a feltételezések szerint Szulejmáni al-Kudsz különleges egységéhez tartozott.

A MEK úgynevezett „troll-farmot” is üzemeltet Albániában, amelynek tagjai több ezer hamis identitást hoznak létre a közösségi médiában és keményen támadják azokat, akik diplomáciai megoldásra törekednek Iránnal. A nagy politikai nyomás miatt a Facebook végül tavaly 300 ilyen hamis identitást törölt.

Trump ügyvédje a rezsimváltó lobbista

 

 

Az amerikai neokonzervatívok számára a MEK fegyveres- és kiberharcosai kitűnő bázist szolgáltatnak az iráni rezsim destabilizációjához. Ne felejtsük, John Bolton volt nemzetbiztonsági főtanácsadó 2018 végére már rezsimváltást ígért Iránban.

Trump személyes ügyvédje, Rudy Giuliani pedig 2017 nyarán felszólalt a MEK rendezvényén Párizsban, ahol Trump támogatásával az „iráni elnyomó rezsim” megdöntésére szólított fel. 2019 nyarán Albániában is felszólalt egy iráni rezsimváltást szorgalmazó konferencián. Mivel Giuliani nem volt bejelentve Washingtonban, mint a MEK lobbistája, ez ügyben kongresszusi vizsgálat is indult.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Nagy lépésre szánta el magát Kína
Privátbankár.hu | 2025. június 12. 17:14
Kína készen áll az Európai Központi Bankkal (EKB) való együttműködés megerősítésére, többek között a nemzetközi monetáris rendszer reformja terén – jelentette ki Li Csiang miniszterelnök a Christine Lagarde EKB-elnökkel csütörtökön Pekingben tartott találkozón.
Makro / Külgazdaság Most már biztos: árkorlátozás jön a gyógyszerekre
Privátbankár.hu | 2025. június 12. 16:26
Tavaly év végi árszinten rögzítik az érintett termékeket. 
Makro / Külgazdaság Ütésálló Kína külkereskedelme
Privátbankár.hu | 2025. június 12. 16:12
Az év eleje óta minőségben javult, mennyiségben nőtt Kína külkereskedelmi forgalma.
Makro / Külgazdaság Szijjártó Péter nagy csatára készül
Privátbankár.hu | 2025. június 12. 14:48
Nagy csata várható az európai uniós energiaügyi tanács jövő heti ülésén, a kormány azonban nem fogja engedni, hogy Brüsszel a magyar családoktól szedje be az ukrajnai háború meghosszabbításának pénzügyi fedezetét – írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Makro / Külgazdaság Szintet lépett a drágulás a szomszédban
Privátbankár.hu | 2025. június 12. 14:02
Bőven 5 százalék felett a romániai drágulás üteme.
Makro / Külgazdaság Miért emelkednek megint az árak?
Privátbankár.hu | 2025. június 12. 13:31
Májusban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 4,4 százalékos fogyasztói árindex emelkedésről számolt be, ami azt jelenti, hogy a kormányzati beavatkozás ellenére újra növekvő pályára álltak az árak. Igaz, ez még „belefér” a korábbi elemzői (és GKI) várakozásokba, amelyek idénre 4,5 százalék körüli árindexet vártak. Ugyanakkor a korábbi kormányzati várakozást (3,2 százalék) jelentősen meghaladja – írta elemzésében a GKI. 
Makro / Külgazdaság Magyarország is örülhet az új német előrejelzésnek
Privátbankár.hu | 2025. június 12. 12:56
A korábbinál többet várnak a gazdaságkutatók. 
Makro / Külgazdaság Bajban a magyar autógyárak, erre senki sem számított
Privátbankár.hu | 2025. június 12. 10:42
Itt a bizonyítvány.
Makro / Külgazdaság Nagy fogadalmat tett a BYD és a többi kínai autómárka
Privátbankár.hu | 2025. június 12. 10:28
A kínai autómárkák hajlamosak voltak árengedményeiket ráterhelni beszállítóikra, ami elérkezett arra a pontra, ahol a fojtogatás elviselhetetlenné vált. Így meg kellett ígérniük, hogy felhagynak vele.
Makro / Külgazdaság Tíz százalék alá süllyedt az orosz infláció
Privátbankár.hu | 2025. június 12. 09:59
Lassul az ütem az oroszoknál. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG