Albánia szerdán megszakította diplomáciai kapcsolatait Iránnal, miután Teherán július 15-n kibertámadásokat indított a NATO-szövetséges ország ellen. A nagykövetség diplomatáinak 24 órán belül el kellett hagyniuk az országot.
Az USA azonnal nyilatkozott
Edi Rama albán miniszterelnök azt állította, hogy Irán négy hackercsoportot bérelt fel az ország közszolgálati rendszereinek megtámadására és kormányzati adatok ellopására.
Az Egyesült Államok elítélte a támadásokat, és azt állította, hogy lépéseket tesz Irán felelősségre vonása érdekében. Fehér Ház pedig bejelentette: a NATO döntése lesz, hogy életbe lépteti-e az 5. cikkelyt az Albánia elleni iráni kibertámadásokra válaszul.
Adrienne Watson, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője leszögezte: „Irán magatartása figyelmen kívül hagyja az állam felelős békeidőbeli viselkedésének normáit a kibertérben, amely magában foglalja a lakosságnak szolgáltatásokat nyújtó kritikus infrastruktúra károsításától való tartózkodás normáját”.
Teherán idegesen hárít
Az iráni külügyi szóvivő „alaptalannak” minősítette a vádakat, mondván, Teheránnak „elvi pozíciói” vannak a kibertér területén, és maga az ország is kibertámadások „célpontja”. Az albán hatóságok által Irán ellen felhozott vádakat „harmadik feleknek” tulajdonította, közvetve az Egyesült Államokra és Izraelre hivatkozva. A szóvivő szerint az Egyesült Államok azonnali nyilatkozata és annak az izraeli médiában való tudósítása azt mutatja, hogy „egy előre kidolgozott terv létezik az Irán elleni politikai légkör megteremtésére”.
Régen parázsló feszültség
A július 15-i kibertámadások a július 23-24-n megtartott „Szabad Irán Világcsúcs” előtt történtek Albániában, amely kapcsolatban állt egy iráni ellenzéki csoporttal. A támadások egybeesnek azzal, hogy Irán és Izrael továbbra is támadó kibertámadásokkal veszi célba egymást.
A Washington és Irán között eszkalálódó geopolitikai feszültség közepette a NATO-tag és EU-tagjelölt Albánia már 2020 januárjában az iszlám köztársaság célkeresztjébe került. Történt ugyanis, hogy Tirana akkor hivatalosan is üdvözölte a Szulejmáni tábornok elleni merényletet és egyben ugyanazzal a lendülettel ki is utasított két iráni diplomatát – miután finom nyelvezettel kémkedéssel vádolta őket.
Az iráni diplomaták egyébként is gyorsan cserélődtek az utóbbi években albán fővárosban, legutóbb 2018 decemberében utasították ki a nagykövetet és egy másik diplomatát – amely lépést Washington nyíltan dicsérettel illette.
De miért pont Albánia?
De Európában miért pont Albánia kerül folyamatosan az iráni-amerikai kereszttűzbe? Nos, 2013 és 2016 között Washington 2900 iráni mudzsahedin (Mojehedin-e Khalq / MEK) szélsőségest küldött az országba Irakból, akiket Bagdad már 2003 óta ki akart utasítani. A MEK a legnagyobb és legmilitánsabb emigráns baloldali csoport, amely küzd a jelenlegi iszlamista iráni rezsim ellen. A Mudzsahedineket az amerikai külügyminisztérium korábban terrorcsoportként tartotta nyilván, de 2012-ben törölték őket a feketelistáról.
Pár szó a MEK-ről
A MEK bázisa Durres városa mellett található, 30 kilométerre Tiranától. Az „Asraf 3” kiképzőtábor öt méter magas, perzsa oroszlános, zászlókkal díszített főkapujánál szigorú az ellenőrzés: ez a tábor a MEK főhadiszállása. Egy olyan politikai-katonai formációé, amelyet egészen a közelmúltig a legtöbb nyugati ország a terrorszervezetek listáján szerepeltetett. Most pedig egy NATO-tagállamban van a központjuk.
A MEK nemcsak Albániában van jelen, szimpatizánsai megtalálhatóak Franciaországban és az Egyesült Államokban is, ahol előszeretettel kampányoltak az utóbbi években Irán ellen.
A MEK szervezet kezdetei 1965-re datálódnak, amikor baloldali (egyúttal Amerika-ellenes) fiatalok létrehozták Reza Pahlavi iráni sah rendszere ellen.
A MEK fegyveres harcot indított, s részt vett az 1979-es iráni forradalomban is. A forradalom azonban Iránban is felfalta a saját gyermekeit: a hatalomra jutó Khomeini ajatollah először a politikából szorította ki a középosztályban amúgy nagy népszerűségnek örvendő szervezetet, majd több véres merénylet után pedig az országból is.
A MEK így külföldre tette át székhelyét, s némi franciaországi kitérő után végül Irakban, az asrafi táborban talált menedéket, ahol megszervezték magukat Maszud Radzsavi irányítása alatt.
A MEK és a neokonok
Az albán kormány eredetileg csak azzal az amerikai ígérettel fogadta be a MEK szélsőségeseit, hogy Washington létrehoz egy deradikalizációs központot az országban, amely segíteni fogja a radikálisok reintegrációját a társadalomba. Ez az intézet nem jött létre, sőt az iráni rezsim megdöntésére törekvő Trump-kormányzat tanácsadóinak (John Bolton, Rudy Giuliani) 2017-es bejövetelével a MEK megerősítette kiképzőbázisát Albániában. Teherán sem tétlenkedett, és 2019 októberében az albán rendőrség letartóztatott egy iráni sejtet, amely a feltételezések szerint Szulejmáni al-Kudsz különleges egységéhez tartozott.
A MEK úgynevezett „troll-farmot” is üzemeltet Albániában, amelynek tagjai több ezer hamis identitást hoznak létre a közösségi médiában és keményen támadják azokat, akik diplomáciai megoldásra törekednek Iránnal. A nagy politikai nyomás miatt a Facebook végül tavaly 300 ilyen hamis identitást törölt.
Trump ügyvédje a rezsimváltó lobbista
|
|
|
|
Az amerikai neokonzervatívok számára a MEK fegyveres- és kiberharcosai kitűnő bázist szolgáltatnak az iráni rezsim destabilizációjához. Ne felejtsük, John Bolton volt nemzetbiztonsági főtanácsadó 2018 végére már rezsimváltást ígért Iránban.
Trump személyes ügyvédje, Rudy Giuliani pedig 2017 nyarán felszólalt a MEK rendezvényén Párizsban, ahol Trump támogatásával az „iráni elnyomó rezsim” megdöntésére szólított fel. 2019 nyarán Albániában is felszólalt egy iráni rezsimváltást szorgalmazó konferencián. Mivel Giuliani nem volt bejelentve Washingtonban, mint a MEK lobbistája, ez ügyben kongresszusi vizsgálat is indult.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Az EP-képviselők jóváhagyták az Ukrajnának nyújtandó legfeljebb 35 milliárd euró hitelt, amelyet a befagyasztott orosz vagyon bevételeiből fizetnek vissza. 
