Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
Korábban is sok kritika érte a stabilitási törvénybe írt adósságcsökkentő képletet, amely eddig sem erősítette a kormány adósságleépítési törekvéseit. Bevezetése után eleve elcsúsztatták az életbe lépését, most pedig végleg elköszönhetnek tőle. Az EU is örülhet.
Varga Mihály és Orbán Viktor.



Alkotmányt sérthetnek - elemzés

A csökkenő infláció miatt (is) „centiken” múlhat, hogy sikerül-e csökkenteni az államadósságot. Ha biztosan el akarja kerülni a kormány az alkotmánysértést és az ezzel járó bizonytalanságot, akkor vagy újabb megszorításra lesz szükség, vagy a meglévő vagyonból kell adósságot törleszteni.
Tovább a Privátbankár korábbi elemzésére >>>

Információnk szerint a kormány eltörli a stabilitási törvénybe lefektetett adósságszabályt. Ezt szakértők már több fórumon kritizálták eddig is, a kabinet végül az uniós kritikáknak engedve írhatja át a szabályt. Bár konkrét információnk nincs az új szabályozásról, az biztos, hogy az EU által is támogatott, a prociklikusságot minél inkább kizáró szabályozás irányába léphet egy nagyot Budapest. A Privátbankár úgy értesült, az új szabályon már dolgoznak, a Parlament őszi ülésszakában pedig búcsút is mondhatnak a régi szabályozásnak.

Képletes problémák

A kormány az adósság elleni harcot az Alkotmányba és egy sarkalatos törvénybe is beleírta. „Amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely az államadósság teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza" - fogalmaz az Alaptörvény. A stabilitás törvény pedig rögzíti azt a képletet, mely alapján az adósságrátának csökkenni kellene. Ezek szerint a forintban mért államadósság az infláció és a gazdasági növekedés felének különbségével nőhetne. Ez az, aminek most búcsút int a kormány.

Prociklikusság
Oblath Gábor
A prociklikusságból a legtöbb magyar kormány nem tudott kitörni eddig, ez azt jelenti, hogy mindig akkor adósodtunk el, amikor éppen "jól ment" az országnak, amikor inkább "spórolni kellett volna a nehéz időkre". A Növekedés 2013 konferencián előadó Oblath Gábor közgazdász, az MTA főmunkatársa a Privátbankárnak adott interjújában elmondta: ez a jelenség a régiós országok közül egyedül Magyarországra jellemző.
Tovább a teljes interjúra >>>

Az idei évre például 0,7 százalékos GDP-növekedést vár a konvergencia-program, míg 3,1 százalékos inflációt. Ez azt jelenti, hogy idén az államadósság 2,75 százalékkal nőhetne, de ez a nominális államadósságra vonatkozik, nem annak a GDP-hez mért arányára (így az is előfordulhat, hogy miközben az adósság nominálisan ugyan nő, az adósságrátának  mégis csökkennie kell). És ezt már tavaly, a költségvetés megalkotásakor előre kellett volna látnia a gazdasági tárcának (a 2013-as adósságra vonatkozó maximum megállapításához ugyanis a 2013-as inflációt és GDP-t kell alapul venni a törvény szerint).

Az Alkotmányban marad az alapszabály, de a képlet, hogy miként is kell majd a jövőben csökkenteni az adósságrátát, változhat. A kormány már eddig is többször puhította a szabályt és annak életbe lépését szinte születése pillanatában 2011-ről kitolta, egészen 2015-ig, vagyis először a 2016-os költségvetés megalkotásakor kellett volna figyelembe venni. A szabály amúgy meglehetősen szigorúra sikeredett, nem csoda, hogy annak alkalmazását el is halasztották egy időre.

Több gond is akadt a szabállyal

A stabilitási törvényben szereplő adósságszabállyal kapcsolatos egyik legfőbb kritika, hogy egyes esetekben prociklikus gazdaságpolitikára kényszeríti a kormányt. Ez azt jelenti, hogy bizonyos körülmények akkor is költekezhet, ha szárnyal a gazdaság, és éppen akkor kell szigorú költségvetési politikát folytatnia, ha elmarad az ország gazdasági teljesítménye a potenciális szinttől. Közgazdászok emellett arra is felhívták a figyelmet, hogy a szabályozás több része meglehetősen ködös, egyes területekről pedig szó sem esik. Például nem egyértelmű, hogy a képlet érvényben marad-e akkor is, ha GDP-arányosan 50 alá csökken az államadósság, illetve mi a teendő, ha utólag nem sikerül megfelelni a törvényi előírásnak.

A kormány komolyan veszi az adósság leépítését

Új szabályozásról egyelőre nem sokat tudni, ám az vélhetően közelebb áll majd az uniós elvárásokhoz, illetve az uniós gyakorlathoz. Míg ugyanis a jelenlegi adósságképlet úgy igyekszik biztosítani (nem teljes sikerrel) a szabály anti-ciklikus jellegét, hogy külön szerepel benne a növekedés, az infláció és a költségvetési egyenleg, addig az uniós szabályozás eltolódott a strukturális egyenleg használatának irányába. Ez utóbbi nem más, mint az egyedi tételektől és a gazdasági ciklusok hatásától szűrt költségvetési egyenleg. Bár a mutató kiszámításával akadnak módszertani problémák, használata ideális esetben orvosolhatja a jelenlegi adósságszabály prociklikusságával kapcsolatos problémákat.

A módosítással a kormány az EU és a szakma által jobban elfogadott formula irányába tolhatja a szabályozást. Az ugyanis kétségtelen, hogy - bár az adósságrátát nem sikerült gyorsan és látványosan lejjebb nyomni - a kormány nagyon komolyan veszi az államadósság mutató elleni harcot, rengeteg áldozatot vállalt már ezért - az államosított nyugdíjvagyon nagy része is erre a célra ment el például. A kormányzati igyekezetet azonban nehezen lehetett volna igazolni az eddigi adósságszabállyal. Ami biztos: egy eddig kvázi nem létező szabályt vált egy másik, hogy milyen és hogy mikor, azt még nem tudni.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság „Ez a válság is el fog múlni” – helyszíni interjú az indiai Covid-krízisről
Wéber Balázs | 2021. május 13. 05:37
Bár Indiát tavasszal valóban telibe kapta a Covid-válság, a negatív hatások egyes államokra, régiókra, városokra korlátozódnak, mondta el a Privátbankár.hu-nak Rajesh Ranganathan. A Dél-Indiában élő pénzügyi tanácsadó szerint az emberek a jövőben többet tesznek majd félre, és kevesebbet mozdulnak majd ki, ugyanakkor néhány éven belül nagyrészt visszatérhetnek a normális élethez. A lapunknak adott interjúban beszélt arról is, hogy miért most ugrott meg a fertőzésszám, kiket sújt leginkább a krízis, vannak-e halottégetések a krematóriumokon kívül, betartják-e a helyiek a karantént, bíznak-e a vakcinákban, és összességében hogyan tekintenek a mostani időszakra.
Makro / Külgazdaság Csányi Sándor szerint azokra a cégekre kellene koncentrálni, amelyeknek nehézséget okoz az újraindítás
Privátbankár.hu | 2021. május 12. 19:37
Többek között a gazdasági újraindítás lehetőségeiről, az OTP eredményeiről, valamint a magyar euró is beszélt Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorának.
Makro / Külgazdaság Hivatalos: egyre jobban mélyül a szegénység Magyarországon
Székely Sarolta | 2021. május 12. 19:23
Súlyos problémára világít rá egy frissen megjelent adat a magyarországi szegénységgel kapcsolatban. A társadalom szegényebb rétegének helyzete évről-évre egyre kilátástalanabb, ők a gazdaság fejlődéséből és a bérek, jövedelmek növekedéséből semmit nem tapasztalnak gyakorlatilag. Ez a láthatóan leszakadó réteg az út szélén maradt - ez már könnyen kijelenthető az adatok tükrében.
Makro / Külgazdaság Az Európai Bizottságnál a magyar helyreállítási alap terve
MTI | 2021. május 12. 18:31
Az 5800 milliárd forintos keretből 2500 milliárdot hívnánk le.
Makro / Külgazdaság Júniusban kezdhetnek oltani a Szputnyikkal a szlovákok
MTI | 2021. május 12. 17:51
Megérkezett a jóváhagyás az oroszktól. 
Makro / Külgazdaság Koronavírus: egyre gyilkosabb a harc a világ vakcinagyártói között
Káncz Csaba | 2021. május 12. 17:24
A Biden-kormányzat a vakcinagyártók szellemi jogainak feloldási javaslatával Kína alá fűtene. Berlin azon dolgozik, hogy a BioNTech cég az mRNS technológia terén a világ gravitációs központja legyen. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság TASZ: ezekkel az eszközökkel akadályozzák a független sajtót
Privátbankár.hu | 2021. május 12. 15:48
A független sajtó működéséről, illetve annak akadályoztatásáról készített ismét kutatást a Társadalom a Szabadságjogokért (TASZ) civil szervezet, különös tekintettel a koronavírus-járvány hatásaira.
Makro / Külgazdaság A kormány miatt bukik a hatéves bérmegállapodás
Baka F. Zoltán | 2021. május 12. 14:37
Nem csökken 12 százalékra a szochó a 2022-es határidőre.
Makro / Külgazdaság Jobban nőhet a magyar gazdaság idén Brüsszel szerint, mint korábban várta
MTI | 2021. május 12. 14:10
Fél százalékponttal nagyobb növekedést prognosztizálnak 2021-re, mint tették azt februári előrejelzésünkben.
Makro / Külgazdaság NAV: adózni kell júliustól az EU-n kívül érkező olcsó áruk után
MTI | 2021. május 12. 12:53
Az e-kereskedelem európai uniós szabályozásában két lényeges változás lép életbe júliustól: megszűnik az Európai Unión kívülről érkező, 22 eurót meg nem haladó értékű áruk áfamentessége, de az áfafizetés egyszerűbbé válik - tájékoztatta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerdán az MTI-t.
hírlevél
depositphotos

Legyen Ön is előfizetőnk!

Előfizetőink naponta 4-6 egyedi, máshol nem olvasott,
minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, az első hónapban 390 forintért.