Itt az első gyorsreakció: a kétszámjegyű infláció 2023-ban is velünk maradhat

A várakozásokat érdemben meghaladva, 13,7 százalékra emelkedett az infláció júliusban az igen széleskörű áremelkedés miatt. Az erősödő árnyomást tükrözi, hogy a maginfláció igen meredeken, 16,7 százalékra ugrott, ami messze felülmúlta a várakozásokat. A meglepetést az élelmiszerárak és a tartós, az egyéb fogyasztási cikkek és szolgáltatások árainak a várakozásoknál lényegesen nagyobb áremelkedése okozta.

A vártnál jóval magasabb infláció, a forint érdemi gyengülése, a népegészségügy termékadó és a dohánytermékek, alkoholos italok jövedéki adóemelése, számos, elsősorban élelmiszer-termékpályán a nyersanyag és energiaöltségek meredek elszállása miatt továbbra is folytatódó átárazások, valamint a háztartási energiaárak befagyasztásának részleges feloldása miatt meredeken, 12,6 százalékra emeljük az idei átlagos inflációs várakozásunkat, ami jövőre 10,1 százalékra mérséklődhet – közölték lapunkkal a Magyar Bankholding elemzői.

Az orosz-ukrán háború, valamint az Oroszország elleni szankciók, és részben ennek következtében csökkenő orosz gázszállítások érdemben felülírták az inflációs – és gazdasági – kilátásokat, amelyeknek a hatásai továbbra sem megbecsülhetők meg teljeskörűen. A háború kitörése óta a gáz-, áram- és olajárak elszálltak, amelyek már azelőtt is komoly nehézséget okozott a gazdasági élet szereplőinek, az inflációt a következő hónapokban pedig tovább növeli a háztartási energiaárak átlagfogyasztás feletti növelése. A mikro- és kisvállalatok kizárása az egyetemes szolgáltatásokból és a hatósági üzemanyagárak igénybevételéből, valamint a kata szigorítása további áremelkedéseket okozhat. Igen komoly hatásai látszanak a búzaárak és más alapvető terményárak (kukorica, napraforgó) a háború kitörését követő elszállásának, noha a nemzetközi árjegyzések az elmúlt időszakban érdemben süllyedtek, ezt azonban a forint dollárral szemben meredek gyengülése ellensúlyozza. Jelentős kockázatot jelent az idei ukrajnai vetéssel kapcsolatos bizonytalanságok is. A háború kitörését követő első sokkhatás óta az utóbbi hetekben lefelé korrigáltak az olaj-, nyersanyag-, és terményárak, ami némileg tompíthatja a várható sokkhatást.

Az egyre tartósabbnak ígérkező magas infláció miatt szükséges volt a kamatemelési ciklus elindítása, ráadásul még felfelé mutató kockázatot jelentenek a nyersanyagárak másodkörös hatásai is, az újranyitás miatt felrobbanó kereslet, amit a kínálat lassabban tud követni, a munkaerőhiány miatt várhatóan érdemben megugró bérek, az inflációs várakozások emelkedése, így az MNB folytathatja a kamatemelési ciklust. A többszörösére ugró gázárak és áramárak számos ágazatban, és szinte minden ipari folyamatban megjelenik, így a pékáruktól, a vendéglátástól az élelmiszertermeléshez szükséges műtrágyáig, a vegyiparig, fémfeldolgozásig, építőanyag gyártásig jelentős mértékű drágulást okoz. 

A következő hónapokban az átárazások, az adóemelések és a háztartási energiaárak befagyasztásának részleges kivezetése miatt jelentős mértékben tovább emelkedik az infláció, ami az árkorlátozó intézkedések nélkül elérhetné a 18 százalékot, a háztartási energiaárak befagyasztása nélkül pedig bőven meghaladná a 20 százalékot. Az árkorlátozások fenntartása jelentős ársokkot előzhet meg, míg esetleges fokozatos, vagy teljes megszűntetése igen jelentős felfelé mutató kockázatot jelent, de erre az alapforgatókönyvünkben nem számítunk. Az őszi hónapokban 17 százalék közelébe emelkedhet az infláció, azonban az év utolsó hónapjaitól bázishatások miatt már az infláció mérséklődésére számítunk.

A tartós fogyasztási cikkek árait jelentősen növeli a forint érdemi gyengülése, a nyersanyagárak elszállása, az alkatrészhiány, a szállítási költségek elszállása is, az új autók árának emelkedését azonban a lényegesen magasabb műszaki tartalom is befolyásolja. A faárak elszállása érezteti hatását a bútorárakban is. A széleskörű áremelkedést tükrözi, hogy időjárási tényezők, a klímaváltozás, a zöldátállás, valamint egyes geopolitikai feszültségek miatt még a gyapot és a cellulóz ára is elszállt, ami a ruházati és papírtermékek árát növeli. A lakbérek és más piaci szolgáltatások árnövekedése is gyorsul. Az üdülési szolgáltatások árait jelentősen mérsékelték a járvány második hulláma miatt meghozott újabb utazási korlátozások és az idegenforgalom ismételt zuhanása, míg a korlátozások feloldása után érdemben növekedtek, a közeljövőben pedig az energiaköltségek elszállása, az élelmiszerek drágulása, valamint a munkaerőhiány miatt erősödő bérverseny miatt várható további áremelkedés. Az élősertés felvásárlási árak az elmúlt hónapokban meredeken, egyes beszámolók szerint 50-60 százalékkal ugrottak meg, ami a következő hónapokban jelenhet meg a feldolgozott húsok áraiban. A búzaárak tavaszi emelkedése miatt a következő hónapokban meredeken folytatódhat a liszt nagykereskedelmi és a pékáruk árainak emelkedése, azonban a búzaárak közelmúltbeli visszaesése miatt tetőzhetnek az árak a termékpályákon. A jövedéki adóemelés a dohánytermékek és szeszesitalok, a chipsadó (neta) emelése számos feldolgozott élelmiszer árát emelte. Az egyes szektorokban bevezetett extraprofit adó azonban csak egyes termékekben, szolgáltatásokban korlátozottan jelenhet meg, így csak minimálisan befolyásolhatják az inflációt, bár a kiskereskedelmi vállalkozások az egyes termékeket érintő árkorlátozások miatti veszteségeik áthárítására kényszerülhetnek.  

Egy év alatt az élelmiszerek árai 27 százalékkal nőttek, ami érdemi gyorsulás a tavaly év eleji 3 százalék körüli növekedéshez képest. Ezen belül a sertéshús árak júliusban 14,2 százalékkal nőttek. A baromfihús árak 38,8 százalékkal, a (fogyasztói kosárban) kisebb súlyú marhahús-árak 42,9 százalékkal emelkedtek. A párizsi-, kolbász-árak 25,2 százalékkal nőttek, a szalámi, sonka árak pedig 21,5 százalékkal emelkedtek. Az árkorlátozások által érintett tej ára 29,6 százalékkal, az étolaj ára 6,9 százalékkal, a liszté 22,7 százalékkal, a cukoré 8,4 százalékkal emelkedett, az azóta bekövetkezett meredek drágulás miatt jóval magasabb lennének az árak. A tojás ára 37,5 százalékkal, a margariné 65,8 százalékkal emelkedett. Júliusban a kenyér 57,9 százalékkal, a péksütemények 38,5 százalékkal, a száraztészta 49,1 százalékkal, az édesipari lisztesáruk 40,8 százalékkal drágultak, míg a gyümölcsök árai 12 százalékkal emelkedtek. A munkahelyi étkezésé 20,4 százalékkal, az éttermi étkezésé 20 százalékkal drágult.  A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 11,2 százalékkal, ezen belül a dohányáruké 9,9 százalékkal, a szeszes italoké 13,2 százalékkal emelkedett.  A ruházkodási termékek árai 4,9 százalékkal nőttek. A tartós fogyasztási cikkek árai 14 százalékkal emelkedtek, részben az új személygépkocsi árak 17,5 százalékos emelkedése – amit a jóval magasabb műszaki tartalom és a károsanyagkibocsátás költségeinek áthárítása is magyaráz –, ugyanakkor több termékkategóriában is gyorsult az áremelkedés mértéke, amit a faárak miatt dráguló bútorok (a szobabútorok 18,2 százalékkal, a konyhabútorok 20,1 százalékkal drágultak), vagy a réz- és acélárak miatt dráguló tartós háztartási cikkek is fokoznak. Az autópiaci anomáliák miatt jelentősen, 17,9 százalékkal drágultak a használtautó árak is. A háztartási energiaárak 1,6 százalékkal nőttek, a szén (15,4 százalék), a tűzifa (10,6 százalék) és a palackos gáz árainak emelkedése miatt. Az egyéb cikkek árai 10,9 százalékkal nőttek, ezen belül az üzemanyagárak emelkedése 6,7 százalékos volt az üzemanyagárak plafonja miatt, de a kategórián belül a tankönyv kivételével a legtöbb termék áremelkedése gyorsult, leginkább a lakásjavító-, karbantartó cikkeké 26,5 százalékra, valamint az állateledeleké 33,1 százalékra. 6,8 százalékra gyorsult a szolgáltatások árainak emelkedése, ezen belül 13,1 százalékra gyorsult az üdülési szolgáltatások árnövekedési üteme. Az albérleti piac magára találása miatt 10,9 százalékra gyorsult a lakbérek árainak növekedése. A lakásjavítás, karbantartás drágulása ugyanakkor továbbra is gyors, 20,7 százalék volt, a háztartási szolgáltatásoké 16,3 százalék, a járműjavításé pedig 16,4 százalék volt.