Jó lesz, ha rögtön az irodánál kezdi – mondta az egyik legnagyobb ingatlanügynökség, amikor Donald Trump és az ingatlanos szakma közti várható kapcsolatról kérdezték. Nyilván nem arra gondolt, hogy a megválasztott elnök majd kiköltözik a híres Oval Officeból, az USA egyes számú irodájából. Ezt a protokoll osztály nem is engedné. De arra igenis gondolhatott, hogy a régi-új elnök úgy csökkenti az állami kiadásokat, hogy ígéretéhez híven lesoványítja az apparátust, ami eleve kisebb irodaigényt hoz. Ebben segítségére lehet a milliárdos Elon Musk, akinek eredményeket kell felmutatnia ezen a téren is. Vélhetően Trump rákoppint az orrára, ha nem lesz elég látványos a változás.
Fotó: MTI/AP/Evan Vucci
Azt már mi tesszük hozzá, hogy Trumpnak, illetve inkább az általa közvetve felügyelt szövetségi üzemeltetési szervezetnek (GSA) el kell döntenie, hogy milyen feltételekkel és hol helyezik el a rengeteg alkalmazottat azután, hogy 2025 közepétől két és fél éven keresztül egymás után lejárnak az irodabérleti szerződések. Az állam által bérelt irodaterületek 52 százalékáról, mintegy 7 millió négyzetméterről van szó. Ez majdnem kétszer annyi, mint amennyi iroda van egész Budapesten.
A GSA egyébként 2015 óta folyamatosan csökkenti az irodaállományt. Akkor még 17 millió négyzetméternyi irodát kezelt, jelenleg csak 15 milliónyit, leginkább a főváros és Virginia állam területén, de persze néhány másik államban is vannak szövetségi bérlemények. Könnyen tehette, mert a Covid felforgatta az egész piacot Amerikában is, bár egyes állami intézményekben az adatkezelés titkosságára hivatkozva nem engedhették meg a túl nagy arányú távmunkát. Jelenleg 42 ezer távmunkás van, ők egészen 2029-ig így dolgozhatnak egy 2024 novemberében elért egyezség szerint.
A kereskedelmi ingatlanok építésében, üzemeltetésében és finanszírozásában érintett cégek négy területet szeretnének kiemeltként kezeltetni Trumppal. Az egyik, hogy az új adminisztráció hozzon létre egy tárcaközi szervezetet a lakhatás érzékelhető javítása érdekében. Most ugyanis a rengeteg ügynökség és állami irányító szervezet között nincs érdemi koordináció. A további három terület: adózás, tőkepiacok és energiaipar. Íme, a célok:
1. Lakhatás, lakásépítés
Irodák lakássá alakításához legyenek állami ösztönzők. A Kínával és Mexikóval szembeni vámtarifák tervezett emelése drágíthatja a lakásépítést, ezt újra kell gondolni. Leginkább kritikus az acél, a beton és az építési faanyag, ezeket már régóta külföldről hozzák be az országba.
2. Adózás
Trump első 100 napja alatt napirendre akarják tűzni az ingatlanokat érintő adózási rendszert, mert az szerintük nem igazságos és gazdaságilag megalapozatlan. Fellépnek továbbá az ellen, hogy a külföldről érkező ingatlanbefektetéseket adóemeléssel gátolja az állam.
3. Tőkepiacok
Ismét nőhetne az ingatlanpiacra érkező tőke, ha folytatódna a jegybanki alapkamat csökkentése. Ezen kívül a bankok számára ki kellene dolgozni egy központi ösztönzőrendszert a lakásépítések fellendítése érdekében, merthogy az elmúlt években a pénzintézetek ódzkodtak a lakáspiaci expanziótól.
4. Energiaipar
A kapacitásokat és a hozzáférést is növelni szükséges. A mesterséges intelligencia terén érzékelhető boom óriási növekedést hozott az adatközpontok áramfelhasználásában, ami már-már túlterheli az országos villamosenergia-hálózatot. Az ilyen központokat építő ingatlanos cégek nagyon nehezen elégítik ki a megnövekedett keresletet, ráadásul eközben a felfutóban lévő automata raktárak és az energiatároló egységeket termelő gyárak szintén terhelik a hálózatot.
Egyelőre kétséges, hogy az energetika terén mit tudnak kiharcolni a nagy ingatlanos és építőipari cégek. Trump ugyanis egyáltalán nem barátja a környezetvédelmi célokat szem előtt tartó megoldásoknak. A lobbiknak megfelelve pártolja a szénbányászatot és a gázkitermelést és sokkal kevésbé akarja támogatni az atomenergia-ipart, mint amennyire azt Joe Biden tette. Az adatközpontokat fejlesztők egyelőre reménykednek, hogy az új adminisztráció kevéssé lesz figyelemmel a klímaválságra és szabad utat nyit ezen ágazat fejlődésének azzal, hogy elnézőbb lesz a működéshez szükséges energiaforrásokkal kapcsolatban.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 875,29 pontos, 0,75 százalékos emelkedéssel, 117 385,41 ponton, új csúcson zárt hétfőn.
