A nemzetgazdasági miniszter a napokban benyújtott az Országgyűlésnek egy törvényjavaslatot azzal a céllal, hogy az uniós irányelvekhez igazítsa a magyar költségvetési gyakorlatot. Az iromány megszületését illetve nyilvánosságra hozatalát szakmai berkekben komoly várakozások kísérték, a kormány ugyanis maga sem cáfolta, hogy ennek keretein belül új adósságszabállyal rukkol elő a sokat kritizált adósságképlet helyett.
Nem törölték el a régit
Végül azonban más döntés született: a kormány érintetlenül hagyta az Alaptörvényben szereplő, az adósságráta csökkentését előíró szabályt, nem törölte el a stabilitási törvényben szereplő, 2016-ban hatályba lépő adósságképletet sem, hanem úgy próbál megfelelni az uniós elvárásoknak, hogy két újabb regulával bővíti a költségvetési szabályozást. (A törvény 2015-ben lép életbe, de ennek megfelelően először a 2016-os költségvetés tervezésekor kell figyelembe venni.)
Egyrészt a kormányzati szektor hiánya nem lehet nagyobb a GDP 3 százalékánál, másrészt a strukturális egyenleg nem haladhatja meg a – konvergencia programban meghatározott – középtávú költségvetési célértéket. Ez a szám jelenleg a GDP 1,7 százaléka. A törvényjavaslat általános indoklása szerint e szabályok alkalmazásának átmeneti jellegű mellőzésére akkor van lehetőség, ha a gazdasági ciklus kedvezőtlen alakulása miatt az indokolttá válik.
Komoly megszorítás jöhet
A két új szabály az esetek túlnyomó többségében (különösen akkor, ha a gazdaság teljesítménye nem haladja meg jelentősen a potenciális szintet) lazább korlátot jelent, mint a stabilitási törvényben szereplő adósságképlet. Ez azt írja elő, hogy a forintban mért államadósság maximum az infláció és a gazdasági növekedés felének különbségével nőhet. Mindez azt jelenti, hogy ha a fenti képlet a jelenlegi terveknek megfelelően 2016-ban életbe lép, akkor a mostani változások csak különlegesen szárnyaló gazdaság mellett érintik a költségvetési tervezést.
Amúgy a stabilitási törvényben szereplő képlet a döntő, márpedig ez nem nyerte el a szakértők tetszését. (Ezekről itt, itt és itt olvashat.) A vele szemben megfogalmazott egyik legfőbb kritika, hogy egyes esetekben prociklikus gazdaságpolitikára kényszeríti a kormányt. Ez azt jelenti, hogy bizonyos körülmények között akkor is költekezhet, ha szárnyal a gazdaság, és éppen akkor kell szigorú költségvetési politikát folytatnia, ha elmarad az ország gazdasági teljesítménye a potenciális szinttől.
Részben ezzel magyarázható, hogy hatályba lépése esetén sokak szerint túlságosan szigorú költségvetési politikára kényszerítheti a kormányt. Amint arra Balatoni András az ING vezető elemzője is rámutatott nemrég a portfolio.hu-n megjelent írásában, ha például az adósságráta 78, az infláció 3, a gazdasági növekedés pedig 2,4 százalék, akkor a deficit maximális értéke GDP-arányosan nagyjából 1,3 százalék lehet. Ezt azt jelzi, hogy jelentős költségvetési megszorításra lesz szükség, ha minden úgy marad, ahogy eddig.
Svájc nem képes megvédeni magát egy teljes körű támadás ellen, és növelnie kell a katonai kiadásokat az Oroszország felől érkező növekvő kockázatok miatt. 
