|
| Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke nyitóbeszédet mond az MNB szakmai könyvsorozatának legújabb, Bankok a történelemben: Innovációk és válságok című kötetének ünnepélyes bemutatóján (MTI Fotó: Máthé Zoltán) |
Úgy tűnik, a munkaerőtartalék mozgósításának egyik kiemelt hazai eszköze az anyagiakban rejlik - igaz ez mind a kormány, mind pedig a jegybank szakértőinek látásmódjára. A csütörtökön közzétett MNB-s versenyképességi programban javasolt intézkedések zöme is anyagi ösztönzőként jelenik meg.
A jegybanki szakértők szerint a piac számára tartalékot
- a közfoglalkoztatottak,
- a regisztrált munkanélküliek,
- a külföldön élő magyarok,
- vagy az inaktívak hátrányos csoportjai (alacsony képzettségűek, szülőképes korú nők, nyugdíj körüliek, fiatalok) jelentik.
Az MNB-nél úgy vélik, a hátrányos helyzetű csoportok aktivitásának növelése elsősorban az adórendszer eszközein keresztül valósulhat meg. A mozgósításban ugyanakkor szerepe van az atipikus foglalkoztatási formák ösztönzésének, a külföldön élők hazavonzásának sikere pedig a hiányszakmák bérfejlesztésén és a külföldi toborzáson múlhat. A két legnagyobb tartalékot a közfoglalkoztatottak és a nyugdíj körüliek jelentik, akik segítségével 2030-ig a jegybank várakozásai szerint 250 ezer fővel is nőhet a versenyszektor foglalkoztatottsága. Ezt pedig a következő intézkedések segíthetik.
A jegybank egyrészt azt javasolja, hogy a versenyszférában elhelyezkedő közmunkás bérét egy meghatározott ideig fizesse az állam, ha a munkaadó még legalább ugyanannyi ideig vállalja a foglalkoztatását. Hasonló jellegű támogatás jelenleg is létezik bérköltség-támogatás formájában. Az MNB tovább növelné a különbséget a közmunkás bér és a minimálbér között, miközben a közfoglalkoztatotti bér már így is épp, hogy meghaladja a minimálbér felét. Úgy vélik, ez is ösztönözné a versenyszférába való átlépést a másodlagos munkaerőpiacról. A nyugdíjas dolgozók esetében eltörölnék a munkajövedelem felső határát, ami jelenleg a minimálbér 18-szorosa, vagyis évi 2,682 millió forint.
A hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatását támogatnák azzal, hogy a Munkahelyvédelmi Akciótervet (MAT) kiterjesztenék a FEOR 9-es főcsoportján kívül eső alacsony képzettségű, alacsony jövedelmű, vagy más, szociálisan hátrányos helyzetű munkavállalókra. Az akcióterv kedvezményét a munkavállalói járulékokra is kiterjesztené a jegybank, főleg a fiatal, nyugdíjhoz közel állók és szülőképes korú női munkavállalókra. Ezzel pedig automatikusan nettó bérnövekedés lenne elérhető esetükben.
Jelenleg egy dolgozó a bruttó béréből
- 10 százalékos nyugdíjjárulékot,
- 7 százalékos egészségbiztosítási járulékot
- és 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékot fizet.
Utóbbit az MNB szakértői anticiklikussá tennék, ami azt jelenti, hogy a munkanélküliség növekedése esetén a járulék mértéke alacsonyabb lenne, míg a munkanélküliség csökkenése esetén a dolgozóbb magasabb járulékot fizetnének a bruttó bérükből. Ez független javaslat a járulékkedvezménytől.
A Munkahelyvédelmi Akcióterv részéve tennének egy szektorspecifikus kedvezményt is, ami a gazdaság fehéredését szolgálná. A feketemunka aránya jelenleg is az építőiparban a legmagasabb, a dolgozók 30 százalékát nem jelentik be ebben az ágazatban a munkaadók. A célzott szektorspecifikus kedvezménynek köszönhetően vonzóbbá válna a legális munkavállalás, ami ugyan érdemben nem jelentene plusz munkaerőt a piac számára, a statisztikát a fehéredés révén viszont tovább tudná javítani.
A nyugdíj előtt állók, vagyis a 55 évnél idősebb munkavállalók után érvényesíthető kedvezményt a kormány idén kivette a Munkahelyvédelmi Akciótervből, ennek ellentételezésére irányuló javaslatot is megfogalmazott a jegybank. Úgy vélik, szükséges lenne egy rájuk vonatkozó, akár kisebb költségvetési hatással járó ösztönző bevezetése az adórendszerben. Példaként az önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói befizetések adómentessé tételét nevezik meg.
A jegybanki szakértők javaslataik között kitérnek az atipikus foglalkoztatási formák további ösztönzésére is, a távmunkás, részmunkaidős foglalkoztatás aránya Magyarországon hagyományosan alacsony. Ennek növelése nagyban tudná támogatni például a kismamák, a nyugdíjasok visszatérését is a munkaerőpiacra. Az MNB szerint továbbra is érdemes különféle pályázatok útján ösztönözni az atipikus foglalkoztatási formák bevezetését, ezt azonban a "potyautas magatartás és a morális kockázatok elkerülése érdekében szükséges megfelelően monitorozni".
Az atipikus foglalkoztatással összefüggő javaslat az MNB részéről a sérülékeny csoportokban a munkaidő célzott csökkentése is, ami egy célzott ösztönzőként jelenne meg. Úgy vélik, az alacsonyabb jövedelmű, illetve szociálisan hátrányos csoportok munkakínálati rugalmassága az átlagosnál magasabb, így ezen célcsoportok munkavállalása várhatóan számottevően növekedne a különböző pénzügyi ösztönzők hatására".
A jegybanki szakértők azzal kalkulálnak egyébként, hogy a fiatalok körében nagyjából 200 ezres, a nyugdíjazáshoz közel állók és a szülőképes korú nők körében 140 ezres lehet a tartalék nagysága. Plusz rajtuk kívül ott vannak még a külföldön élő magyarok is, akik létszámát a KSH 260-350 ezer környékére teszi. Vagyis összesen a 600 ezer főt is meghaladhatja a munkaerőtartalék nagysága. A kormányzati célként is megfogalmazott 5 millió dolgozó eléréséhez szinte a teljes tartalékot mozgósítani kellene, ami nem kis feladatnak tűnik.
A Versenyképességi program további részeiről itt írtunk:
- Elárulták Matolcsyék, hogyan tennék rendbe az egészségügyet>>>>
- Matolcsyék nagyon akarják, hogy több diplomás legyen Magyarországon>>>
Itt van, hogyan csábítanák haza a magyarokat Matolcsyék>>> - Matolcsyék több nyugdíjat adnának a gyerekeseknek >>>>
- Negatív adóval segítené a gyerekvállalást az MNB>>>
Nevet változtat az OTP fintech cége. 
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
