Joe Biden hangneme Izraellel kapcsolatban az elmúlt napokban egyre keményebbé vált, de amikor a héten "túlzásnak" nevezte az ország válaszlépéseit a Gázai övezetben, az amerikai elnök új területre lépett. A csütörtökön tett megjegyzések voltak a leghatározottabbak az amerikai vezető részéről azóta, hogy Izrael a Hamász október 7-i támadásait követően megindította a Gázai övezet elleni pusztító hadjáratát - a Fehér Ház pedig csendben igyekezett mérsékelni azok diplomáciai hatását.
Növekvő feszültség
Az epizód a demokrata elnök és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök szélsőjobboldali koalíciós kormánya közötti növekvő szakadékot tükrözi. Megfigyelők egyetértenek abban, hogy a hangnemváltás valószínűleg nem befolyásolja a több milliárd dolláros katonai segélyt, amelyet az Egyesült Államok megszokottan küld Izraelnek - egy új, 14 milliárd dolláros csomagot például, amelyről jelenleg is tárgyal a megosztott amerikai kongresszus.
Az amerikai tisztviselők azonban már nem rejtik véka alá csalódottságukat azzal kapcsolatban, ahogyan Izrael vezeti a háborút, amely immár ötödik hónapja tart.
"Én azon a véleményen vagyok, mint tudják, hogy a gázai válaszlépések végrehajtása a Gázai övezetben túlzásba vitték" - mondta Biden csütörtök este a Fehér Házban újságírókkal folytatott rögtönzött eszmecseréje során. "Rengeteg ártatlan ember éhezik, sok ártatlan ember van bajban, akik meghalnak, és ennek véget kell vetni" – mondta.
Újabb vérengzés jöhet
A Fehér Ház urának e heti megjegyzései kritikus ponton hangzottak el. Pénteken ugyanis Netanjahu hivatala közleményt adott ki, amelyben azt állította, hogy a miniszterelnök utasította az izraeli hadsereget, hogy nyújtson be tervet a déli Rafah városának kényszerű kiürítésére, ahová egymillió menekültet űztek Gáza más területeiről. Izrael Rafah megtámadása "nagyszabású hadművelet" lenne - közölte Netanjahu hivatala.
Amerikai tisztviselők figyelmeztetnek, hogy egy ilyen offenzíva katasztrofális forgatókönyvet indíthat el, hasonlót ahhoz, ami északon már kibontakozott. Valóban, a gázai lakosság mintegy 86 százaléka - 1,7 millió ember a 2,3 millióból - belső menekült, többségük Rafahban talál menedéket.
A csapdába esett menekülteket éhínség fenyegeti, és jelenleg nem jutnak tiszta vízhez, higiéniához és orvosi ellátáshoz. Az izraeli rezsim kritikusai szerint az október 7-i támadásokat ürügyként használja fel, hogy hosszú távú tervet hajtson végre a Gázai övezet lakhatatlanná tételére, lakosságának megölésére vagy elűzésére.
Blinken újabb felsülése
Eközben Antony Blinken amerikai külügyminiszter, aki a hét második felében abszolválta ötödik körútját a térségbe, azon fáradozik, hogy lefektesse a háború utáni forgatókönyv alapjait, amely szerinte magában foglalja a megreformált Palesztin Hatóságot, a palesztin állam létrehozásához vezető utat, valamint az Izrael és Szaúd-Arábia közötti kapcsolatok esetleges normalizálását. Ebben a szakaszban Izrael elutasította erőfeszítéseit, legalábbis nyilvánosan.
Jelenleg úgy tűnik, hogy az izraeli keményvonalasok által követett célok nincsenek összhangban az ENSZ vonatkozó határozataival, a Nemzetközi Bíróság (ICC) döntésével, de még az izraeli-palesztin kapcsolat amerikai meghatározásával sem.
Washington számára a térségben az a közvetlen prioritás, hogy miként lehet jobban koordinálni az arab országokkal a Jordániában az amerikai csapatok ellen elkövetett támadás okozta válság, valamint a húszi fegyveresek által a Vörös-tenger térségében elkövetett támadások kezelését.
Belpolitikai következmények
Biden, aki novemberben indul az újraválasztásért, egyértelműen nyomás alatt van külföldön és otthon egyaránt. Az arab országokban az emberek elsöprő többsége (82 százalék) "nagyon rossznak" ítéli az Egyesült Államok válaszát - derül ki az Arab Center Washingtonban csütörtökön közzétett felméréséből. A 16 arab országban, 8000 ember megkérdezésével készült felmérés szerint 81 százalékuk úgy véli, hogy az amerikai kormány "nem veszi komolyan" a palesztin állam létrehozásán való munkálkodást.
Otthon a Demokrata Párt progresszív szárnya bírálja a politikát, amelyet túlságosan Izrael-barátnak tart, míg az arab-amerikaiak elkeseredésüket fejezték ki az egyoldalú támogatás miatt. Mostanában szinte minden nyilvános szereplése során Bident palesztin zászlókat lengető és a "Népirtás Joe" jelszót skandáló tüntetők fogadják.
A szakértő figyelmeztetése
Colin P. Clarke a tekintélyes Foreign Affairsben arra figyelmeztet, hogy Izrael egy hosszú, a 9/11 utáni amerikai háborúkra emlékeztető felkelésellenes hadműveletben találhatja magát. Clarke így ír: "Ha Izrael felkelésellenes megközelítést alkalmaz, a hónapokból könnyen évek válhatnak. Még anélkül is, hogy Izrael szándékosan hozná meg ezt a döntést, azon kaphatja magát, hogy hátrálni fog.
Ez történt az Egyesült Államokkal Vietnamban, Irakban és Afganisztánban, ahol a küldetéselhúzódása lehetővé tette, hogy a korlátozott célok átadják helyüket a homályosabb, ambiciózusabb céloknak. Afganisztánban például az Egyesült Államok azzal a szándékkal kezdte a háborút, hogy elpusztítsa az al-Kaidát, de végül azon kapta magát, hogy nemzetépítéssel próbálkozik. Végül Washington egyik eredményt sem tudta elérni”.
Clarke hozzáteszi: „A mocsár, amellyel Izrael ma Gázában szembesül, ugyanígy alakulhat - vagy hasonlóvá válhat ahhoz, amivel Izrael maga is szembesült Dél-Libanonban, amikor az 1982-ben a Palesztin Felszabadítási Szervezet harcosainak felszámolása céljából indított hadjárat közel két évtizedig húzódott, és Izrael végül 2000-ben dicstelenül kivonult anélkül, hogy a palesztin fegyveresek jelentette fenyegetést megszüntette volna. Ráadásul Izrael közel két évtizedes libanoni megszállása hozzájárult egy új ellenség, a libanoni Hezbollah kialakulásához, amellyel az izraeliek még ma is küzdenek."
A vagyonszímítási bizonytalanságot emelik ki. 
