Örményország csütörtökön konzultációra hazarendelte nagykövetét Izraelből. A Válláh!Hádásot izraeli hírportál kedden számolt be arról, hogy légihíd jött létre az Ovdá katonai repülőtér és Azerbajdzsán között, ami arra enged következtetni, hogy Izrael a konfliktus ideje alatt is folyamatosan drónokkal és egyéb hadi felszereléssel látja el a muszlim állam hadseregét.
Öngyilkos, lopakodó drón
Holott az örmény nagykövetséget Izraelben hivatalosan csupán két hete nyitották meg és még saját honlapja sincs. Egy nagykövet hazarendelése konzultációra a diplomáciában nagyon erős jelzésnek számít, jelen esetben Jereván most alacsonyabb szinten képviselteti magát Tel-Avivban.
A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) becslése szerint 2006 és 2019 között Izrael 825 millió dollárban értékesített fegyvereket Baku számára. Ezen hadieszközök közül a legneuralgikusabb kérdés az izraeli drónok ügye, amelyekkel az azeri propaganda szerint súlyos veszteségeket okoztak az örmény oldal számára parancsnoki bunkerek és csapatszállító járművek kilövésével. Azerbajdzsán azt is állítja, hogy az izraeli Harop "öngyilkos drónnal" sikeresen kilőtt az örmény oldalon orosz gyártmányú Sz-300-as légvédelmi rakétabázisokat is.
A Harop mintájú harci drón – orrában 23 kiló robbanóanyaggal – óránként 400 kilométeres sebességgel tud lecsapni, ha a földi központban üldögélő pilóta bemérte az ellenséges célt és halálos pontossággal támadásra irányítja gépét. A három méteres fesztávolságú drón a megsemmisítendő álló vagy mozgó célpontokat kétféleképpen képes felderíteni: a radarokat elektromágneses kisugárzásuk alapján, a más jellegű célokat pedig fedélzeti elektro-optikai szenzorai segítségével.
Izraeli könnyű drón hazánkban is
A lopakodó kialakítású drón mintegy 1000 kilométeres hatósugárral rendelkezik, a célokat pedig önmaga becsapódása által keltett hatalmas erőhatáson túl 23 kilogrammos robbanótöltete segítségével pusztítja el. A rendszert a gyártó ország hadseregén kívül India és Azerbajdzsán állította rendszerbe, és harci körülmények között a most kiújult örmény-azeri konfliktusban alkalmazták első alkalommal.
Izraelben készül az egyik legnagyobb drón, a Heron is, amelynek fesztávolsága 26 méter, állítólag 45 óráig is egyfolytában fürkészhet a levegőben, eléri Iránt is. Az Elbit Skylark83 típusú izraeli könnyű drónnal a Magyar Honvédség is rendelkezik.
Az azeri arzenálba tartozik az izraeli LORA (Long-Range Attack) névre hallgató rakétatüzérségi megoldás is. A LORA rendszer rakétája 400 km hatótávolságú, módosított ballisztikus pályán halad és körkörös szórása 10 méteren belüli. Hatótávolságán belül bárhol elhelyezkedő célpontra indítható, a döntés meghozatalát követő 10 percen belül.
Mit tudni a török drónokról?
Az azeri hadsereg török gyártmányú TB2 típusú és Kargu-2 típusú "öngyilkos drónt" is hadrendben tart. A törökországi drónprogram a 2000-es évek óta Erdogan elnök veje, Selçuk Bayraktar vezetésével valósul meg, a program 2014-ben a török hadsereg vásárlásaival nyert lendületet. Ankara a drónokat főként a PKK elleni küzdelemben, Szíriában és Líbiában vetette be hatékonyan, s mára a világon a 3. helyre emelkedett a drónt használó országok között. Napjainkban Törökország több országba, köztük Katarba, Tunéziába és Ukrajnába is exportál drónokat.
A török drónok Szíriában és Líbiában megváltoztatták a háború menetét, különösen Idlibben okoztak súlyos veszteségeket az Aszad-rezsimnek. A líbiai fővárosban, Tripoliban és környékén folyó harcban a Nemzeti Egyezményes Kormány (GNA) a török drónok segítségével állította meg a kelet-líbiai katonai erők vezetőjét, Halifa Haftart, legyőzve az orosz Pantsir légvédelmi rendszerek ellenállását.
Valóban, a drónok technológiai sajátosságai (elsősorban pilóta nélküliségük) csökkentik a direkt fizikai veszélyt a támadó szempontjából, valamint csökkentik az esetleges sikertelen kimenetelű műveletekből fakadó politikai költségeket. A dróntámadások potenciális letagadhatóságának köszönhetően az eszközök alkalmazása a katonai konfliktusok "szürke zónájában" mozognak. Mindezek lehetővé teszik a drónok aszimmetrikus jellegű alkalmazását, katonailag erősebb aktorokkal szemben is.
Hazai és uniós forrásokból, illetve magántőke bevonásával valósulhat meg. 
