Mindemellett Japán megkezdi következő generációs atomerőművek építését is, amelyekkel hosszabb távon le fogják váltani a jelenleg működőket is - derül ki az MTI összefoglalójából.
Japán, a világ harmadik legnagyobb nemzetgazdasága ezzel teljes egészében búcsút mondott a 2011 márciusában a fukusimai Daiicsi atomerőműben egy földrengés és szökőár következtében bekövetkezett baleset után érvénybe léptetett atomenergia-felhasználási korlátozásoknak. "A lehetséges legnagyobb mértékben ki kell használnunk az atomenergiát" - jelentette ki nemrégiben Fumio Kishida miniszterelnök.
A nyersanyagokban szűkölködő iparosodott ország egyrészt csökkenteni akarja az olaj- és gázimporttól való függőségét, másrészt teljesíteni szeretné éghajlatvédelmi céljait is. Ehhez a megújuló energiaforrások növelése mellett elengedhetetlenül szükségesnek tekintik az atomenergia igénybe vételét is. Japán 2030-ra villamos energiájának mintegy 20-22 százalékát atomenergiából, 36-38 százalékát pedig megújuló energiaforrásokból tervezi előállítani.
Fukusima emléke elhalványult
A fukusimai baleset után Japán leállította az összes reaktorát, és sokkal szigorúbb biztonsági előírásokat vezetett be. A kormány mostani intézkedésével gyakorlatilag a kiesett időt adja vissza az atomerőművek üzemeltetőinek. Vagyis egy-egy reaktor akár 70 évig is üzemelhet. A leállított 27 reaktorra az üzemeltetők már benyújtották az újraindításhoz szükséges kérelmet. A biztonsági követelményeket 17 reaktor teljesítette, amelyek közül tízet már vissza is kapcsoltak a hálózatra.
Kedden egy bíróság elutasította a mihamai atomerőmű környékén élőknek biztonsági aggályokra hivatkozó követelését a legidősebb, több mint 40 éves működő reaktor leállítására.
Donald Trump amerikai elnök szerint folynak tárgyalások Oroszországgal és Ukrajnával a háború lezárásáról.
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
