A japán védelmi minisztérium ki akarja bővíteni az üzemanyag- és lőszertároló létesítményeket a Nanszei (Rjúkjú) szigetláncon, amelynek legnyugatibb csücske mindössze 110 kilométerre fekszik Tajvantól. Jaszukazu Hamada védelmi miniszter mindezt a Nikkei Asia című lapnak jelentette be múlt kedden. A lőszerek délnyugatra helyezése javítja Japán elrettentő képességeit – mondta Hamada, hozzátéve, hogy Amami Ossima szigetén lőszerraktárt építenek, közel a déli Okinava szigetcsoporthoz.

Japán délnyugati szigetei

Kikötői létesítményeket és üzemanyagraktárakat létesítenek Okinaván és másutt, hogy ne csak a japán védelmi erők (SDF) szükségleteit elégítsék ki, hanem támogassák a tajvani konfliktusra reagáló amerikai erőket is.

Bár Tokió és Tajpej között 2000 kilométer a távolság, de a legnyugatibb, lakott japán szigetcsoport – a Jonaguni – csak 100 kilométerre helyezkedik el Tajvan keleti partjaitól. A Jonaguni szigetcsoportra 2023 tavaszáig elektronikus hadviseléssel foglalkozó egységet állítanak fel – ez a szigetcsoport már ad otthont egy katonai bázisnak, ahol 2016 óta mintegy 160 katona állomásozik. Tokió jövő tavaszig 5-600 fővel rakétaegységeket állít föl egy, a Kelet-kínai-tenger határán fekvő szigetcsoportra is.

Japán jelenleg lőszerének mintegy 70 százalékát Hokkaidón, az ország legészakibb főszigetén tárolja – több mint 2000 kilométerre a Tajvan körüli esetleges konfliktustól.

Japán alkotmánya nem teszi lehetővé katonai erők bevetését más országokba, így nem lenne lehetséges az önvédelmi erők bevetése Tajvan szigeteire vagy felségtengerére. Japán elleni közvetlen támadás hiányában Tokió csak logisztikai támogatást tud nyújtani az Egyesült Államok hadseregének, például lőszer formájában és az amerikai katonai felszerelések javításában.

Új vonalvezetés

Japán 2022-es védelmi fehér könyve szerint a védelmi minisztérium azt is tervezi, hogy a Nanszei-szigeteken megerősíti a rakéta- és elektronikus hadviselési kapacitást. „Egyre nagyobb a katonai feszültség Tajvan körül, illetve erősödik a technológiai rivalizáció Kína és az Egyesült Államok közt, mindez pedig veszélyezteti a békét és a stabilitást a Kelet-ázsiai térségben” – írják a hivatalos katonai dokumentumban. „Fontos, hogy szoros figyelemmel kísérjük a szituációt egy válságérzettel - most jobban, mint bármikor korábban. Különösen, ahogy a technológiai területen való verseny egyre intenzívebbé válik”.

Tajvan kérdése több vonatkozásban is foglalkoztatja Tokiót: először is a földrajzi közelség és Tajvan stratégiai elhelyezkedése okán. Másodszor az a tény, hogy az Egyesült Államok – Japán szövetségese – Tajvan biztonsági védhatalma. Harmadszor: Kína agresszív fegyverkezése és térségbeli fellépése a japán stratégákat folyamatos kihívások elé állítja. Negyedszer: az SDF bevethetőségét még mindig a második világháború utáni – amerikaiak által írt – békealkotmány szabályozza, amely jelentősen korlátozza a csapatok esetleges bevethetőségét.

Politikusok sora, köztük Abe Sinzó volt miniszterelnök, Aszó Taró volt miniszterelnök-helyettes, valamint a Liberális Demokrata Párt több más neves politikusa is határozott kijelentéseket tett az elmúlt hónapokban Japán és Tajvan közös biztonságával kapcsolatban. Világosan és nyíltan megfogalmazzák Japán régóta fennálló nézetét, miszerint Tajvan Japán biztonságának kritikus része, és hogy a Tajvannal való kényszerű kínai újraegyesítés egzisztenciális fenyegetést jelentene Japán számára.

Változás a közvéleményben

Még Pelosi házelnök tajvani látogatása előtt, idén májusban a Nikkei által készített felmérés szerint a japán válaszadók 90 százaléka úgy vélekedett, hogy Japánnak fel kell készülnie a Tajvani-szoros esetleges katonai konfliktusára. 60 százalék pedig elfogadta, hogy Japán ellentámadási képességekkel rendelkezik, annak ellenére, hogy ez a képesség korábban vitákat váltott ki.

A japán törvényhozók és a tajvani kormány megállapodott abban, hogy tárgyalásokat kezdenek arról, hogyan evakuálják a szigeten élő több mint 20 ezer japán állampolgárt kínai invázió esetén - jelentette a Kyodo japán hírügynökség a hónap elején.

A tajvani kérdés hiszterizálása?

Kína eközben azzal vádolta Japánt, hogy „követi az Egyesült Államok ismétlődő hisztériakeltését a tajvani kérdésben. Wang Wenbin, a kínai külügyminisztérium szóvivője azt mondta egy közelmúltbeli sajtótájékoztatón, hogy az elmúlt néhány hónapban „Japán részéről negatív lépések sora volt érzékelhető a tajvani kérdéssel kapcsolatban”.

Azzal, hogy "támogatja az Egyesült Államok téves fellépését és megalapozatlan vádakat emel Kínával szemben, Japán súlyosan beavatkozik Kína belügyeibe" - mondta Wang.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)