Jó hír jött a Lidl, a Penny és az Aldi boltjaiból a választás előtt

Az április 12-i országgyűlési választásokig most utoljára jártuk végig a Magyarországon jelenlévő három legnagyobb diszkontlánc (Aldi, Lidl, Penny) üzleteit azért, hogy felmérjük, hogyan alakult a közel 20 termékből álló bevásárlókosarunk értéke. A boltokban ezúttal enyhe árcsökkenést tapasztaltunk, azonban ennek mértéke még mindig nem elegendő ahhoz, hogy a vásárlók érdemben megérezzék azt – igaz, az mindenképpen kellemes hír, hogy legalább áremelkedés nem történt.

Az üzletekben március végén 11 473 forint volt a bevásárlói kosár értéke, szemben az egy hónappal korábbi 11 632 forinttal, amely 1,36 százalékos árcsökkenésnek felel meg.

Dráguló burgonya

Kiemelkedő, öt százalék feletti áremelkedést ezúttal két termék esetében regisztráltunk a diszkontokban. A legjelentősebb, 26,35 százalékos drágulást a burgonya esetében tapasztaltuk az előző hónaphoz képest – ezt elsősorban a szezonalitás magyarázza, a tél végével a csökkenő készletek és azok hosszas tárolása miatt kúszhattak feljebb az árak. A jelenség azonban a környező országokban is megjelenik. A FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács oldalán február végén megjelent cikk arról ír, hogy drágulásnak indult a burgonya Ukrajnában, mivel a helyi termelők korlátozott árukészletei és a minőségi tételek iránti erős kereslet mozgatja a piacot.

Mint írták, az EastFruit elemzői szerint szerint a kereslet élénkülésének fő oka, hogy a helyi gazdaságokban érezhetően csökkent a rendelkezésre álló mennyiség. Sok termelő ugyanis nem rendelkezik hosszú távú tárolási kapacitással, ezért még az év vége előtt értékesítette a teljes készletét.

Az elemzés szerint emellett a szomszédos piacon minőségi problémák is megjelentek, több cég jelezte, hogy a saját termelőpartnereiknél nem áll rendelkezésre elegendő, megfelelő minőségű burgonya. A gazdálkodók a minőségi problémákat elsősorban a 2025-ös betakarítás idején tapasztalt kedvezőtlen időjárással magyarázzák. A hosszan tartó csapadék nemcsak az áru piacképességét rontotta, hanem a tárolhatóságot is jelentősen gyengítette.

Mi lesz veled, tojás?

Március végén a diszkontokban folytatódott a tojás árának emelkedése is, a februári eredményekhez képest 9,31 százalékos drágulást mértünk. Az Agrárszektor.hu szakportál elemzése szerint az elmúlt időszakban Magyarországon a nemzetközi forgalom növekedésével ellentétes tendencia figyelhető meg. A külkereskedelem ugyanis visszaesett, hazánk 2026 januárjában 17 százalékkal kevesebb, mintegy 1,7 ezer tonna héjas tojást importált, miközben az export is 7 százalékkal, 861 tonnára csökkent.

A szaklap hozzátette, a hazai árak ugyanakkor követték az európai drágulást. A ketreces tartásból származó étkezési tojás átlagos csomagolóhelyi ára 2,3 százalékkal, darabonként 66,52 forintra nőtt 2026 első tizenegy hetében. Bár az L-es méretű dobozos és tálcás tojások ára minimálisan mérséklődött, a piacot domináló M-es méretosztályban egyértelműen drágult mind a dobozos, mind a tálcás kiszerelés. A mélyalmos tartásból származó tojások esetében még kifejezettebb volt az áremelkedés, itt a csomagolóhelyi átlagár 8 százalékkal, 77,80 forintra ugrott.

Tojáshiánytól húsvét előtt ugyanakkor nem kell tartani: laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor cikkében Pákozd Gergely, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének alelnöke, a PÁK-TO Kft. ügyvezetője elmondta, valóban nagyon súlyosan érintette a madárinfluenza-járvány a nagy európai, a spanyol, a német, és a – magyarországi piacra nagy mennyiséget szállító – lengyel termelőket. A járvány elleni védekezésben Európa-szerte összesen mintegy húsz millió baromfit, ebból 11 millió tojótyúkot semmisítettek meg. A nagy tojástermelő államokban is hatalmas kapacitások estek ki, ami valóban okozott némi hiányt az európai tojáspiacon. A szakember ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a hazai húsvéti fogyasztáshoz szükséges mennyiség – az uniós piaci nehézségek ellenére – már megvan. Az elmúlt évek fejlesztései, kapacitásbővítése sokat segített abban, hogy a keresletet ki tudják elégíteni. Kijelentette:

„A húsvétot megelőző szokásos árubőség most ugyan nem tapasztalható, de hiányról egyelőre nincs szó. Az ellátás itthon is biztosított”.

Nem véletlenül kértek segítséget a tejesek?

A legjelentősebb árcsökkenést jelző termékek körében külön kiemelendő a 2,8 százalékos UHT-, illetve ESL-tejek literes árának alakulása, amely március végén 16,71, illetve 5,11 százalékkal esett. A jelentős árváltozásnak baljós fennhangot ad az a segélykiáltás, amelyet a magyar tejtermelés 80 százalékát képviselő Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács március 9-én tett közzé. Mint laptársunk is megírta, ebben így fogalmaztak:

„Az elmúlt fél évben az európai tejpiac összeomlott. Ezt tetézte a kedvezőtlen magyar gazdasági környezet – a száj- és körömfájás járványügyi helyzettől kezdve a piaci árszabályozáson keresztül az importtal szembeni kitettségig.”

A szakmai szervezet hozzátette, a termelők reménytelen helyzetbe kerültek, miután a tavalyi 200 forintos árszintről lezuhanva mára egy jelentős termelői körnek csupán 50-100 forintos literenkénti árat fizetnek. Ezért a felhívásban azt követelték, hogy az üzletek „akciós árú” termékként kizárólag magyar folyadéktejet (friss, ESL, UHT) helyezzenek ki a polcaikra – márciusi végi felmérésünkben egyébként a fogyasztói kosárban szereplő tejek közül éppen egyik sem volt akciós.

A bajba került tejesek kormányzati segítségre is számíthatnak, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy korábbi Kormányinfón jelentette be, hogy az európai túltermelési válságra reagálva a kormány 7 milliárd forintból megsegíti a gazdákat, literenként 15 forint felárat fizetve nekik támogatásként.

Tavaly márciushoz képest érezhetően olcsóbb

Összességében a februárról márciusra mért, valamivel több mint 1 százalékos árcsökkenés feltehetőleg nem jelent érdemi könnyebbséget a vásárlóknak. Ha azonban az előző év azonos időszakához viszonyítjuk a diszkontok árszínvonalát, az alacsonyabb árak már szembetűnők.

Március végén az egy évvel korábbi állapothoz képest 6,41 százalékkal került kevesebbe a bevásárlás a diszkontokban.

Így alakult a legfrissebb inflációs adat

Árkosarunk készítésekor a legfrissebb elérhető inflációs adat februárra vonatkozik (a márciusi számokat április 8-án teszi közzé a Központi Statisztikai Hivatal, így még a választások előtt képet kaphatunk a fogyasztói árak alakulásáról). Februárban a fogyasztói árak átlagosan 1,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, míg egy hónap alatt átlagosan 0,1 százalékos növekedést regisztráltak.

Az élelmiszerek ára 0,2 százalékkal nőtt (a vendéglátási szolgáltatások nélkül 3,2 százalékkal csökkent), míg januárhoz képest átlagosan 0,1 százalékkal drágultak (a vendéglátási szolgáltatások nélkül pedig stagnáltak).

Kíváncsi, hogyan teljesített a magyarországi infláció a nemzetközi viszonylatban? Nézze meg a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképet:

A Privátbankár Diszkont Árkosár-felmérés során a kosárban 2023 októberétől 19 termék szerepelt: félbarna kenyér, 2,8 százalékos ESL tej és 2,8 százalékos UHT tej, kristálycukor, búzafinomliszt, csirkemellfilé, 1,5 literes ásványvíz, banán, alma, Coca-Cola, őrölt kávé, toalettpapír, gyorsfagyasztott hasábburgonya, folyékony mosószer, tojás, krumpli, tömbös kiszerelésben kapható trappista sajt és spagettivel. Tavaly februártól módosult a kosár tartalma, a mosószer és a toalettpapír távozott. Ennek elsősorban az az oka, hogy a mosószereknél több alkalommal is változtak a termékek és a kiszerelések, valamint azt, hogy hány mosásra elegendő egy-egy termék. A toalettpapír pedig azért került ki, hogy a jövőben kizárólag a szóban forgó élelmiszerek diszkontokban elérhető árának változását lehessen nyomon követni.  A felmérésekre minden hónap második felében kerül sor az adott hét csütörtökjén vagy péntekjén, mivel a diszkontok heti új akciói csütörtöktől kezdődnek.