Biden elnöknek sikerült kétpárti támogatást szereznie a gigantikus infrastrukturális projektjéhez, amelyhez foghatót utoljára az Egyesült Államok Lyndon Johnson elnöksége alatt látott 1964-ben.
De ezekben a napokban az amerikai polgárt százszor jobban foglalkoztatja a COVID delta variánsának villámgyors terjedése, az öles léptekkel megugró infláció (amely mintha csak a jegybankot nem izgatná), a latin-amerikai migránsok előtt elesett délnyugati határszakasz és az elképesztő afgán megszégyenülés.
Biden támogatottsága
A szakértők izgatottan vitatják, hogy Kabul villámgyors eleste a hírszerzés hibája volt-e, vagy a katonaságé, avagy a diplomáciáé. Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó pontosan egy hete az Iszlám Állam Khoraszán (IS-K) fenyegetését „akutnak” és „állandónak” nevezte. De az átlagember mindenekelőtt a Fehér Ház csődjét látja és valószínűleg igaza is van.
Biden támogatottsága már júliusban esésnek indult - gyakorlatilag az új COVID-fertőzöttek számának megugrásakor – és a héten többségbe kerültek az elnök tevékenységével elégedetlenek. Azt fontos kiemelni, hogy a COVID-járvánnyal is összefüggő gazdasági konjunktúra alakulása jóval fontosabb Biden politikai sorsa szempontjából, mint az afganisztáni fiaskó. A Talibán hatalomátvétele ellenére az amerikaiak kétharmada támogatja a kivonulást.
Republikánus támadások
A washingtoni politikai boszorkánykonyhában a csütörtöki kabuli robbantássorozat azonnal megindította a vádaskodás hullámát. Marsha Blackburn republikánus kongresszusi képviselő volt a legharsányabb, aki Biden mellett az alelnök, a külügyminiszter, a védelmi miniszter és a vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője távozását is követeli.
A republikánusok körében a legsúlyosabb kritika mára az lett, hogy a Biden-kormányzat az elmúlt napokban nyíltan együttműködött a Talibánnal – noha több kormányzati képviselő is nemrégiben hangsúlyozta, hogy bennük nem lehet bízni. Sokan kritizálják a több kifutópályával rendelkező Bagram katonai reptér júliusi feladását is, amely jóval védhetőbb lett volna, mint az egyetlen kifutóval ellátott kabuli polgári reptér. Összességében Amerika és Biden elnök hitelessége komoly csapásokat szenvedett el a rendezett kivonulási stratégia hiánya miatt.
A CIA tárgyal
Sokak megdöbbenésére William Burns, a CIA főnöke egy hete Kabulban tárgyalt a Talibánnal.
De az IS-K robbantása után a Fehér Ház szorosabban akar egyeztetni a Talibánnal és ma is az afgán fővárosba küldi Burnst, hogy a Talibán politikai főnökével, Abdul Baradarral tárgyaljon.
A robbantássorozat átalakította a politikai dinamikát: Washington és Moszkva csütörtökön állított fel információs egyeztető mechanizmust az afgán folyamatok figyelemmel kísérésére.
Ebbe a vitába már Kína is beleavatkozott a kabuli robbantás után és a pekingi külügyminisztérium most határozottan követeli, hogy a Talibán sújtson le a terrorista szervezetekre. A Pentagon jelentése szerint jelenleg mintegy 10 ezer külföldi harcos van Afganisztánban és több, mint 2 ezer IS-K tag.
Azt a Bloomberg elemzője állapítja meg helyesen, hogy az afgán kudarc Európa számára még rosszabb, mint Amerikának - már csak azért is, mert a menekültek számára az öreg kontinens sokkal könnyebben elérhető célpont. Az európai választók ezentúl nem helyeslik majd, hogy országuk miért vállal szerepet más amerikai missziókban.Hiszen komoly kétségek merülnek fel az USA által adott biztonsági garanciák körül. Viszont a jelenlegi helyzet afelé tereli főként a kisebb tagokat, hogy fű alatt egyezzenek meg Oroszországgal és Kínával.
Török helyezkedés
Erdoğan török elnök pénteken bejelentette, hogy kormánya tárgyalásokat kezdett a Talibán vezetéssel a kabuli reptér üzemeltetéséről. A törökök azután vennék át a területet, hogy a nemzetközi erők augusztus végén befejezik az állampolgáraik és a veszélybe került afgán személyzet evakuálását.
Törökország NATO-tagként egyébként már 6 éve biztosítja a kabuli Hamid Karzai Nemzetközi Repteret. A török csapatokat csak szerdán kezdték el kivonni a területről - eddig 350 katonát és több mint 1400 civilt vittek ki Afganisztánból.
A török elnök szerint a három és fél órás tárgyalás során a Talibán nyitottnak mutatkozott az együttműködésre, de ahhoz ragaszkodnak, hogy a reptér biztonságát ők biztosíthassák, a törököknek a logisztikai feladatokat engednék át. A reptér fenntartása fontos az ország működése szempontjából, a távozó amerikaiak is jelezték, hogy ennek működnie kell, hogy Afganisztánban megmaradjon a külvilággal való kapcsolat látszata. Korábban a Talibán is kért már technikai segítséget a törököktől a reptér üzemeltetéséhez.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
A BUX 1333,65 pontos, 1,44 százalékos emelkedéssel 94 061,67 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken. 
