Steve Bannon egykori Trump-főstratéga szerint az amerikai demokraták esetleges novemberi kongresszusi győzelmük esetén még aznap elindítják az alkotmányos visszahívási (impeachment) eljárást, mivel más nincs a kezükben Trump ellen. A stratéga az őszi választásokat ezért egy népszavazásnak tartja az elnök visszahívásáról, hiába fognak a választási listákon más egyéni jelöltek nevei szerepelni. Bannon szerint a demokraták a mai napig nem határozták meg a vereség utáni politikai programjukat, és nem kezdtek el foglalkozni olyan társadalmi-gazdasági kérdésekkel, amelyek miatt vesztettek.
A politikai múmiák panoptikuma
Bannon-nak ebben bizony igaza van, hiszen a demokrata párt Hillary Clinton bukása óta nem újult meg, sem személyi állományában, sem programját tekintve. Valóban, a demokratáknak jót tenne, ha végre hamut szórnának a fejükre és beismernék, hogy túl sokáig sajnálták le és ignorálták a globalizáció veszteseit. De mindeddig idegenkednek attól, hogy a legkisebb mértékben is tanuljanak a 2016 novemberi felsülésükből.
A demokraták továbbra is a leszerepelt garnitúrával parádéznak, így a 78 éves Nancy Pelosi frakcióvezetővel, vagy a 85 éves Dianne Feinstein szenátorral, akik a világ minden kincséért sem hajlandók feladni a bársonyszéket fiatalabbaknak. A radikális baloldal jelöltjeként Bernie Sanders szenátor szeptemberben lesz 77 éves, míg egy másik vezető baloldali, Elizabeth Warren szenátor szinte fiatalnak számít, hiszen ő csak 69 lesz júniusban. Mindeközben Joe Biden volt alelnök a maga 75 évével lehetséges demokrata jelöltnek számít Trump ellenében a 2020-es elnökválasztásokra.
Kémek és kommandósok
A Demokrata Párt moguljai vereségük óta túl sok energiát fektettek a Moszkva-ellenes hisztériába. A „Nem mi vesztettünk, hanem Putyin győzött” magyarázkodás azonban egyre kevésbé hatja meg a választókat. A hidegháborús hisztéria örve alatt ráadásul a demokraták már tavaly egy aggasztó útra léptek: egyre több kémet és különleges egységeknél szolgált személyt jelölnek kongresszusi képviselőnek.
Kedden mind a négy demokrata jelölti versenyen (Kentucky és Texas) olyan személy futott be győztesen, akik a hadsereghez vagy a hírszerzéshez kötődnek. Ezek az eredmények csak megerősítik azt a trendet, amely során a nemzetbiztonsági apparátus átveszi a demokrata pártot. Érdekes módon az amerikai főáramlatú médiában szinte semmifajta vita nem folyik erről a folyamatról. Ahogyan arról sem, milyen következménye lehet annak, ha a katonai-hírszerzői ’frakció’ királycsinálóvá válik a novemberi 6-i kongresszusi választáson.
|
| Káncz Csaba |
Márpedig, ha a demokraták 24 helyet elnyernének és átvehetnék az ellenőrzést a képviselőházban, akkor pontosan ez a csoport kerülne kulcspozícióba, ami a törvényhozásban korábban még soha nem fordult elő az Egyesült Államokban. Holott a CIA 1947-es megalapítása óta – a demokrata Harry Truman elnöksége alatt -, az intézményt törvény tiltja el attól, hogy belföldön bármilyen tevékenységet folytasson. De az elmúlt 15 éves „terror elleni küzdelemben” jócskán megnőtt ez az apparátus és mára önálló életre kelt.
Így érkeztünk el ahhoz az elképesztő helyzethez, hogy az idei demokrata kongresszusi jelöltek negyede katonai-hírszerzői háttérrel rendelkezik. Ha ehhez hozzátesszük, hogy Trump mellett több aktív és nyugdíjas tábornok szolgál vezető politikai pozícióban, mint eddig bármikor az amerikai történelemben, akkor tényleg elkezdhetünk aggódni a civil ellenőrzés rohamos visszaszorulása miatt az Egyesült Államokban.
Káncz Csaba jegyzete.
Takarékoskodni szeretnél? 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
