Ahogy arról már korábban írtunk, a várakozásoknak megfelelően nem változtatott az alapkamaton, sem az egynapos betéti rátán a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Ennek köszönhetően az alapkamat 0,90, míg az egynapos betéti ráta -0,15 százalék maradt. A Takarékbank elemzője, Suppan Gergely a Privátbankár.hu-nak elmondta: a jegybank eddig nem szokványos eszközökkel manipulálta a monetáris politikát, aminek hatására a bankközi kamatlábak, ill. a rövid lejáratú referenciahozamok történelmi mélypontra süllyedtek.
Jönnek a nem konvencionális eszközök
Ennek biztosítása érdekében a Monetáris Tanács két nemkonvencionális eszköz 2018. januári bevezetéséről döntött, amelyek a monetáris politikai eszköztár szerves részét képezik, fűzte hozzá a szakértő. Az MNB feltétel nélküli, 5 és 10 éves futamidejű kamatcsere-eszközt (IRS) vezetett be, amelynek 2018 első negyedévére vonatkozó keretösszegét 300 milliárd forintban határozta meg. Az IRS-eszközt a partnerbankok már 2018. január elejétől rendszeres tendereken érhetik el, az első tendert követően pedig ezen eszköz finomhangolására is sor került. Emellett a Magyar Nemzeti Bank egy célzott programot is indít, amelynek keretében 3 éves vagy annál hosszabb futamidejű jelzálogleveleket vásárol.
A nem konvencionális lépésekre azért került sor, mivel az MNB friss előrejelzése szerint a 3 százalékos inflációs cél elérése csak 2019 közepétől várható, így a korábbi előrejelzésekhez képest még későbbre került, tette hozzá Suppan. A monetáris kondíciók szigorítására az idei év végig nem kell számítanunk, és utána is először a nem-konvencionális eszközök visszavonására kerülhet sor, majd azt követheti az alapkamat lassú, fokozatos emelése, amely azonban 2020 elejéig változatlan maradhat.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 0,21 pontos nyitás után csökkent hétfőn kora délutánig.
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
