A jövőre befizetett adó 90 százaléka a honvédelemre megy – közölte Denisz Smigal kormányfő, miután a kijevi parlament (Verhovna Rada) második olvasatban is elfogadta a 2023-as költségvetést. A legfőbb pénzügyi dokumentumban 1,141 ezer milliárd hrivnya jut a hadseregnek és a területi védelmi egységeknek, ez a GDP 18,2 százaléka. Összesen 450 milliárd hrivnya a szociális kiadásokra és a nyugdíjakra, 176 milliárd hrivnya az egészségügyre és 156 milliárd hrivnya az oktatásra. A bevételi oldalon 1,3 ezer milliárd, a kiadásin 2,6 ezer milliárd hrivnya áll. A költségvetés 38 milliárd hrivnyás hiányának ötödét szeretnék nemzetközi forrásokból fedezni.
A helyi önkormányzatok mintegy 2518 milliárd hrivnyát kapnak, 2464 milliárd jut az úgynevezett speciális alapba, amiből a különféle infrastrukturális fejlesztéseket és az újjáépítést fedezik. A jövedéki adóból beszedett pénzt teljes egészében erre fordítják majd. A behozott dohányáru esetében ez legalább 830 millió hrivnya lesz.
Lesz meleg és áram - ígéri a kormány
A miniszterelnök azt is bejelentette, hogy az országban lévő objektumok felében már fűtenek, a gáztárolókban 14,5 milliárd köbméter fűtőanyag van, ami elegendő lesz a télre. Külföldről már 700 generátort kapott az ország, további 900 darab a napokban érkezik, ezen kívül 12 ország szakemberei segítenek a megsérült rendszerek kijavításában és karbantartásában. Az energiaárakat a mostani fűtési szezonban nem emelik, a rászorulóknak továbbra is pénzügyi segítséget adnak.
Időközben munkahelyteremtő programot is indított a kormány: összesen 650 kisebb és közepes vállalatot hozott létre, ez több ezer új állást jelent, ami egyúttal adóbevételt is hoz és az így beszedett pénz megint csak a hadseregnek mehet. Jövőre is folytatják az úgynevezett „5-7-9” százalékos programot, ami gyakorlatilag 5, 7 vagy 9 százalékos kamatozású kedvezményes hitel a gyártó és szolgáltató vállalatoknak a működés fenntartására, illetve bővítésére. Idén február óta a programban már 60 milliárd hrivnyát tett ki az ily módon odaadott állami támogatás.
Az országon belül kényszerből elköltözők millióinak további segítséget ad a kormány. Például kedvezményes jelzáloghitelt vehetnek fel: a nyáron érvényeshez képest nagyobb ingatlanokra és hosszabb futamidőre lehet felvenni a kölcsönt. Az állam 34 milliárd hrivnyával támogatja a helyi önkormányzatokat, hogy azok elhelyezhessék a belső migrációban érkezőket, ezáltal az érintett embereknek ingyenes lesz az ellátás. Jelenleg mintegy 150 ezer ember lakik ilyen kényszerlakhelyen, távol az otthonuktól, amit egyébként sokuk elveszített, mert megsemmisült.
A költségvetési főösszeg 6279 milliárd hrivnya lesz. A GDP 3,2 százalékkal nőhet (az első olvasatban még 4,6 százalékot jelöltek meg), az inflációt 28 százalékosra tervezik. Jövő év decemberében 45,8 hrivnyás dollár árfolyammal számolnak, ami jobb mint a tervezés elején gondolt 50 hrivnyás érték, az éves átlagot pedig 42,2 hrivnyában határozták meg.
Figyelemre méltó, hogy sem a kötelező minimálbért, sem a létminimumot nem fogják emelni. Ugyanakkor azzal számolnak, hogy jövőre befejeződik a háború, s ekkor a kormánynak kötelező lesz mindkét tétel növelésére vonatkozó előterjesztést készíteni.
A hadiköltségvetés, mint olyan természetesen már most is jellemző, az állami forrásokat már hónapok óta átirányították a védekezésre és a hadsereg fenntartására. A termelés és a kereskedelem drámai visszaesése ilyen körülmények között nem meglepő. Az Ukrán Nemzeti Bank (UNB) továbbra is a GDP nagy zuhanására számít. A második negyedéves -37,2 százalékos értéken kicsit tudtak faragni a harmadik negyedévben (-34,4 százalék), de az év utolsó három hónapjában már -35,6 százalékkal számolnak, mindegyik érték az előző év azonos időszakához képesti.
A jegybank szerint 2023 első negyedévét várhatóan „csak” 17,5 százalékos mínusszal zárják majd amiatt, hogy viszonylag magas volt a 2022-es első negyedéves bázis. Júliusban a jövő január-márciusi időszakra még -19 százalékot jeleztek előre. A jegybank most azt jósolja, hogy a talpra állás, vagyis a lassú javulás csak 2023 tavaszán, de inkább nyarán kezdődhet. Ha optimista előrejelzése bejön, akkor az év végére 11 százalékosra javulhat a GDP csökkenésének mértéke, majd 2024-ben fordul át pozitívba a mutató, akkorra már 5,2 százalékos növekedésre számítanak.
Az UNB friss inflációs jelentése szerint idén várhatóan 30 százalék lehet a pénzromlás mértéke, 2023-ban erősen javulva 20,8 százalék és 2024-ben pedig csupán 9,4 százalék.
Ezek a fontosabb, javuló költségvetési mutatók természetesen csak akkor válnak valóra, ha megérkeznek a Nemzetközi Valutaalaptól, a Világbanktól, az Európai Uniótól, az Egyesült Államoktól és más nem európai donor országtól a pénzügyi segítségek. Jövőre 28 milliárd, míg 2024-ben 20 milliárd dollárt várnak, idén eddig 24,1 milliárd dollár érkezett és további 7 milliárdnak kell befutnia.
Ugyancsak fontos feltétel, hogy 2023 nyarától már minden kikötőnek teljes kapacitással kell működni, hogy az exportot elindíthassák és utána beérkezzenek a megrendelők által fizetett pénzek. Az UNB azt is megemlíti, hogy az elmenekült 8 millió ukrán emberből legalább 400 ezernek vissza kell érkeznie az országba és munkába állnia ahhoz, hogy a termelés az üzemekben és a vállalkozásoknál ismét elindulhasson.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 74,15 pontos, 0,07 százalékos emelkedéssel, 109 453,39 ponton zárt pénteken. 
