A múlt század sorsdöntő éveiben az angolszász országok rendszeresen összefogtak. Ez ismét így van, az ukrajnai orosz háború kapcsán és az egyre ellenségesebb Kínával szemben is. Ez a régi barátság most globális tengelyt épít, amely az Atlanti-óceán északi részétől a Csendes-óceánig húzódik.
Ausztrália új szerepkörben
Egy amerikai atom-tengeralattjáróval a háttérben Joe Biden amerikai elnök, Risi Sunak brit miniszterelnök és ausztrál kollégája, Anthony Albanese hétfőn San Diegóban mutatta be a 2021 szeptemberében alapított AUKUS katonai szövetségük első fegyverkezési programját. Ennek eredményeképpen az Egyesült Államok és Nagy-Britannia segítségével Ausztrália mintegy húsz éven belül képes lesz saját atomtengeralattjárókat építeni és üzemeltetni.
A technológiatranszfer nagy bizalmat igényel
Ausztrália Nagy-Britannia után csak a második ország, amellyel az USA megosztja atommeghajtású tengeralattjáró-technológiáját. Ez egyrészt mutatja, hogy Washington mennyit vár ettől a szövetségtől, másrészt, hogy milyen nagy a bizalom Canberra irányába.
Megvan az oka annak, hogy nem mindenkinek van atomtengeralattjárója, magyarázta Biden:
"A nukleáris meghajtás rendkívül bonyolult technológia, amely évekig tartó képzést igényel."
Valóban, az ausztrál személyzetet már ebben az évben amerikai hajókon oktatják. A cél az, hogy a projektet a lehető leggyorsabb ütemben valósítsák meg.
Eközben Peking azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy az AUKUS-megállapodással megsértette az atomsorompó-szerződést, mivel "atomfegyverhez való anyagot" szállítana Canberrába. A kínai kritikák csillapítása érdekében Biden hétfői beszédében többször is hangsúlyozta, hogy az ausztrál tengeralattjárók csak atommeghajtásúak lesznek, és semmiképpen nem lesznek atomfegyverek.
Ausztrália szintén nem állít elő saját üzemanyagot a hajók meghajtására. Az USA szállítja az uránt, de Ausztráliának magának kell ártalmatlanítania a nukleáris hulladékot.
Az USA számára az AUKUS csak egy azon számos szövetség közül, amelyek a pekingi rezsimet - valamint moszkvai és teheráni tekintélyelvű partnereit - feltartóztatják. Az indo-csendes-óceáni térségben Washington Biden vezetésével megerősítette a katonai partnerséget Japánnal és a Fülöp-szigetekkel is.
Az úgynevezett QUAD-ban az USA Indiát, valamint Ausztráliát és Japánt próbálja integrálni, hogy ezzel ellensúlyt teremtsen Kínával szemben. Biden nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan hétfőn kijelentette: "Joe Biden számára a "béke Amerika és szövetségesei erején keresztül" valósul meg.
Háborút vizionál a szigetország
Az ausztrál sajtó ünnepel, szerintük az ország többé nem lesz „középrendű hatalom”. Ahogy a Sydney Morning Herald egyik kommentátora fogalmaz: csak olyan országok hajtanak végre ilyen felvásárlást, amelyek „hatalmat vetítenek ki” messze „a partjaikon túlra”.
Ugyanez a kommentátor megjegyzi:
„A nukleáris meghajtású tengeralattjárók lehetővé teszik az Ausztrál Haditengerészet számára, hogy elérje a Dél-kínai-tengert és a Kelet-kínai-tengert. És miért akarnánk ezt megtenni? Albanese ezt nem mondja ki egyértelműen, de az alapvető ok az, hogy fontos szerepet játszhatnak egy lehetséges háborúban Ausztrália legnagyobb kereskedelmi partnerével, Kínával.”
Ennek a stratégiának a következményeit a múlt héten a Sydney Morning Herald és az Age, Ausztrália két legnagyobb lapjában megjelent „Vörös riasztás” nevű sorozat tette nyilvánvalóvá. Eszerint Ausztráliának három éven belül fel kell készülnie a Kína elleni háborúra. Szükség van nukleáris fegyverek állomásoztatására Észak-Ausztráliában, és felkészülni a tömeges katonai besorozásra, valamint az egész ország háborús alapokra helyezésére.
Peking nagyon dühös
Kínában a napokban lezárult a névleg a törvényhozás szerepét betöltő Országos Népi Gyűlés éves ülése, ahol Hszi Csin-ping elnök és pártfőtitkár kijelentette: az USA vezette nyugati országok Kína teljes körű feltartóztatására, körbezárására és elnyomására törekednek, ami példátlanul súlyos kihívást jelent az ország fejlődésére nézve.
Peking haragját táplálják azok a közelmúltbeli jelentések is, amelyek szerint az amerikai haditengerészet teljes körű szolgáltatást nyújtó tengeralattjáró-központot tervez Ausztráliában, amely a tengeralattjárók ázsiai és csendes-óceáni térségében történő telepítésének fő bázisa lehet. A Defense News a múlt héten közölte:
"Az amerikai haditengerészet egy tengeralattjáró-központot képzel el Ausztráliában, ahonnan a szolgálat felügyelheti az ázsiai-csendes-óceáni térségben folyó tenger alatti tevékenységek teljes körét, a hajógyártástól a javításon át a küldetésekig."
A kínai kommunista párt szócsöve eközben gúnyosan kineveti az ausztrál kormányzatot: „Az AUKUS-megállapodás valójában az USA nagy trükkje Ausztráliával kapcsolatban. Ez egyenértékű azzal, mintha felkérnénk Ausztráliát, hogy építsen nukleáris tengeralattjáró-bázist saját tengeralattjáróinak gyártására, de ami még fontosabb, az USA és Nagy-Britannia nukleáris tengeralattjáróinak karbantartására és biztosítására – és a több száz milliárd dolláros számlát magának Ausztráliának kell fizetnie.”
A tesztüzem után palesztinok elkezdték használni a Gázai övezet és Egyiptom közötti rafahi határátkelőhelyet. 
